„Nagy lehetőséget látunk Budapesten, sok tehetséges mérnökkel tudnánk itt együtt dolgozni” – az új magyar Google-csapat vezetőjénél jártunk

2021. október 12. – 10:18

„Nagy lehetőséget látunk Budapesten, sok tehetséges mérnökkel tudnánk itt együtt dolgozni” – az új magyar Google-csapat vezetőjénél jártunk
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ha valaki a techszférában szeretne dolgozni, esélyes, hogy a leghőbb vágya valamelyik gigavállalat, például a Google. Eddig itthon nem sok lehetőség volt erre, mert a cég csak egy kisebb csapatot üzemeltetett Budapesten, de ez most nyáron megváltozott. Épp alakulóban van az új, Cloud Retail Solutions csapat, amit egy igazi Google-veterán, Petra Viola vezet.

Petra a kétezres évek óta dolgozik szoftvermérnökként. A GE-nél kezdett, majd négy évet a Knorr-Bremsénél töltött, 2008-ban pedig bekerült a Google svájci csapatába. Zürichben 11 év alatt megmászta a ranglétrát, és 2019-ben hagyta ott a céget szenior szoftvermérnök menedzserként, hogy idén júliusban visszatérjen ugyanebbe a pozícióba, de már Budapesten. A Google budai irodájában beszélgettünk az új csapatról, a technológia uralta világról, a Google-ről, és arról, hogy miben változott az iparág az elmúlt 10-15 évben.

Ha egy tízéves gyerek megkérdezi, mi is az a Cloud Retail Solutions, amivel foglalkozik, hogy magyarázná el neki?

Hú, a jelöltektől az állásinterjúkon én is meg szoktam ezt kérdezni. A Google Cloud Retailben dolgozunk, ami azt jelenti, hogy online vagy fizikai boltokat üzemeltető kereskedőknek digitalizációs megoldásokat nyújtunk, azaz a működésüket számítógépes programokkal segítjük. A Google-nek rengeteg tapasztalata van a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területein, és ezekkel konkrét üzleti megoldásokat nyújtunk.

Azon túl, hogy például a Google a felhőjén keresztül már nagyon régóta elérhetővé teszi a gépi tanulási infrastruktúráját, az Industry Solutions arról szól, hogy a különböző üzletágaknak – mi például a kereskedelemre figyelünk – ezt a technológiát nagyon célzottan tesszük elérhetővé.

A mesterséges intelligencia hol jön be a képbe? Hogyan segít a folyamaton?

Az összes megoldásunk, amit beépítettünk vagy még tervezünk, valamilyen szinten az MI-re épül. Az ügyfél adatai, a felhasználó adatai, illetve keresési kulcsszavak alapján tudjuk MI-algoritmusokon keresztül a legjobb döntéseket, legjobb keresési eredményeket, legjobb termékajánlatokat nyújtani az ügyfeleknek.

Sokszor elhangzott már, hogy mesterséges intelligencia. Google-veteránként hogy látja, mikor vált az MI ilyen hasznossá és az egész iparág általános varázsszavává?

Ha visszagondolok, amikor végeztem az egyetemen, már volt valamilyen kezdetleges megoldás mesterséges intelligenciára, de akkoriban genetikus algoritmusok voltak inkább használatban. Az áttörés úgy 2010 körül történt, de persze már előtte is voltak fejlesztések. Az első ilyen irányú, komolyabb befektetés a Google-nél 2010-ben kezdődött, majd 2015-ben jutott el oda, hogy nyilvánosan használhatóvá tették a TensorFlow-t, amivel tulajdonképpen bárki nagyon hatékonyan tud MI-modelleket építeni. Nagyon elterjedt ennek a használata. Ez kicsit összekapcsolódik a felhőalapú számításokkal, mert amióta a nagyközönség hozzáfér ehhez az infrastruktúrához, azóta az MI-algoritmusokat is sokkal hatékonyabban tudják használni. Többek között mi is az üzleti folyamatokban.

Ha egy cég saját erőből működtet egy online boltot, majd úgy dönt, hogy leszerződik a Google-lel, akkor abból a vásárlók mit látnak? Mit ígér a Google az ügyfeleinek?

Amit a vásárlók látni fognak – és amiért a kereskedőknek megéri leszerződni a Google-lel –, az az, hogy hatékonyabbak lesznek a boltok: hatékonyabb a keresés, jobb a termékajánlás. A Macy’s például kiadott egy jelentést arról, hogy a Google termékkeresője miatt az átállás óta kevesebben hagyják abba vásárlás nélkül az online nézelődést. Mielőtt Google-t használtak, már volt valamilyen keresési megoldásuk, aminek mérték a hatékonyságát, ezt pedig össze tudják hasonlítani az átállás utáni számokkal.

És ha valaki igénybe veszi a szolgáltatásaikat, az előrébb kerül a keresési találatok között?

Nem, a Cloud az online kereséstől teljesen függetlenül működik. A Cloud által nyújtott API-kat a kereskedők a saját oldalaikba építik be, a saját keresőjük lesz így hatékonyabb. Az, hogy a Google-keresésekben vagy hirdetésekben hogy jelennek meg, ettől teljesen független. Ez egyébként úgy működik, hogy a hirdetési helyekre licitálnak a cégek, azon múlik, hogy ki hova kerül a találatok között. Plusz persze a felhasználó keresési előzményein, a keresőszavakon és a hirdetés relevanciáján. A lényeg, hogy a legvégén a felhasználó profitáljon ebből az egészből.

Mit gondol arról, hogy sokan aggályosnak találják, hogy a Google a felhasználók online élete alapján gyakorlatilag profilt alkot róluk?

Igazából nem vagyok hivatott erről beszélni, de annyit tudok mondani, hogy nagyon odafigyelünk a privacy-kérdésekre, és akikkel együtt dolgozunk, azoktól is hasonló adatvédelmi odafigyelést várunk el. Minden esetben csak a felhasználó jóváhagyásával használunk fel bármiféle adatot.

Beszéljünk az alakuló Cloud Retail Solutions csapatról. Ez egy teljesen új, csak magyar csapat lesz?

Nem egészen, már létezik egy ilyen Amerikában, ők fejlesztették például a termékajánló és termékkereső szolgáltatásainkat. A budapesti csapat ennek egy kiterjesztése lesz. Sok probléma vár megoldásra a kereskedelemben, az eddigi két fejlesztésünkkel igazából csak kapargatjuk a felszínt. Nekünk így rengeteg lehetőségünk lesz új termékeket fejleszteni. Jelenleg nagyjából tíz nyitott pozíciónk van, összesen körülbelül húszfős csapatot tervezünk, de remélhetőleg a jövőben ez a szám nőni fog. Fontos megjegyezni, hogy itt nem offshore-olás történik, hanem új termékeken fogunk dolgozni, nagyon izgalmas a terület.

Tud esetleg példát mondani, hogy mi izgalmas?

A két kész termék, amit említettem, az online boltokra fókuszál. Ahogy néztem, hogy mi a tíz legnagyobb potenciál, amivel üzleti értéket tudunk nyújtani a kereskedőknek, arra jutottam, hogy ezek közül nem az online a legnagyobb értéknövelő lehetőség. A fizikai üzletek folyamatainak optimalizálására is fókuszálni fogunk. Ilyen például a készletmenedzsment, a szállítás hatékonyabbá tétele, a visszavett áruk jobb kezelése, sőt, az áru visszaküldésének elkerülése is. Ez az egész nagyon erősen épül majd a gépi tanulásra.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Hogyhogy éppen Budapestre került a csapat?

Ez jó kérdés. Már van egy kis fejlesztőcsapat itt, ők nemrég kapcsolódtak be az Industry Solutionsbe IoT-val (a dolgok internetével) kapcsolatos fejlesztésekkel. Szerintem ez és a korábbi sikerek hívták fel az ágazat vezetőinek a figyelmét. Nagy lehetőséget látunk Budapesten, itt eddig nem nagyon volt csapatbővítés, és úgy gondoljuk, hogy ez egy kiaknázatlan terület, sok tehetséges mérnökkel tudnánk itt együtt dolgozni. Optimisták vagyunk a csapattal kapcsolatban.

Miben lesz itt más, mint Svájcban volt?

Mármint nekem személyesen? Amikor csatlakoztam a svájci csapathoz, az már egy 600 fős iroda volt. A lépték egészen más volt. Most egy kicsit más a megközelítésünk, de ott is volt olyan, hogy nulláról építettem fel egy csapatot, így azért annyira mégsem különbözik a mostani helyzet.

Ami viszont szerintem pozitív változás, az az, hogy egy nagyobb irodában, ami már megalapozott, valamivel nehezebb új dolgokba belevágni, és így itt gyorsabban tudunk értéket teremteni. Ha egy kész vagy már fejlődő terméken kell dolgozni, akkor a hozzáadott érték már korlátozottabb. Ezért érzem úgy, hogy itt ebben az értelemben sokkal több lehetőségünk van.

Akkor itt kicsit vadnyugatosabb?

Igen, így is mondhatjuk. Már most családiasabb a csapat, és van arra lehetőség, hogy magunkra szabjuk a munkakörnyezetet. Még azon dolgoznunk kell, hogy az új munkavállalók ugyanúgy érezzék azt a támogatást, amit egy nagyobb iroda tudna nyújtani, de szerintem tök jó hangulat alakul majd itt ki.

Miben más a 2021-es Google, mint a 2008-as?

Van egy-két dolog, ami nagyot változott. Az egyik, amibe én is aktívan bekapcsolódtam, az az egyes csoportok alulreprezentáltságára való odafigyelés. Olyan kultúrát próbálunk kialakítani, ahol mindenki jól és befogadottnak érzi magát. Így jobb eredmények tudnak születni, és sokkal inkább tudunk olyan termékeket fejleszteni, amelyekkel mindenkit meg tudunk szólítani. Ez az unconscious bias (tudattalan előítélet) tréning bevezetésével indult, utána pedig egyre tudatosabban foglalt állást a cég ezekben a kérdésekben. 2015 óta van egy éves diverzitási riportunk, amiben nyilvánossá tesszük, hogy milyen kisebbségi csoportok hány százalékban vannak a Google-nél.

Amikor odamentem, először nem gondoltam azt, hogy ez fontos vagy probléma lenne, de azóta látom, hogy így sikerült sokkal befogadóbb kultúrát létrehoznunk. Persze más dolgok is változtak, az, hogy a Google hogy szervezi a termékeit, illetve az innovációra hogy tud odafigyelni. Azóta ugye megalakult az Alphabet konszern, az is azt segíti elő, hogy legyenek részlegek, amelyek az innovációra tudnak fókuszálni anélkül, hogy az üzleti nyomás rajtuk lenne, hogy rögtön a nulladik naptól eladható értéket tudjanak teremteni. Nyilván vannak olyan fejlesztések, amik évekig nem termelnek ilyet.

Sokáig volt alapvetés, hogy ha valaki a techszférában akart elhelyezkedni, akkor a Google-höz kerülni az eszméletlen menőség csúcsa. Ez ma is így van még? Egy frissen végzett egyetemista álma ma a Google, vagy egy trendi startup inkább?

Ezzel a kérdéssel én is gyakran találkozom. Ha a budapesti irodáról beszélünk, akkor itt egy igazi startupként tudunk működni, de a Google-ön belül. Amit a vállalat tud nyújtani azon felül, amit egy hétköznapi startup tudna, az a stabil háttér és az elköteleződés bizonyos befektetések iránt. Tehát ha valamiről eldöntjük, hogy azt szeretnénk csinálni, akkor valószínűleg adott az anyagi háttér a megvalósításhoz. Egy startupnál viszont a nyomás nagyon erősen rajta van a mérnökökön, hogy nagyon rövid idő alatt kell eredményeket produkálniuk.

Az is fontos különbség, hogy amíg egy startup nagyon sok esetben nulláról építkezik, a Google-nél van egy olyan kutatási háttér és egy olyan infrastruktúra, ami lehetővé teszi, hogy egy új csapat nagyon rövid időn belül értéket tudjon produkálni.

Akkor egy átlagos, újonnan induló, ilyen felfedezésre váró területre kerülő új csapat hosszabb életű, mint egy hétköznapi startup?

Lehetséges, de azért a Google-nél is teljesen elfogadott, hogy ha belekezdünk valamibe, ami aztán nem működik, azt leállítjuk. A fejlesztőcsapatoknak azért végső soron valamilyen üzleti érdek mentén kell működniük, és az teljesen elfogadott, hogy felismerjük a tévedéseket, elkönyveljük őket, és tanulunk belőlük. Valószínűleg amúgy is ott van már a következő lehetőség, amire így jobban oda tudunk figyelni.

És ilyenkor mi az általánosabb: az átcsoportosítás vagy a dolgozók szélnek eresztése és az iroda sóval behintése?

Volt olyan, főleg a 2008-as válság idején, hogy bezártak irodákat, de akkor is figyelt a cég arra, hogy minden alkalmazottnak legyen még abban a nehéz helyzetben is lehetősége továbblépni a cégen belül.

A Google mennyire vigyáz a dolgozóira? Jellemző a videójáték-iparban gyakran alkalmazott crunch?

Van olyan, hogy néha keményebben kell dolgozni, nálam is előfordult – 11 év alatt egyszer –, hogy hétvégén felhívtak, hogy most azonnal kéne valamit megcsinálni. Ezt a túlórát a a cég egyébként kompenzálja, általában szabadnap jár érte, de néha valóban előfordulnak olyan helyzetek, amikor ez rendszeres, például ha valaki épp ügyeletes. Olyankor kap egy csipogót, ami akár éjszaka is megszólalhat, ha baj van a termékkel. Ilyet egyébként leggyakrabban a fejlesztők kapnak, és mindenki érdeke, hogy ne szólaljon meg. A nagyobb termékeknél már egy erre kiképzett, külön csapat látja el az ügyeletet. Nálunk a kora novemberi időszak a húzósabb, ilyenkor van a hálaadás, a Black Friday, a Cyber Monday. Ilyenkor a forgalom minimum duplázódik, amire nagyon oda kell figyelni.

Sokszor említette a felhőt és az MI-t, mit vár ezektől a most nagyon trendi technológiáktól a következő 5-10 évben?

Az ilyen kérdésekre mindig nagyon nehéz válaszolni. Ha valaki 2000-ben azt mondta volna, hogy tenyérnyi képernyőkkel a kezünkben mászkálunk majd 10 év múlva, hát valószínűleg nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni.

A kereskedelmi üzletágban várható fejlesztésekről már több kutatás is van. Ezek azt vetítik előre, hogy azoknak az üzleteknek, amelyek az MI-s megoldásokat képesek rendesen beépíteni a folyamataikba, 10 éven belül meg fog duplázódni a cashflow-juk.

Azt gondolom, hogy az MI nagymértékben befolyásolja majd az életünket, de azt, hogy pontosan hogyan, még nem tudom. Abban például nem igazán hiszek, hogy a robotikában sikerül emberszerű robotokat bevezetni, de ez is izgalmas, és szeretném, hogy megtörténjen. Azt, mondjuk, nem tudom, hogy ennek az elfogadottsága meglesz-e tíz év múlva.

Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Fotó: Ajpek Orsi / Telex

De hát olyan ügyesen táncolnak.

Inkább ijesztően, nem?

Ha már ijesztő: mit gondol a nagy techcégek felelősségéről? Például a Google hogy kezeli, hogy egyszerre posta, utazási iroda, közösségi oldal, fizetőeszköz és úgy igazából a minden is?

Azt gondolom, hogy a Google sok területen elöl jár ebben a kérdésben. Társadalmi felelősségvállalás terén például említettem a különböző alulreprezentált csoportok támogatását. A másik, ami nagyon fontos, ha a felhőalapú rendszerekről beszélünk, az az adatközpontok energiakezelése. Ebben is az élen járunk, sőt, a kutatásainkat és fejlesztéseinket elérhetővé tesszük a versenytársak számára is, hogy mások is zöldebb adatközpontokat tudjanak működtetni. A Google 2017 óta karbonsemleges adatközpontokat üzemeltet, és a cél az, hogy a közeljövőben kizárólag megújuló energiaforrásokon működjön.

Mérnökként azt tudom elmondani, hogy miért jó a Google-nél dolgozni, mi az, ami velem rezonál. Lehet, hogy egy másik cégnél ugyanezt a munkát nem vállalnám be. De szerintem szakemberként teljesen vállalható az, hogy a Google mennyire felelősen áll hozzá mindenféle fontos társadalmi kérdéshez, legyen szó adatvédelemről, társadalmi felelősségvállalásról vagy fenntarthatóságról.

Ott van például a Grow with Google program, olyan kezdeményezések, amik mögé beállunk, és ezzel a gazdaság helyreállításához szeretnénk hozzájárulni. Ezek olyan programok, amiket magyar startupok és magánszemélyek vehetnek igénybe. A Coursera felületén célzott átképző programokat teszünk elérhetővé, olyan területekre, amikre Magyarországon nincs egyetemi képzés. Ezek a digitalizálódó világban nagyon fontosak, és gyakorlatilag bárki hozzájuk férhet.

Akkor például egy állásinterjún mit mond, miért jó itt dolgozni?

Szerintem a saját példám jó illusztráció, már az meggyőző sokak számára, de a Google első számú munkaadóként van jelen mindenféle statisztikákban. Belső felmérésekkel mi is próbáljuk figyelni, hogy mit gondolnak a munkavállalók, és például a koronavírus-járvány alatt nőtt is az, hogy az emberek mennyire szeretnek itt dolgozni. A járvány alatt több csoportot is úgy mozgattak át, hogy könnyebbé tegyék az otthoni munkavégzést, és most azon is sokan dolgoznak, hogy zökkenőmentes legyen az irodába való visszatérés.

Lehet, hogy ez a budapesti irodában még csak alakul, de azért ha körbenézünk, látható, hogy a dolgozói juttatásokkal azért el vagyunk kényeztetve. Itt még nincs ilyen, de Svájcban például masszázsszoba és konditerem is volt az irodában. Illetve minden egység bevezetett egy napot, amikor nincsenek meetingek, mindenki nyugodtan koncentrálhat a feladataira.

És milyen hátránya van annak, hogy valaki egy ekkora cégbe kerül be? Talán kicsit kevésbé vadnyugatos így, nem?

Én megfordultam már kisebb-nagyobb cégeknél, és hátrányként azt éreztem, hogy alkalmazkodni kell. Ez nem feltétlenül könnyű egy olyan személynek, mint én, aki annyira nem szereti a szabályokat. Vannak elvárások, van egy rendszer, ami ahhoz kell, hogy működni tudjon egy ilyen óriásvállalat. Menedzserként azt például kevésbé élvezem, hogy félévente minden alkalmazottat ki kell értékelni, ha van kedvem hozzá, ha nincs. Az ilyen szervezeti procedúrák azok, amiket hátrányként tudnék említeni. Vannak kötelező tréningek, amiket végig kell csinálni, ezek részben amerikai előírások.

Az, hogy a Google nemcsak fenntart egy csapatot Budapesten, hanem még bővíti is azt, az azt jelenti, hogy jó véleménnyel vannak a magyar szakemberekről?

Igen, szerintem mindenképp meggyőző az, hogy itt élénk startupvilág működik, plusz a már meglévő csapat teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy pozitív véleménnyel vannak a városról.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!