Sosem volt még ekkora szükség arra, hogy megfelelően tudjuk kezelni a szívritmuszavart

2020 sok szempontból rettentően nehéz év volt az emberiség számára, azt azonban nehezen lehetne állítani, hogy nem voltak pozitívumai is az életünk hagyományos folyását elsodró járványnak. A digitalizáció is öles léptekkel indult meg, a távoktatást és a távmunkát megkönnyítő módszerek a kényszerű helyzet miatt akkora fejlődésen mentek keresztül, amihez korábban évekre lett volna szükség.

Ez a tendencia pedig alighanem folytatódni is fog, az is kiderült ugyanis, hogy egyértelműen ezek a megoldások jelentik a jövőt.

Ebben a környezetben talán a szokásosnál is fontosabb az, hogy az igazi nagypályások mellett legyenek olyan feltörekvő innovátorok, akik kitalálják, és megvalósítják a formabontó ötleteket, pláne annak fényében, hogy idén sok hagyományos probléma extra mélységet kapott a koronavírus miatt. Az innováció serkentésére számos projekt létezik, de az egyik legfontosabb kétségtelenül az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) munkája, illetve a minden évben kiosztott díjuk, amit alapesetben a budapesti InnovEIT nevű rendezvényen ítélnek oda. A járvány miatt erre idén természetesen nem volt lehetőség, de a virtuális térben azért sikerült megtartani a dolog lényegi részét, a kétnapos online eseményen pedig így is egy rakás érdekes projektet lehetett megismerni – köztük egy magyar megoldással.

Gyorsreagálású hadtest

Idén a rendhagyó körülmények miatt inkább magukra az innovátorokra helyeződött a hangsúly, akiknek párperces online bemutatókra kellett hagyatkozniuk a kiállítótéri jelenlét, és a személyes beszélgetések helyett. Az EIT-t igazgató Martin Kern irodáját vezető Rottenbacher Ádám ugyanakkor elmondta, hogy a változások ellenére maga a díjátadó és a díjazási procedúra ugyanúgy zajlott, mint eddig, idén is öt kategóriában hirdettek győzteseket – illetve dobogósokat, a díjazásból ugyanis a második és a harmadik helyezett is részesül. A közönségdíjat talán nem kell magyarázni, a másik négy viszont annyira nem egyértelmű, ezért érdemes gyorsan végigszaladni rajtuk:

• Az EIT CHANGE azokat a tehetséges diákokat díjazza, akik nemrég végeztek az EIT oktatási programjainak valamelyikén, de már van kimagaslóan innovatív ötletük;
• Az EIT Innovators díjra olyan csapatokat, vagy önálló innovátorokat jelölnek, akik már kidolgoztak és sikeresen piacra vittek egy projektet;
• Az EIT Venture az innovátor mögött álló cégeket díjazza, melyek valamelyik közösségből nőttek ki, már elértek üzleti sikereket, a megoldásaik pedig fontos társadalmi kihívásokra jelentenek választ;
• Az EIT Woman pedig a női innovátorokat jutalmazza, hogy a startupok főleg férfiak által dominált világában is olyan példaképeket mutathasson a lányoknak, akik nyomán ők is belevághatnak egy ilyen kalandba.

A Rottenbacherrel folytatott beszélgetésünkből az is kiderült ugyanakkor, hogy az idei különleges helyzetben nem a díjak kiosztása volt az egyetlen kiemelendő mozzanata az évnek, ezért a projektek és a győztesek taglalása előtt érdemes kitérni arra is, hogy miként reagált az EIT a koronavírus-járvány által előidézett problémákra. A legfontosabb válasz egyértelműen az volt, hogy a szervezet 60 millió eurós pluszforrást különített el a vállalkozóknak és innovátoroknak. A vonatkozó felhívást májusban hirdették meg egy válságkezelési intézkedés keretében, melynek egyik lábát azok a projektötletek jelentették, amik a járvány kezelésében sikeresek lehetnek, a másikkal pedig olyan startupokat akartak támogatni, amelyek ígéretesek, de a túlélésük nem volt biztosított a járványhelyzetben

Mint mondta, ezt elég hamar tető alá tudták hozni, és sikeres is volt a kezdeményezés, rengetegen jelentkeztek rá. A bőven a keretösszeg fölötti pályázatokból végül 207-et tudtak elfogadni, az érintett projektekhez és vállalkozásokhoz pedig előfinanszírozásként gyorsan el is juttatták a támogatási összeg 70 százalékát. A gyors mobilizálást és támogatást később Martin Kern is kiemelte, hozzátéve azt is, hogy a jövőben még nagyobb területet akarnak lefedni, és még inkább akarják támogatni az innovációt – ebben alighanem a tavaly belengetett, idén hivatalosan is bejelentett új közösség létrehozása segíthet majd a legtöbbet, ami a kreatív és kulturális ágazatokat vonná be az EIT munkájába.

Nekünk sem kell szégyenkezni

Arra is rákérdeztünk Rottenbachernél, hogy szerinte mennyire világított rá a mostani válsághelyzet az innovációt serkentő kezdeményezések fontosságára, elmondása alapján pedig ezt leginkább az mutatta meg, hogy idén olyan innovatív megoldásokat láthattunk, melyek kifejezetten a jelenlegi helyzetre reagáltak fontos és hasznos projektekkel. Példaként az EIT által támogatott magyar Entremót hozta fel, ami korábban Team Discover néven a kifejezetten a koronavírus elleni harc jegyében rendezett #EUvsVirus hackathonon is sikereket tudott elérni. A magyar csapat megoldása egy könnyen és gyorsan előállítható betegfigyelő rendszer, ami egy karperec segítségével lehetővé teszi a nővéreknek azt, hogy egyszerre akár száz pácienst is felügyeljenek anélkül, hogy veszélynek tennék ki magukat.

Mint mondta, ez jó példa arra, hogy szükség van olyan innovátorokra, akik kitalálják és meg is valósítják ezeket az ötleteket. Az EIT ennek érdekében nemcsak pénzügyi támogatást akar nyújtani már meglévő vállalkozások fejlődéséhez, de nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra is, hogy legyenek olyan fiatalok, akik nemcsak a technológiai készségekkel rendelkeznek, hanem azokkal a vállalkozói készségekkel is, amik garantálják, hogy ezekből az ötletekből ténylegesen lesz is valami. Az Entremo példájánál maradva kiderült, hogy a csapat már dolgozik a termékük piacra vitelén, és magyar kórházakban már tesztelték is a megoldásukat.

Mivel idén emellett magyar jelölt is volt az egyik kategóriában az élelmiszer-hulladék csökkentését céljául kitűző PrO4Bake képében, a magyar helyzetre is rákérdeztünk, Rottenbacher pedig elmondta, hogy nem kell a magyar innovátoroknak és ökoszisztémának szerénykednie, elég jelentős részvételük van ugyanis az EIT tevékenységében. Jelenleg 45 magyar partnerszervezet vesz részt a közösségek munkájában, mind a nyolcnak van is magyar képviselete, és az oktatásból (BME, ELTE), vállalatokból (MOL, OTP) és kutatóintézetekből (SZTAKI) álló tudásháromszög minden dimenziója képviselteti magát.

Speciális igények

Sebők András projektje láthatóan fontos problémát igyekszik leküzdeni, de végül nem ért oda a dobogóra, ami jól mutatja, hogy idén is nehéz dolga volt a zsűrinek a győztesek megállapításában. A vonatkozó, Innovators kategóriában ezúttal egy, az Entremóhoz hasonlóan aktuális projekt győzött: az Acorys nevű spanyol innováció a szívritmuszavar kezelését forradalmasítaná egy új módszerrel, ami azért különösen fontos, mert a koronavírusos betegek jelentős része szenved ilyen betegségben. Jelenleg ezt elég nehéz kezelni, és gyakran a műtétek sem vezetnek eredményre, a kiváltó okot ugyanis elég nehéz pontosan belőni, ezzel a módszerrel azonban noninvazív, a jelenleginél olcsóbb és gyorsabb megoldás állna az orvosok rendelkezésére a probléma kezeléséhez. A többi kategóriában

• a halgazdálkodás forradalmasítását ígérő német Monitor Fish,
• a trópusi betegségeket egy csepp vérből kimutatni képes, könnyen kezelhető, megfizethető és pontos labort megalkotó dán BluSense Diagnostics,
• a repülőgépszárnyakra hajazó modern vitorlákkal a hajók üzemanyagfelhasználását csökkenteni igyekvő spanyol Bound4Blue,
• és az alacsony energiafelhasználású, iparágakon átívelően alkalmazható víztisztító technológiát létrehozó svéd Stockholm Water Technology győzött.

A kontinuitás is megfigyelhető volt a tavalyi eseményhez képest. Egy éve Budapesten prototípusként mutatták be a holland SARA Project mesterséges intelligenciára épülő autonóm közösségi robotjait, melyek az időskori gondozásban jelenthetnek megoldást a szakemberhiányra – ami a koronavírus-járvánnyal csak még égetőbbé vált. Idén a projekt már tesztelt, és bizonyított jelöltként tért vissza a díjátadóra, és bár nyerni nem tudott, a második helyre azért így is odaért. Az ilyen sikertörténetek bizonyítják igazán, hogy az EIT munkájának van eredménye, így nem véletlen, hogy a Bound4Blue-t képviselő Cristina Aleixendri azt tanácsolta a leendő innovátoroknak, hogy az ő segítségükkel építsék fel a projektjüket.

A győztesek elmondása alapján ezen túl egyértelműen a szektortól függ, hogy a járványnak milyen hatása van egy innovatív projektre, a Monitor Fish nevében beszélő Chaitanya Dhumasker például azt mondta, hogy nekik pont kapóra is jött az, hogy hirtelen mindenki felismerte a digitalizáció előnyeit, az Acorystól bejelentkező Andreu Martinez Climent viszont elmondta, hogy nem könnyű ebben a helyzetben új dolgokba vágni. Abban viszont egyetértettek, hogy jelenleg hatványozottan igaz az, hogy a feltörekvő innovátoroknak nagyon specifikus, egy szűkebb réteg számára elengedhetetlen megoldásokkal kell előállniuk, hogy garantálják a projektjeik sikerét.