A Science magazin az év legérdekesebb tudományos cikkei közé választott két magyar kutatást
2020. december 23. – 11:22
frissítve
Az idei év tíz legérdekesebb tudományos cikke közé sorolta a rangos Science magazin a BME és MTA kutatóinak közös kutatását – írják a BME oldalán.
„A tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja” – idézte összeállításában Sujit Datta, a Princeton Egyetem vegyész- és biomérnökének szavait Adam Mann, a Science cikkírója az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport világszenzációnak számító felfedezéséről.
A magyar csapat három és fél év alatt bizonyította be Platón gondolatát, amely szerint
a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel, ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.
A kutatás során azt igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.
Miután a természet leggyakoribb folyamata az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben fellelhető feszültségmezőket is, amelyek a testek töredezését okozzák. A számítások alapján rájöttek: a természetben felbukkanó leggyakoribb feszültségmezők szinte kizárólag olyanok, amelyek a testeket kettérepesztik, és ez által átlagos értelemben kockákat hoznak létre. A kutatás alapján így arra jutottak, hogy a Földön és más bolygókon fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők.
A kutatócsapatban Domokos Gábor, alkalmazott matematikus mellett Török János elméleti fizikus, Kun Ferenc elméleti fizikus, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetemen dolgozó Douglas Jerolmack geofizikus professzor vett részt. A magyar kutatásról a Science podcastadásában is szó volt, amelyben már csak a legérdekesebb négy publikációt elemezték. A beszélgetés során 2020 legfilozofikusabb történetének nevezték a magyar kutatást.
Az ELTE Etológia Tanszék cikkét is beválogatták, amelyik a kutyák orrában lévő infravörös érzékelésről szólt.
