Az egész ég zengett a tongai vulkánkitörés után
2022. január 19. – 18:11
Miközben a tengeren cunami, a levegőben pedig az egész Földet többször is megkerülő lökéshullám keletkezett a szombati tongai vulkánkitörés miatt, az égen ritkán látható villámaktivitás volt tapasztalható. Szabad szemmel ezt nem sokan láthatták, de a villámlásdetektorok mindent rögzítettek: magyar kutatók számításai szerint két óra alatt kb. 47 ezret villámlott a kitörés utáni két órában Tongán.
Kivételes villámaktivitás volt szombaton, nem sokkal a tongai óceán alatti vulkánkitörés után a Csendes-óceánon, egy több száz kilométeres gyűrűben. Az óceán alatti robbanásos vulkánkitörés rendkívüli erejét illetően idáig sem voltak kétségek, noha a ritkán lakott szigetvilágról azóta is kevés a hír: a vulkáni hamu miatt nincs légi közlekedés, a tenger alatti nagy sávszélességű internetes kábelek pedig megsérültek, így a kommunikáció is nagyon korlátozott.
Bár maga a vulkánkitörés lakatlan szigetnél történt, a robbanást ezer kilométeres távolságban is hallani lehetett, a lökéshullámokat a magyar meteorológiai mérőállomásokon is jól lehetett érzékelni, a természeti katasztrófa közvetlen következményeit pedig még ma sem lehet pontosan látni. Az azonban egyértelmű, hogy Tongán drámai a helyzet, több szigetről megindult az emberek kitelepítése. A vulkáni hamu mindent befed, a vizek szennyeződtek, a helyenként 15 méteres cunami egyes szigeteket teljesen eltörölt, és a károk máshol is súlyosak.
A vulkánkitörés erejét mutatja a rendkívüli villámaktivitás is. Az, hogy vulkánkitörésekkor a gyorsan emelkedő kitörési felhőben villámok keletkeznek, önmagában nem újdonság, de ennek a mértéke ebben az esetben mégis meglepő: a számítások szerint kb. 46 ezer villám keletkezett Tonga környékén, a vulkán kb. 300 kilométeres gyűrűjében.
Hogy a villámokat elég pontosan lehet számszerűsíteni, az annak köszönhető, hogy létezik egy „nemzetközi villámdetektor-hálózat”, a seattle-i székhelyű WWLLN, a friss tongai eredmény pedig magyar kutatóknak, akik a szombati vulkánkitörésre fókuszálva gyorsan feldolgozták ennek a vonatkozó adatait.
A WWLN nemzetközi tudományos együttműködésnek az ELTE is része, a lágymányosi kampuszon is van egy hatméteres antenna, amivel kifejezetten a villámlások elektromágneses hullámait fogják – az eredményeknek a GPS-ek pontosságától a meteorológiai előrejelzésekig több szempontból is van jelentősége. A világ különböző pontjain lévő hasonló antennák segítségével, háromszögeléssel nagy pontossággal lokalizálhatók a villámok – mind a 750 ezer (és akkor még csak az erősebbekről beszélünk), amely a világon egy átlagos napon „lecsap”.
Mint azt az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékén működő Űrkutató Csoport munkatársai Steinbach Péter vezetésével kiszámolták, ez a globális rendszer szombaton rendkívül nagy villámlási aktivitást detektált. A WWLLN adatai alapján a magyar kutatók egy ritka „villámgyűrűre” akadtak, amely követte a vulkán gyorsan terjedő kitörési felhőjének a peremét. A percenkénti észlelésekből összeállított videón is kirajzolódik a kitörés során feltörő felhő, illetve annak a gyors szétterjedése:
Mint a magyar kutatók az ELTE TTK oldalán írják, a jelensége lényege, hogy a troposzférában szétterjedő forró hamufelhő és a környező párás levegő határán nagyon nagy a töltésszétválasztás, emiatt pedig folyamatos az intenzív villámtevékenység. A szombati vulkánkitöréssel járó kiemelkedő villámaktivitást mutatja, hogy a teljes Földön, egész nap észlelhető villámok több mint öt százaléka keletkezett ebben a durván 300 kilométeres átmérőjű gyűrűben, mindössze két óra alatt.
