Elektrolízissel termelnének oxigént a Mars sós tavaiból

Lehetségessé válhat, hogy oxigént tudjanak termelni a Marson, írja a CNN cikke. A NASA a 2030-as években embert küldene a Marsra, azonban a megfelelő oxigén- és üzemanyagellátás hiánya miatt ez még nem lenne életképes. Míg a Föld levegőrétegében 21 százalék az oxigén-szint, ez a Marson mindössze 0,13 százalék.

Erre fejlesztették ki a kutatók a MOXIE (Mars Oxygen in Situ Resource Utilization Experiment, azaz Kísérlet a Marsi Oxigén Erőforrások Helyszíni Hasznosítására) rendszert, amivel a marsi légkör 96 százalékát kitevő szén-dioxidot oxigénné alakítja át egy készülék. A MOXIE úgy képez oxigént, mint a fák: magába szívja a marsi levegőt, és elektrokémiai eljárással leválaszt két oxigénatomot minden egyes szén-dioxid molekuláról. Egy MOXIE-készülék akkora, mint egy tűzhely, súlya pedig több mint egy tonna – de már vizsgálják, hogyan működik a rendszer kicsinyített, kenyérpirító-méretű változata.

>>> A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide >>>

A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói pedig most előálltak egy új technikával, ami kiegészítheti a MOXIE-t. Vijay Ramani és munkatársai nem a légkörből, hanem a marsi felszín alatti sós vízből nyernék ki az oxigént. A Marson a legtöbb víz jég formájában van jelen az északi és a déli sarkokon, két évvel ezelőtt viszont felfedeztek egy sóstó-szerűséget a déli jégsapka felszínén, majd több kisebb sós tavacskát a közelben.

Ramani a CNN-nek elmondta, az általuk kifejlesztett folyamat szerint ezt a sós vizet alakítanák vissza hidrogénné és oxigénné.

„Nem finanszíroz minket sem a NASA, sem más űrprogram, de reméljük, hogy ha sikerül eredményeket elérnünk a projektünkkel, akkor a jövőben ez is felmerülhet akár a MOXIE vagy más rendszerek kiegészítéseként. Reméljük, a következő 10-15 évben versenyképessé tudjuk tenni a rendszerünket”

– mondta Ramani. Azonban Michael Hecht, a MOXIE-projekt fő kutatója szerint nincs érdemi bizonyíték arra, hogy ezek a sós vizek folyékony formában lennének jelen.

„Amit a kutatók figyelmen kívül hagynak, hogy bár az olvadáspont -70 Celsius-fok körül lehet, a Mars fagypontja is -70 fok körül mozog. Így ha lennének folyékony sóoldatok, ezek végül csak elpárolognának – pontosabban elszublimálnának”

– írja Hecht, aki azonban nem zárta ki, hogy ettől függetlenül egyszer valóban fontos eszköz lehet az üzemanyagtermeléshez a marsi víz elektrolízise.