Megérkeztek az első eredmények az ELTE több mint 130 kutyaagyat őrző agybankjából

Először érkeztek eredmények az ELTE világszinten egyedülálló hazai kutyaagybankjából, ahol az ELTE kutatói egy vizsgálat során megállapították, hogy az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is – derült ki az ELTE sajtóközleményéből.

A betegségek és biológiai folyamatok kutatásához alapvetőek a szerv- és szövetmintákat gyűjtő biobankok, ám míg a humán, orvosi kutatásokat szolgáló bankoknak komoly irodalmuk és módszertanuk van, állatoktól származó mintákat főként tenyésztési, gazdálkodási célból gyűjtenek. Ezt a gyakorlatot változtatja meg a Kutya Agy és Szövetbank, amely az egészségügyi okok miatt a gazdák által elaltatott és felajánlott családi kutyáktól gyűjt mintákat, és

jelenleg több mint 130 kutyaagyat, és többek között bőr- és izomszövetmintákat őriz.

Dr. Sándor Sára, genetikus elmondta, hogy a rövid, négy órán belüli posztmortem mintavételezés lehetővé teszi a génexpressziós vizsgálatokat, mivel a gyorsan bomló RNS-t is épségben meg tudják őrizni. Sándor az első szerzője annak a két friss publikációnak, ami a bankhoz kötődik – a csoport összefoglaló tanulmánya a biobankokról és az új magyar bank módszertani eljárásairól a GeroScience folyóiratban jelenik meg hamarosan, a másik, genetikai témájú publikáció a napokban jelent meg a Frontiers in Veterinary Science-ben.

Ebben a kutatók az ELTE Genetika tanszékének munkatársaival közösen egy ún. öregedési biomarkert vizsgáltak, a ciklin-dependens kináz inhibitor 2A – vagy röviden csak CDKN2A nevű gént. A CDKN2A fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, a sejtszintű gátló hatásuk pedig kiemelt szerepet játszik a szövetek természetes öregedésében is. Emiatt a CDKN2A ideális jelöltnek tűnt a kutyák és az emberek öregedését összehasonlító vizsgálatokhoz.

A kutatásban pedig 26, többféle fajtájú kutya agyának homloklebenyét, vázizomszövetét és bőrét vizsgálták. Kiderült, hogy minél idősebb egy kutya, annál magasabb az agy- és izomszövetében a CDKN2A expresszió, a bőrben viszont nem találtak hasonló összefüggést. Mivel humán mintákban is a szövettípustól függ a korreláció mértéke, úgy tűnik, hogy hasonló szerepe lehet a CDKN2A-nak a két fajban. A gén idős korban megnövekedett szintje

csökkentheti annak az esélyét, hogy a már elöregedett vagy károsodott sejtek rákos daganattá alakuljanak át, vagyis a CDKN2A és más hasonló gének nélkül valószínűleg még gyakoribb lenne az időskori rák.

A kutatók szerint a gén ígéretes biomarker, mert jól jelzi az öregedési folyamat előrehaladottságát, de csak akkor lehet klinikai jelentősége, ha egyszerűen, például vérvétel segítségével is hozzá lehet férni. Ezért a következő lépésben élő, egészséges kutyák, hét fiatal és nyolc idős border collie vérmintáit vetették össze a kutatók. A korábbiakhoz hasonló összefüggést találtak: a CDKN2A szintje magasabb volt az idősebb kutyáknál. Az, hogy vegyes összetételű és fajtatiszta csoportokban is kapcsolat van bizonyos szövettípusok CDKN2A szintje és az életkor között, arra utal, hogy a kutyáknál az emberéhez hasonló sejtszintű öregedési folyamatok zajlanak az agyban és az izomzatban.