Egy lépéssel közelebb kerültünk a techóriások működésének drasztikus felforgatásához

Hónapokig tartó munka és több meghallgatás után kiadta 449 oldalas trösztellenes jelentését (.PDF) az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága, melyben keményen kritizálták az Amazon, a Facebook, az Apple és a Google üzleti tevékenységét. A jelentésben szó esik a versenytársak felvásárlásáról, a saját szolgáltatásaik előnyben részesítéséről és a platformjaikat használó kisebb vállalkozások fölötti nyomasztó hatalomról, a benne foglalt változtatási javaslatok pedig alapjaiban változtatnák meg a techszektor működését – írja a The Verge.

„A vizsgálatunk során aggasztó gyakorlatok sorát fedeztük fel, melyek a verseny csorbítása mellett az innovációt is elynomják. A szabad versenynek a legjobb ötletet kellene jutalmaznia, nem pedig a legvastagabb céges bankszámlát. Meg fogjuk tenni a szabályszegők felelősségre vonásához szükséges lépéseket.”

– mondta Val Demings, a bizottság demokrata tagja.

Mint írták, ilyen kaliberű monopóliumokra utoljára az olajbárók és a vasúti iparmágnások korában volt példa, a mostani behemótok pedig nem pusztán kézben tartják a saját piacukat, de vissza is élnek a hatalmukkal. A jelentés összességében arra tesz átfogó javaslatot, hogy a Kongresszusnak új sztenderdeket kellene megállapítania a trösztellenes tevékenységekkel kapcsolatban, az új jogszabályoknak pedig nemcsak a vásárlókat, hanem az alkalmazottakat, a vállalkozókat, a vállalkozásokat, a szabad piacot és a demokratikus eszméket is védenie kell.

A jelentésben számos konkrét változtatás szerepel, amelyek együttes érvényesülése drasztikusan felforgatná a techszektort. A bizottság többek közt a kereskedelmi diszkriminációt tiltó szabályok meghozatalát sürgeti, melyek arra köteleznék a nagy cégeket, hogy azonos feltételeket biztosítsanak a platformjaikat használó vállalkozásoknak, és azt is javasolják, hogy bizonyos domináns platformoknak tiltsák meg az olyan, kapcsolódó iparágakba történő betörés lehetőségét, ahol másokhoz képest irreálisan nagy előnnyel indulnának. A techóriásoknak emellett gyakorlatilag megtiltanák a nagyobb felvásárlásokat, ezekre csak abban az esetben lenne lehetőségük, ha mindkét fél bizonyítani tudná, hogy az üzlet a közjót szolgálja. Mindezt egy sokkal keményebb törsztellenes szabályozás támasztaná alá, ami az elfogadása esetén a techszektoron is bőven túlmutató akciókat tenne lehetővé.

A javaslatok gyakorlatba történő átültetése ugyanakkor valószínűleg nem lesz egyszerű, a jelentés megszületése ugyanis nem meglepő módon generált törésvonalakat a bizottság demokrata és republikánus fele között. A két fél az alapvető problémában ugyan egyetértett, ám a demokrata többség által írt jelentéssel a republikánusok több ponton nem értettek egyet, és különösen hiányolták belőle a techcégek állítólagos diszkriminációját a konzervatív felhasználókkal szemben. A republikánus Ken Buck jóvoltából el is kezdett terjedni egy alternatív jelentés, ami sok esetben ugyanazokra a következtetésekre jut, más esetekben – például a diszkriminációról szóló javaslatoknál – viszont merőben eltér attól. Buck elmondta, hogy a most megjelent jelentésnek nagyjából 330 oldalával ért egyet, és hozzátette, hogy egyáltalán nem kirívó az, hogy a demokraták és a republikánusok más megoldást nyújtanak egy mindkét fél által elismert problémára.