Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le a kutatóintézet akadémikus vezetőjét

2020. december 16. – 16:31

frissítve

Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le a kutatóintézet akadémikus vezetőjét
Buday László orvos-biokémikust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóját, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanárát megtapsolja Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök, miután a tudós átvette a 2020-as Széchenyi-díjat Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A 9,5 milliárd forintos beruházással létrehozott Természettudományi Kutatóközpont az akadémiai kutatóhálózat átszervezéséig a Magyar Tudományos Akadémia zászlóshajójának számított. Öt különálló intézetével és több száz kutatójával ma is az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) egyik legnagyobb intézménye.

Az öt intézet egyikében, a TTK Szerves Kémiai Intézetben közelmúltban lejárt az igazgató mandátuma, ezért a posztra pályázatot írtak ki. Ketten jelentkeztek: Soós Tibor, az eddigi igazgató, és a posztot korábban már betöltő Keserű György Miklós.

A koronavírus-járvány miatt intézeti szintű személyes meghallgatást nem lehetett összehívni, ezért a két jelöltnek, novemberben egy online Teams-konferencián kellett bemutatni a terveit az Intézet kutatócsoportjainak vezetői, illetve a meghallgatást szervező Buday László, a Természettudományi Központ jelenlegi megbízott főigazgatója, Széchenyi-díjas orvos-biokémikus előtt. A 24.hu információi szerint Soós Tibor meghallgatása utáni szünetben a főigazgató elfelejtette kikapcsolni a gépén a webkamerát és a mikrofont, így a többi résztvevő élőben követhette, ahogy felhívja a soron következő jelöltet, és figyelmeztette arra, milyen fontos kérdést fognak nekiszegezni a kutatócsoportok vezetői, és elárulta neki, hogy erre a kérdésre hogyan válaszolt riválisa.

A nyilvánvaló összejátszáson és az etikátlan eljáráson felháborodott kutatócsoport-vezetők levélben arra kérték Maróth Miklóst, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökét, indítson etikai vizsgálatot az ügyben.

A vizsgálat le is zajlott, azonban amikor arról december elején tájékoztatták a kezdeményezőket, kiderült, hogy

bár a megbízott főigazgató magatartása etikátlan lehetett, ám etikai eljárást mégsem lehet indítani az ügyben.

Hogy miért? Mert csak az ELKH titkárságának van saját etikai szabályzata, de az nem terjed ki a kutatóhálózat intézményeire – melyek viszont nem készítették el a saját kódexüket. Azaz hiába volt Buday eljárása kirívóan etikátlan, ezt mégsem lehetett hivatalosan kimondani. Ezért az ELKH csak annyit tudott tenni, hogy utasította a TTK vezetését a mulasztás bepótlására, és minden kutatóhelyen kezdeményezte az intézményi etikai szabályzatok soron kívüli felülvizsgálatát, megújítását.