A stroke-ot és ritka vesebetegségeket vizsgáló magyar kutatónőket díjazott az UNESCO

Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” díjat, és az azzal járó négymillió forintot. Az idei díjazottak munkájának hála hatékonyabb lehet a stroke kezelése és új megoldás jöhet a ritka vesebetegségek felismerésében is – derült ki a díjról szóló sajtóközleményből.

Az egyik idei díjazott a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője, Dr. Csuka Dorottya, aki nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ilyen betegségek kialakulásához vezethet.

A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, így ugyanis könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. A kutatás hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Csuka emellett a koronavírus-járvány kapcsán azt is kutatja, hogy

a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához.

A másik díjazott a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa, Dr. Bagoly Zsuzsa. Ő a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik, amire ugyan létezik az ereket elzáró vérrögöket feloldó kezelés, ám az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében.

Célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét, illetve egy olyan pontrendszer létrehozása, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A csak nőknek szóló díjra az ország bármely pontjáról pályázhatnak olyan tudós nők, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, díjazottaknak lettek díjazott tanítványaik és egy valódi női kutatói közösség alakult ki. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény, amit annál semmi sem mutat jobban, hogy idén a 2016-os díjazottak, Emanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna Nobel-díjat kaptak a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért.