A Szilícium-völgynek ugyanakkora fejfájás lesz Biden, mint Trump volt

2020. december 05. – 22:55

A Szilícium-völgynek ugyanakkora fejfájás lesz Biden, mint Trump volt
Joe Biden egy kampányeseményen 2020 október 30-án – Fotó: Drew Angerer / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Barack Obama nyolcéves kormányzása alatt Washington és a Szilícium-völgy kifejezetten jó kapcsolatot ápolt, amit az is jelez, hogy ide-oda vándoroltak a vezető beosztású emberek mindkét irányba. Az akkori alelnök, a leendő elnök, Joe Biden viszont inkább Trumphoz hasonló elveket vall, és egyáltalán nem fog kesztyűs kézzel bánni a techóriásokkal, különösképp a Facebookkal.

Amikor Barack Obamát 2008-ban megválasztották amerikai elnöknek, egészen másképp nézett ki a technológia világa. A Facebook és a Google sem volt még gigantikus méretű cég, sőt, azt sem lehetett előre látni, hogy képesek lesznek-e fennmaradni, így az sem volt benne a pakliban, hogy bő egy évtizeddel később kis túlzással körülöttük forog majd a világ. Éppen ezért akkoriban bőven belefért a nagymértékű együttműködés, a kormány támogató szerepvállalása.

2020-ban viszont már nagyon más szelek fújnak: a Google ellen épp kormányzati per folyik, a megválasztott elnök, Joe Biden nyíltan jelezte, hogy komoly problémának tartja a Facebook viselt dolgait, és akkor még ott van az Amazon és az Apple is, no meg a kínai szereplőkkel is kezdenie kell valamit.

A kabinetből nehéz következtetni

Fura és kettős a helyzet, mert Biden rossz szemmel nézi a techóriások működését (főleg a monopolhelyzetük és a trösztügyleteik miatt), ugyanakkor a leendő alelnök Kamala Harris kifejezetten jó kapcsolatot ápol a Szilícium-völgy legnagyobb cégeivel.

Miközben Biden egy 2020. januári, a New York Timesnak adott interjúban túlzottan arrogáns, ellenszenves embereknek nevezte a techipar vezetőit, szeptemberben a választási félretájékoztatás élenjárójának nevezte a Facebook-vezér Mark Zuckerberget, addig Kamala Harris például sok szálon kötődik a Szilícium-völgy legnagyobbjaihoz, már csak azért is, mert San Francisco korábbi ügyésze volt.

Kamala Harris kaliforniai főügyészként és Sheryl Sandberg, a Facebook operatív vezetője egy konferencián a Facebook központjában 2015-ben – Fotó: Justin Sullivan / Getty Images

A kampány során a techvilág ügyeit feltűnően nem érintő Biden kevesebb mint 24 órával a győzelme után kiadott egy négy pontból álló miniprogramot, amiben a koronavírus kezelését, a gazdaság helyreállítását, a faji egyenlőség kérdését és a klímaváltozást jelölte meg a legfontosabb területeknek. A technológia kérdése csak érintőlegesen jött elő, amikor a szélessávú internet minél szélesebb körű elérhetőségét említették, ami nyilván egy népszerűbb napirendi pont, mint a techóriásokra vonatkozó szabályok reformja.

Biden hatalomátvételét segítő csapata hemzseg a Szilícium-völgyben dolgozó korábbi vezetőktől, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kabinet is tele lesz majd velük. Mindenesetre a nevek között találni az Amazontól, az Airbnb-től, a Lyfttől, a LinkedIntől (Microsoft), illetve a Google-től és Facebooktól érkező embereket is.

Biden főtanácsadója a technológiához kapcsolódó ügyekben az a Bruce Reed, aki egyrészt korábban Biden kabinetfőnöke volt két évig, másrészt segített megfogalmazni a Kaliforniában 2018-ban elfogadott törvényt, ami a felhasználók jogait erősítette a techcégekkel szemben. Reed főleg azzal a résszel foglalkozott, ami végül megnyerte az Apple támogatását is, a többi techóriás pedig ezután állt be a sorba.

Egyelőre nem tudni, hogy Reed a kormányzatban milyen szerepet tölthet majd be, de a Reuters úgy értesült, hogy elég magas pozíciót kap majd.

A másik oldalon viszont fontos megemlíteni, hogy Biden elnökválasztási kampányának indulását 25 millió dollárral támogatták internetes cégek. Az indítóesemény házigazdája a Comcast egyik vezetője, David Cohen volt, a Biden-stáb egyik legfontosabb embere pedig az Apple korábbi kormányzati kapcsolattartója, Cynthia C. Hogan volt.

A Google aggódhat

Hetekkel a november 3-i elnökválasztás előtt az igazságügyi minisztérium trösztellenes gigapert indított a Google ellen, ami legalább két évtizede a legnagyobb mértékű kormányzati lépés a techiparral szemben. A cél a Google kisebb darabokra bontása, eredmény viszont biztosan csak évek múlva lehet. Fontos viszont hozzátenni, hogy a pert egy demokraták által készített jelentés alapján indították, miután a republikánusok is egyetértettek azzal, hogy valamit muszáj lesz tenni a túl nagyra nőtt Google-lel.

Elképzelhető, hogy Biden kormánya visszavonja majd ezt a keresetet, de ha így is tesznek, az csak azért lesz, hogy egyből más formában újraindítsák, akár azokkal a demokrata vezetésű államokkal együtt, amelyek nem írták alá a minisztérium által indított pert korábban. Erre azért kevés esély van, valószínűleg inkább menet közben módosítanak majd rajta, amennyiben szükséges, de bárhogy is lesz, nem hanyagolják el a Google felé nyitott frontot.

Van egy sokkal nagyobb falat

Kevés dologban értett egyet Biden és Trump a választási kampányban, abban viszont igen, valamit kezdeni kell a techóriások sebezhetetlenséget jelentő szabályozással. Ez az úgynevezett 230-as szakasz, amely valójában az amerikai szövetségi Kommunikációs Etikett Törvény 230-as szakaszát jelenti. Ez megvédi (többek között) a Facebookot, a Twittert, a Google-t, a YouTube-ot, illetve bármely techóriást attól, hogy a felhasználók által közölt bejegyzésekért és kommentekért polgári és büntetőfelelősséget kelljen vállalniuk. Trump valószínűleg személyes bosszúból kezdte felhozni, hogy majd ő szépen eltörli ezt a mágikus védelmet, de Bidennél is napirenden maradhat a kérdés.

Donald Trump kinyomtatott cikkeket mutat a Fehér Házban a közösségi média szabályozásáról szóló elnöki rendelet aláírása előtt 2020 májusában – Fotó: Doug Mills-Pool / Getty Images

Főleg, hogy a közhangulat is mellette lenne, elég nagy a támogatottsága ugyanis annak a nézetnek, hogy a Facebook és a Twitter nem tett, illetve tesz eleget a félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd ellen, amely az álhírek és szélsőséges nézetek terjedését segítette, vagy épp kiábrándulttá tette az embereket.

Ráadásul Biden elég markáns véleményt fogalmazott meg többször is a kérdésben, a már említett NYT-interjúban világosan arról beszélt, hogy a szakaszt azonnal vissza kell vonni. Ez viszont lehet nem ott csattanna legerősebben, ahol szeretnék: a legnagyobb cégeknek, mint a Facebook vagy a Twitter, van honnan átcsoportosítani az erősebb moderálás érdekében, a Yelp, a Reddit és a Wikipedia viszont akár be is dőlhet, ha eltörlik a 230-as szakasz jelentette védelmet.

Nem mindegy viszont, hogy ki és milyen feltételek mellett szabná meg a kereteket a 230-as szakasz eltörlésével. Ha az állam döntené el, mi számít túl soknak, az súlyosan torzíthatja akár a képet, elég csak belegondolni abba, hogy mi számítana félretájékoztatásnak Biden, vagy épp Trump kormányzása alatt, és máris jól látszik, mennyire fontos a helyes korlátozás.

Kínával is kemény lesz

Jelenleg is zajlik a TikTok körüli huzavona az Egyesült Államokban, ami az elmúlt időben leginkább abban merült ki, hogy a kínai ByteDance újabb és újabb határidőket kapott a cég amerikai szárnyának eladására.

Donald Trump amerikai elnök még augusztus közepén írt alá egy rendeletet, amelyben kötelezte a ByteDance-t a TikTok amerikai érdekeltségeinek 90 napon belül történő eladására, a hivatalos álláspont szerint azért, mert a cég tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.

Amíg Trump inkább a szokásos vehemenciával, de komolyabb átgondolás nélkül vágott bele a TikTok elleni hadjáratba, addig Biden kormányától átgondoltabb offenzíva várható, ami feltehetőleg a Huaweit is érinti majd – mindezt úgy, hogy közben azért lehetőleg ne eszkalálódjon a már elindult kereskedelmi háború az ázsiai gazdasági nagyhatalommal.

Azért tesz kedvezményeket

Biden már bejelentette, hogy Trump intézkedéseit ellensúlyozva eltörli majd az úgynevezett H-1B típusú, speciális foglalkozásokra vonatkozó vízum korlátozásait. Ezeknek a vízumoknak a döntő többsége, nagyjából 60%-a a techiparba igyekvő dolgozóknak kell, egyáltalán nem mindegy tehát a Szilícium-völgy cégeinek, hogy az aktuális kormány hogyan áll ehhez a kérdéshez.

Egyelőre viszont nem ismertette Biden, hogy pontosan miben és mennyire lazít, mert részletesen ki kell dolgozni a rendszert, hogy a lehető legkisebb mértékben, vagy semennyire ne sérüljenek az amerikai munkavállalók jogai a magas képzettséget és speciális tudást igénylő szektorokban.

Források: NPR | Fast Company | The Guardian

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!