A magyar internetezők többsége nem tart attól, hogy manipulálják őt

Török Bernát, Rab Árpád és Szikora Tamás a kelet-közép-európai régió négy országában: Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában vizsgálták az internetezéssel kapcsolatos attitűdöket és jellemzőket a felnőtt korú lakosság körében. A telefonos adatfelvétel 2019 októberében és novemberében készült, az eredmények több változó szerint is reprezentatívak a négy ország 18 év fölötti lakosságára nézve. A jelentés több dimenzió alapján vizsgálta és hasonlította össze a földrajzilag, kulturálisan és társadalmilag is egymáshoz közel álló országokat.

Nem használjuk tudatosan az internetet

A kutatás egyik tanulsága, hogy a magyarok több szempontból is szélsőséges értéket képviselnek, például mi tartunk a leginkább attól, hogy az online kommunikáció negatív hatást gyakorol a személyes kapcsolatainkra. A megkérdezett magyarok 60,5 százaléka gondolja úgy, hogy az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét. Ezzel szemben Romániában csak 29 százalék gondolkodik ugyanígy. Ugyanakkor a magyarok 63 százaléka azt is gondolja, hogy a közösségi média kitűnő lehetőség családtagokkal és barátokkal való kapcsolattartásra.

Ennél fogva Magyarországon a leginkább kétarcú az online világgal kapcsolatos attitűd, ilyen mértékű feszültség a használata és a megítélése között a másik három országban nem figyelhető meg.

Az eredmények alapján az is egyértelműnek tűnik, hogy a Facebook mind a négy országban letarolja a közösségi média piacát, különösen Magyarországon. Amíg Csehországban és Lengyelországban megfigyelhető egy jelentős generációs szakadék a Facebook-felhasználók körében, addig ez Magyarországra és Romániára sokkal kevésbé jellemző. A cseheknél a 60 évesnél idősebb korosztálynak csak kevesebb mint 20 százaléka használja naponta a Facebookot, míg Magyarországon közel az 50 százalékuk. A legfiatalabbak (18-29 év) több mint 70 százaléka Facebookozik naponta Magyarországon.

Az adatvédelemmel viszont már kevesebben foglalkoznak, Magyarországon a felhasználók 46,9 százaléka soha sem állított még az adatvédelmi beállításain. A négy ország közül Magyarországon a legáltalánosabb a bizalmatlanság a Facebookkal szemben, a megkérdezettek 41,8 százaléka egyáltalán nem érzi ott biztonságban az adatait. Bár az internet veszélyeivel és az adatbiztonság fontosságával a felhasználok többsége tisztában van, csak kevesen használnak különféle szűrűszoftvereket vagy képzéseket a maguk és családjuk biztonsága érdekében.

Nem szeretünk fizetni az online tartalomért

Az online szórakozás területén nagyok a különbségek a legfiatalabbak és a legidősebbek között. A 18 és 29 év közöttiek döntő többsége, 90 százalékuk fogyaszt ilyen módon filmeket, sorozatokat vagy zenéket. A fizetési hajlandóságban akadnak különbségek az országok között.

Legkevésbé Magyarországon szeretnek fizetni a tartalomért, itt a legnagyobb azok aránya, akik kizárólag ingyenes oldalakon, ingyenes letöltve néznek filmeket, sorozatokat vagy hallgatnak zenéket.

A magyarok 45 százaléka naponta fogyaszt híreket az interneten, ennél csak Lengyelországban magasabb a napi szintű hírfogyasztók aránya (60 százalék felett). Itthon a hírfogyasztásban a közösségi média szerepe kifejezetten nagy, a magyarok 34 százaléka tekinthető passzív hírfogyasztónak, aki csak a hírfolyamában éppen elé kerülő híreket olvassa el. Ez jellemző Lengyelországra és Romániára is, egyedül Csehországban igaz majdnem minden második lakosra (49 százalék) a hírfogyasztás aktív formája, vagyis az, amikor maga keresi meg az őt érdeklő híreket.

A négy országban hasonló a közéleti álláspontokhoz való hozzáállás: tízből öten-hatan mondták azt, hogy érdeklik a meggyőződésüktől eltérő közéleti álláspontok, de csak abban az esetben, ha azok „maguktól” kerülnek eléjük. A magyar netezők 54 százaléka azt szereti, ha a hírekhez közvetlenül, vagyis értékelés, elemzés és kommentár nélkül jut hozzá. A többség mind a négy országban úgy gondolja, hogy az újságok és az újságírók tevékenysége a társadalmi párbeszéd nagyon fontos része.

Nem tartunk a manipulációtól

Vannak olyan kérdések is, különösen a társadalmi párbeszéd kérdéskörében, ahol szignifikánsak a különbségek a fiatalabb és az idősebb generációk megközelítése között, például az újságírók társadalmi hasznosságának megítélésében is. A legidősebb korosztály nagyobb arányban tartja fontosnak az újságírók szerepét a társadalmi párbeszéd színvonalának fenntartásában. Bár itthon a legfiatalabbak többsége is (52 százalék) fontosnak tekinti az újságírást, 44 százalékuk szerint az internet korában már egyre kisebb szükség van újságokra és újságírókra.

A magyar lakosság többsége nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői (például keresőoldalak, reklámozók, politikusok vagy civil szervezetek) manipulálják őt.

A manipulációtól való félelemnek – a reklámozók esetében mért – legmagasabb értéke alig érte el a 23 százalékot. Ebben a romániai felhasználókhoz hasonlítunk leginkább, náluk a politikusok esetében volt a legmagasabb (22,5 százalék) az ettől való félelem. Csehországban és Lengyelországban összességében sokkal jellemzőbb a manipulációtól való félelem, több szereplő esetében is 30 százalék feletti a bizalmatlanok aránya.

Az négy országban közös, hogy az emberek többsége nem bízik a különféle információforrások hitelességében. Egyedül Csehországban éri el az 50 százalékot a bizonyos forrásokba vetett bizalom mértéke: a barátok és ismerősök esetében 61 százalék, a rádiós hírműsorok felé 55 százalék, a nyomtatott helyi lapok felé pedig 50 százalék fordul bizalommal. A a közösségi médiából szerzett információk nagy részét egyaránt bizalmatlanság övezi.