Április 8-án jöhet a NASA történelmi marsrepülése

Közel 120 évvel ezelőtt a Wright fivérek az emberiség régi álmát valóra váltva igazolták, hogy lehetséges az irányított repülés a Földön. Most a NASA emeli a tétet: ugyanezt az emberiség történelme során először egy másik bolygón is megtennék az Ingenuity – Leleményesség – névre hallgató marshelikopterrel, ami a tervek szerint április 8-án szállhat fel először a Marsról, az első repülést (bolygón történő fel- és leszállást) végrehajtva egy másik bolygón. Mindezt Bob Balaram jelentette be a NASA keddi sajtótájékoztatóján, amin azt is elárulta, hogy nem pusztán történelmi kapcsolódás van Wrighték első repüléséhez: az Ingenuity magával vitt egy apró darabot abból a szövetanyagból, ami a Wright fivérek repülőjét borította 1903-ban.

Az április 8-i dátum persze nincs kőbe vésve, több tényezőtől függően pár nappal előbbre kerülhet vagy későbbre is tolódhat a repülés dátuma, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ekkor kezdhetik meg a próbarepüléseket.

Az 1,8 kilogramm súlyú marshelikoptert vagy inkább drónt a Perseverance marsjáró vitte magával a több százmillió kilométeres útra. A drón jelenleg még az utazásra rendszeresített tartózkodási helyén, a marsjáró hasára rögzítve várja a bevetést, a precíziós légi járművet védő pajzsot viszont már ledobta magáról a Persevarance, hogy a drón elkezdje gyűjteni magába a Nap energiáját.

A végső bevetéshez persze ki kell bírnia a rendkívüli marsi hideget, éjszakánként ugyanis -80 Celsius fokig is hűlhet a levegő, ami adott esetben gondot okozhat az aprócska drónnak, bár a NASA mérnökei mindent elkövettek azért, hogy ez ne történjen meg. Baj csak akkor lehet, ha az első marsi napon nem kap elég fényt az akkumulátor feltöltéséhez.

Ennek ellenére az Ingenuity küldetését nagy sikerrel kecsegtető nagy kockázatot jelentő küldetésként jellemzi a NASA, és tökéletesen fel vannak készülve arra a lehetőségre is, hogy vagy el sem indul a helikopter, vagy már az első tesztrepülés is kudarccal ér majd véget.

Történelmi küldetés

A következő bő két hétben a Perseverance elnavigál majd az Ingenuity számára kijelölt landolási terepre. Miután óvatosan a földre helyezte a drónt, mintegy 100 méteres távolságba gurul majd, hogy biztonságban legyen egy lehetséges repülési baleset esetén is.

Innen viszont az Ingenuity veszi majd át a főszerepet. Amennyiben sikerül repülésre bírni, és a drónnal sem történik semmi, az április nyolcadikát követő 30 napban összesen öt tesztrepülést végez majd, amik fokozatosan nehezedő küldetéseket jelentenek majd. Ezzel teszik próbára, hogy milyen manőverek elvégzésére alkalmas a marsi légkörben az Ingenuity.

Mivel a kommunikáció a földi irányítóközpont és a Mars között percekig tart, nem közvetlen távirányítás alatt lesz a drón, hanem öt, előre beprogramozott repülést végez majd. A tervek szerint az Ingenuity egy hónap alatt sikerrel veszi majd az egyre nehezedő akadályokat. Az első tesztrepülés során a helikopter nagyjából 3 méter magasra repül majd, a drón és a marsjáró pedig folyamatosan figyelik majd egymást kameráikkal, illetve az űrhelikopter a Mars felszínéről is készít légifelvételeket.

A repülések közben a küldetési tervek szerint maximum 50 méterre távolodik el a landolási zónától, és még a legnehezebb próbát is nagyjából 90 másodpercen belül teljesíti majd. Az első, 3 méteres repülés során 30 másodpercig tart majd a lebegés, mondta el Håvard Grip, az Ingenuity vezető pilótája a NASA keddi sajtótájékoztatóján.

Az eredmények természetesen túlmutatnak majd a Wright fivérek marsi utánzásán. Ha sikeresek lesznek a próbarepülések, a jövőben olyan helyeket is megközelíthetnek majd a Marson, amiket marsjárókkal lehetetlen – például hegyeket, meredek falú krátereket, barlangokat és lávacsatornákat is fel lehet majd deríteni a drónokkal.

85 millió dolláros játékszer

Ahhoz képest, hogy egy 1,8 kilós, fél méter magas, 1,2 méteres rotorokkal bíró drónról beszélünk, a kifejlesztése horribilis összegbe, 85 millió dollárba, vagyis több mint 26 milliárd forintba került.

Nem véletlenül – a fejlesztés még a NASA mérnökzsenijei számára is elég nagy kihívás volt, mert egy relatíve kicsi, kis súlyú, ugyanakkor hihetetlen nagy teljesítményű eszközt kellett építeniük, ami emellett elég sok energia tárolására is alkalmas. Kicsi kellett, hiszen el kellett férnie a Perseverance marsjárón, és a súlya sem lehetett nagy, mert a földi légkörnél 100-szor ritkább marsi levegőben mindent sokkal nehezebb repülésre bírni – lényegében olyan, mintha a Földön 30 ezer méteres magasság fölött próbálnánk valamit repülésre bírni, holott még 12 440 méter fölé sem jutott még helikopter a Földön. Ezért is kellett a két, nagy teljesítményű rotor, amik elvégzik a munkát – ezekhez viszont elég nagy kapacitású akkumulátor kellett.

Gyors, dicsőséges halál

A NASA nem tervezett túl hosszú távra az Ingenuityvel. A 30 napos idősávba tervezett öt tesztrepülés után az utolsó landolási pozíciójában marad a marshelikopter, amit egyből magára is hagy majd a Perseverance.

Mivel csak a marsi repülés lehetőségének tesztelésére küldték fel a drónt, innentől fogva nem lesz további haszna. Egy nagy felbontású és egy gyenge kamerán kívül semmi más eszköz nincs rajta, nem tud tudományos tevékenységet végezni, vagyis a reptetése csak hátráltatná a Perseverance sokkal fontosabb küldetését, ami nem más, mint hogy ráakadjon az ősi marsi élet nyomára.