A vártnál is tökéletesebb lett a 11 milliárd dolláros űrtávcső fellövése, a tervezett 10 évnél is tovább működhet

A december 25-i fellövése után sem értek véget az izgalmak a 11 milliárd dollárból készült, 14 év csúszással indított James Webb űrtávcső életében, sőt, épp a végső keringési helyéig tartó 1,5 millió kilométeres út során hajtogatja ki magát a rakétába csomagolt állapotból, vagyis most is épp elég kritikus fázisban van a küldetése.

Egyelőre viszont minden a lehető legjobban zajlik, sőt, a fellövés utáni pályája a vártnál is jobban alakult, legalábbis a NASA december 29-i, szerdai közleménye szerint. Ezt már az űrtávcső (háromból) második tervezett pályakorrekció után jelentették, amikor elhagyta a Holdat. A közlemény szerint a második pályakorrekció után a Webbnek elegendő hajtóanyaggal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a 10 éves tudományos élettartamnál jóval hosszabb ideig keringési pályán tud maradni, és ott tudományos műveleteket folytatni.

Az indítás előtti becslések 5-10 éves tudományos munkáról szóltak a Webb esetében, minden azon múlt, hogy mennyi hajtóanyagot kell elhasználnia a pályakorrekciók közben, a NASA mostani közlése pedig minden korábbi várakozást felülmúlt. Ugyanakkor, ahogy a NASA is hozzátette, sok más további tényezőtől is függ a végleges élettartam, ami módosíthatja a mostani, tíz évnél hosszabb várakozást.

Ami a James Webb űrtávcső kozmikus útját illeti, jelenleg a kihajtogatás korai szakaszában jár, lehajtotta a napernyő elülső és hátulsó részeit, illetve sikerrel tolta ki a főtükröt is tartalmazó tornyot. Ezután a napernyő teljes kinyitása következik a közelgő napokban, majd a másodlagos tükör, a főtükör, illetve annak szegmensei következnek a távolabbi jövőben. A kihajtogatási folyamat így néz ki egyébként modellezve, az űrtávcső útját pedig itt lehet követni virtuálisan.

A 14 év csúszással fellőtt, végül közel 11 milliárd dollárba kerülő James Webb űrtávcső (JWST) a Hubble kvázi utódjaként felbecsülhetetlen tudományos munkát végez majd a Földtől 1,5 millió km-re található úgynevezett L2 Lagrange-pontban. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató JWST a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxis születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. A távcső jelentőségéről, működéséről és eszközeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.