A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka maradt érintetlen egy brit kutatás szerint, írja az MTI a Guardian csütörtöki cikke nyomán. Az érintetlen területek közül több őslakos közösségek vezetése alá tartozó régiókban található.
A Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás 7000 faj elterjedését bemutató térképet használt. Az adatok nagy része emlősökre vonatkozott, de számos madár, hal, hüllő, kétéltű és növény adatait is elemezték. Az elemzés a Déli-sarkvidékre nem terjedt ki.
A vadon emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak, valamint a Szaharának a részei. Az invazív fajok – például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék – súlyos károkat okoztak viszont Ausztráliában, ahol a vizsgálat során nem találtak érintetlen területeket.
A tudósok javaslatai szerint a sérült régiókba kis számban vissza kellene telepíteni az olyan fontos állatfajokat, mint az elefántok vagy a farkasok, ezzel ugyanis a világ szárazföldi területeinek akár 20 százalékán helyre lehetne állítani az ökológiai érintetlenség állapotát.
Korábban kisebbnek hitték a bajt
Korábbi elemzések, főként műholdas felvételek alapján, arra jutottak, hogy a Föld felszínének 20-40 százalékát csak kis mértékben befolyásolta az ember. A mostani tanulmány szerzői szerint azonban az erdő, a szavanna és a tundra felülről valóban érintetlennek hathatnak, ám a talajszinten létfontosságú fajok hiányoznak. Az elefántok például terjesztik a magokat, miközben fontos tisztásokat hoznak létre az erdőkben, a farkasok pedig kordában tartják a szarvasok és jávorszarvasok populációját.
Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, amelyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn. Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az építkezések és a növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt. Egyes tudósok a Föld hatodik tömeges fajkihalásának tartják a jelenséget, amelynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra.
