Mínusz 0,6 fok. Ez volt a legmagasabb nappali hőmérséklet április 15-én a Kékestetőn – közölte az Országos meteorológiai Szolgálat. Ez nem egyszerűen kirívóan alacsony csúcshőmérséklet, hanem egyenesen példátlan. A korábbi rekord akkor keletkezett, amikor a jelenlegi 7,8 helyett még csak 1,8 milliárd ember élt a Földön – ennyien most Indiában, Pakisztánban és Bangladesben élnek –, még élt az 1849-es világosi fegyverletételt levezénylő Görgey Artúr, és Kazimir Malevics ekkor festette a meg a Fekete négyzet fehér alapon című festményét. De akkor is legalább -0,4 fokig emelkedett a csúcshőmérséklet az akkori rekord helyszínén, Dobogókőn!
Tóth Árpádnak ebben az évben jelent meg a Hajnali szerenád című verse és azonos című verseskötete, és egy pillanatra úgy tűnik, erről a reggelről írta, de aztán mégsem:
A sötétség, az éji, rút csuha/Lebomlik a fák törzsén nesztelen
S borzong a jó hüvösben meztelen/Az erdő, az örök, buja csuda:
Most, mielőtt pompás testét kitárja/Mindenkinek, nyujtózik hallgatag
S várja, hogy a vén, dús kéjenc, a Nap/Aranyfésűt tűzzön nagy, zöld hajába.
Hát, Nap és zöld haj nincs sehol, be kell érni havas -0,6 fokkal, az egész inkább, olyan, „mint a Mont Blanc csúcsán a jég…”, de Vajda János azt még a hivatalos mérések előtt, 1876-ban írta.
Az OMSZ szerint „előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.
Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”
Egyelőre tehát nem kell aggódni attól, hogy leáll a Golf-áramlat, bár a globális éghajlatváltozás miatt – a jéghegyek olvadásával, így az Atlanti-óceán északi részének sótartalmának csökkenésével – hosszabb távon ez sem kizárt. Ebben az esetben nagyon látványosan lehűlne Európa, és akkor nem kell újabb 108 évet várni a következő rekordra.
