Egymillió dolláros távirányítós autóval száguldunk az autonóm járművek felé

Az elmúlt szűk egy évben megszámlálhatatlanul sok eseményt kellett átköltöztetni az online térbe a járvány miatt, így valószínűleg az égvilágon senkit nem lepett meg az, hogy a szórakoztatóelektronikai expók alfája és omegája, a Las Vegas-i CES is erre a sorsra jutott. Egy ilyen hatalmas show esetében nyilván nem volt egyszerű feladat a digitális környezetbe költözés, de az utóbbi időszakban egy csomó (produkciójában legalábbis) tök jól sikerült show bizonyította, hogy azért ebből a műfajból is elég sokat ki lehet hozni.

A kizárólag a médiának szóló nulladik nap alapján azt még biztos nem lehet megmondani, hogy a CES-nek hogy sikerült a dolog, de az Intelhez tartozó Mobileye, illetve az Indy Autonomous Challenge hétfő esti prezentációja alapján azért vannak kételyeim a lebonyolítással kapcsolatban.

Már csak azért is, mert az elméletileg exkluzív, élő bemutatókról jó esetben csak a sajtóközlemény jött ki már a bemutató előtt, rossz esetben meg abban a pillanatban felkerült a YouTube-ra az egész videó, ahogy elkezdődött a félórás prezentáció.

Ennek az értelmetlenségét másfél óra alatt sem sikerült rendesen feldolgoznom, de az élményt azért szerencsére ez sem tette tönkre, mert a Mobileye és az Indy Autonomous Challenge is elég érdekes dolgokkal készültek. Feltéve, hogy az embert érdeklik az autonóm járművek, de hát Elon Musk és a Tesla szárnyalásának korában ez talán nem elképzelhetetlen előfeltétel.

Az önvezető autók már tényleg a spájzban vannak

Kétlem, hogy az Intelről bárkinek is az önvezető autók ugranának be elsőre a processzorok helyett, de a cég mégis a Mobileye nevű leányvállalatának adta meg a lehetőséget a prezentálásra a nulladik napon – illetve nekik is, később azért Gregory Bryant ügyvezető alelnök is beszállt a buliba, és bejelentett több tucat új processzort, de ez most mellékes. Amnon Shashua, a cég vezérigazgatója is érezte, hogy mennyire furcsa ez a helyzet, és elmondta, hogy a dolog hátterében egyrészt az áll, hogy fontos szerepük van a cég növekedésében, másrészt meg az, hogy az Intel elkötelezett a tevékenységük mellett.

A látottak fényében ez nem is meglepő, a Mobileye ugyanis elég ambiciózusnak tűnik, az Intel támogatásával pedig Shashua állítása szerint soha nem látott mértékben tudják felskálázni a tevékenységüket pénzügyileg és földrajzilag is. Ennek hátterében több tényező áll, többek közt

• a 2017-ben bejelentett Road Experience Management (REM) technológia,
• az általuk felállított, az autonóm járművek Asimov-törvényeinek is tekinthető biztonsági szabályok,
• valamint a kamerákon, illetve radarokon és lidarokon alapuló alrendszerek.

Mint kiderült, ezek egyelőre külön működnek, Shashua pedig elmondta, hogy a kamerák elegendőek lesznek ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyék a kettes szintű (vagyis az autót önállóan irányító, de a sofőr folyamatos figyelmét igénylő) autonóm járműveket, amíg a rendszerek kombinálásával el nem jutunk a fogyasztói piacon is a négyes szintre (ahol a jármű nem igényel figyelmet a sofőr részéről). Itt elhangzott egy elég meghökkentő jóslat is, a Mobileye feje ugyanis elmondta, egy előre néző lidar és egy kupac radar egy kamerarendszerrel kiegészítve

2025-re ki fog tudni szolgálni egy fogyasztók számára elérhető, négyes szintű önvezető járművet.

Ezekre általában a robotaxikat hozzák példaként, amelyek meghatározott földrajzi keretek között lennének képesek ilyesmire. Shashua szerint ez is nagy előrelépés lenne, mert ha mindenütt jelen lennének, azzal óriási költségcsökkenéssel járna, és a szabályozást is el kellene kezdeni itt kidolgozni, így később nem a mélyvízbe dobnák a fogyasztók számára elérhető négyes szintű autókat.

Szerinte ugyanakkor nem feltétlenül kell a robotaxiknál megállni, pláne nem akkor, mikor az ő módszereikkel szinte erőfeszítés nélkül, az emberi munka teljes kizárásával tudják centiméteres pontossággal feltérképezni egyre több út minden egyes adottságát, ami sokat segít az autonóm járműveknek a környezetük megértésében. A megoldás a crowdsourcoláson, vagyis a közösségi információszerzésen alapul, amivel több mint egymillió jármű fel van már szerelve. A cég egyébként éppen a tavalyi CES-en jelentette be, hogy a BMW-vel és a Volkswagennel is együttműködik ebben, akkor Las Vegast 24 óra alatt tapogatták le részletesen, világszerte pedig mostanra már több mint egymilliárd kilométert térképeztek fel.

A járművek így a megfelelő biztonsági tréning után pár nap alatt forgalomba tudnak állni – ahogy azt tavaly Münchenben és Detroitban is megtették – a hétfői bejelentés alapján pedig hamarosan még több városban tevékenykedhetnek majd. A tervek szerint Tokióban, Detroitban, Sanghajban és Párizsban is bővülhet majd a flotta, és ha megkapják az engedélyeket, New York Cityben is forgalomba állíthatják majd a tesztjárműveiket.

Jó drága távirányítós autó

Az Indy Autonomous Challenge ugyancsak az autonóm járművek problémájára fókuszált, és ezt szem előtt tartva mutatta be az idén október 23-án megvalósuló kihívásra épített autót is, de ők máshonnan közelítették meg a problémát.

A kihívásban részt vevő egyetemi csapatoknak a most bemutatott, átalakított Dallara IL-15-öt kell autonómmá tenniük a saját szoftverjük segítségével, hogy aztán ősszel egymásnak ereszthessék őket a világ első robotautós versenyén. Elsőre az egész egy baromi drága – egymillió dolláros, egészen pontosan –, ám értelmetlen, túlmisztifikált távirányítós autónak tűnik, valójában azonban ezzel is az autonóm járművek széles körű elterjesztése lenne a cél. Ez pedig igazából logikus is, egyrészt mert a verseny tökéletes környezetet teremt az innovációhoz, másrészt meg mert

ha a csapatok tudnak olyan szoftvert csinálni, ami megakadályozza, hogy a több száz kilométer per órával száguldozó autók összeakadjanak a versenypályán, akkor a rendes közlekedésben sem reménytelen a dolog.

Ehhez persze rendkívül fejlett hardverre is van szükség, a hétfőn leleplezett autó azonban ránézésre készen áll a feladatra. A végletekig optimalizált karosszéria és a 350 lóerős motor annyira talán nem meglepő egy versenyautóban, de az autonómia elősegítése miatt egy csomó más is helyet kapott benne – hat kamera, három lidar, négy radar, felső kategóriás videókártya és processzor és villámgyors internet, többek közt.

A csapatok autói mindenben tökéletesen megegyeznek majd, csak a külsejük lesz majd más, úgyhogy tényleg csak a szoftveres megoldásokon múlik majd, hogy az egyes csapatok mit hoznak ki belőle. A csapatoknak pedig érdemes is lesz megerőltetni magukat, ugyanis aki győz októberben, az egymillió dollárt szakíthat majd.