Vigyázat, csalóka a memóriánk! Ekkor volt utoljára fehér karácsonyunk

Vigyázat, csalóka a memóriánk! Ekkor volt utoljára fehér karácsonyunk
A felvétel a Gyermekvasút (Úttörővasút), Szépjuhászné (Ságvári liget) állomásának közelében készült 1955-ben. Forrás: Fortepan / Chuckyeager tumblr
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Hatvan év alatt átlagosan 28 nappal csökkent a fagyos napok, és 31 nappal nőtt a hőségnapok száma Budapesten. A főváros éves középhőmérséklete eközben 2,1 Celsius-fokkal emelkedett. A KSH adatbázisában elérhető meteorológiai idősorok segítségével megnéztük, milyen volt az időjárás a mai hatvanas-hetvenes korosztály gyermekkorában, hogyan változott azóta, és milyen Budapest várhat a most születő gyerekekre a század végén.

A régi havas Budapesttől a mai forró nyarakig

A választ a meteorológiai mérésekben is megtaláljuk. A KSH STADAT-adatbázisában a főváros időjárási mutatói 1901-ig visszamenően követhetők. Az adatok előállítója a HungaroMet; a budapesti idősor homogenizált, vagyis a hosszú távú összehasonlítást zavaró mérési és állomásváltozási hatásokat módszertanilag kezelik.

Karácsonyfavásár 1957-ben a Városkapu vendéglő kerthelyiségében. Háttérben a Kecskeméti utca, középen a Magyar utca torkolata. Fotó: Fortepan / Hámori Gyula
Karácsonyfavásár 1957-ben a Városkapu vendéglő kerthelyiségében. Háttérben a Kecskeméti utca, középen a Magyar utca torkolata. Fotó: Fortepan / Hámori Gyula

A generációk közötti különbség bemutatásához két, egymástól hatvan évre lévő tizenegy éves időszakot hasonlítottunk össze: az 1955–1965 közötti éveket és a 2015–2025 közötti időszakot. Az első időszak éves középhőmérséklete átlagosan 11,1, a másodiké 13,2 Celsius-fok volt, vagyis a két periódus között 2,1 fokos emelkedést mutat a matek.

A két tizenegy éves időszak összevetése elsősorban a generációk közötti különbséget teszi szemléletessé. A klímaváltozás hosszabb távú értékeléséhez azonban a klimatológiában szokásos harmincéves időszakok összehasonlítása is fontos. Az 1961–1990-es és az 1991–2020-as időszak között az éves középhőmérséklet 11,4-ről 12,3 fokra emelkedett, a fagyos napok átlagos száma 63,5-ről 57,0-re csökkent, a hőségnapoké pedig 17,4-ről 33,2-re nőtt. A hosszabb időszakok adatai tehát ugyanezt az irányt mutatják, bár a változás mértéke eltér.

Budapest éghajlata két, egymástól hatvan évre lévő időszakban. A két 11 éves időszak éves átlagai. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37; az adatok előállítója: HungaroMet.
Budapest éghajlata két, egymástól hatvan évre lévő időszakban. A két 11 éves időszak éves átlagai. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37; az adatok előállítója: HungaroMet.

Hatvan év alatt átlagosan 28 nappal csökkent a fagyos napok, és 31 nappal nőtt a hőségnapok száma Budapesten. A főváros éves középhőmérséklete eközben 2,1 Celsius-fokkal emelkedett. A KSH adatbázisában elérhető meteorológiai idősorok segítségével megnéztük, milyen volt az időjárás a mai hatvanas-hetvenes korosztály gyermekkorában, hogyan változott azóta, és milyen Budapest várhat a most születő gyerekekre a század végén.

Kevesebb a fagyos reggel

A fagyos nap meteorológiai meghatározásához nem szükséges, hogy egész nap fagypont alatt maradjon a hőmérséklet: a mutató a napi minimum-hőmérséklethez kötődik. A KSH-adatsor alapján az 1955–1965 közötti időszakban Budapesten évente átlagosan 70,7 fagyos nap volt, 2015 és 2025 között viszont már csak 42,7. A különbség nagyon nagy: 28 napos, közel 40 százalékos csökkenést jelent.

A fagyos nap meteorológiai meghatározásához nem szükséges, hogy egész nap fagypont alatt maradjon a hőmérséklet. A KSH statisztikájában az a nap számít fagyosnak, amikor a napi minimumhőmérséklet eléri a nulla Celsius-fokot, vagy az alá süllyed. Az 1955–1965 közötti időszakban Budapesten évente átlagosan 70,7 ilyen nap volt, 2015 és 2025 között viszont már csak 42,7. Ez 28 napos, közel 40 százalékos csökkenést jelent.

Fagyos napok és hőségnapok száma Budapesten, 1955–2025. A vastag vonalak a két vizsgált 11 éves időszak átlagát jelölik. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37.
Fagyos napok és hőségnapok száma Budapesten, 1955–2025. A vastag vonalak a két vizsgált 11 éves időszak átlagát jelölik. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37.

Konkrét éveket egymás mellé téve még ijesztőbb az eltérés. 1963-ban 94 fagyos napot regisztráltak Budapesten, 2014-ben viszont csak 22-t. A közelmúltban is jelentős volt az ingadozás: 2023-ban 32, 2024-ben 31, 2025-ben 47 fagyos napot mértek. Az éghajlatváltozás nem egyenletes folyamat: a fagyos napok hosszú távú csökkenése mellett a következő években is előfordulhatnak az átlagosnál zimankósabb telek.

Hová lett a budapesti hó?

A havazás élményét fagypont körüli, sőt valamivel magasabb hőmérséklet mellett is átélhetjük, de a lehullott fehér takaró nem feltétlenül marad meg. A hóra vonatkozó adatok a HungaroMet 1980–2025 közötti összesítéséből származnak, ami a Budapest 10 kilométeres környezetében található meteorológiai állomások méréseire épül. A statisztika külön kezeli a havas napokat, amikor havazást észlelnek, valamint a hótakarós napokat, amikor a reggel hétórás megfigyelés idején legalább egy centiméter hó borítja a talajt. A közölt hosszú távú változások lineáris trendből számított értékek.

Az 1980–2025 közötti összesítés szerint Budapesten évente átlagosan húsz olyan nap volt, amikor havazást észleltek. A legtöbbet, 39-et 1980-ban regisztrálták, 2010-ben 37 ilyen nap volt, a másik végletet 2014 jelentette három nappal. 2024-ben kilenc, 2025-ben nyolc havas napot jegyeztek fel.

Hótakarósnak az a nap számít, amikor a reggel hétórás megfigyeléskor legalább egy centiméter hó borítja a talajt. Az 1980–2025 közötti időszakban évente átlagosan harminc ilyen nap fordult elő. A legtöbb, 71 hótakarós nap 1986-ban és 1996-ban volt, 2020-ban viszont egyetlen ilyen reggel sem akadt. 2021-ben hat, 2022-ben kettő, 2023-ban hét, 2024-ben négy, 2025-ben pedig egy hótakarós napot regisztráltak. A HungaroMet 2025-ös tanulmánya is hasonló trendeket mutat: a vizsgálatot megelőző tizenkét télen egyszer sem nőtt legalább 10 centiméterrel a hótakaró két egymást követő reggeli mérés között Budapest–Pestszentlőrincen.

Térdig gázolni a fehérségben? Már ez sem olyan, mint régen: az éves legnagyobb hóvastagság átlaga ebben az időszakban 22,4 centiméter volt. 1996-ban 52, 1987-ben 46 centiméteres maximumot mértek, 2025-ben viszont csak öt centimétert.

A teljes idősorra illesztett lineáris trend alapján a csökkenés elszomorítóan magas: a havas napok száma 12 nappal, a hótakarós napoké 42 nappal, az éves legnagyobb hóvastagság pedig 21 centiméterrel mérséklődött. Ezek a trendvonal kezdő- és végpontja közötti különbségek, nem két időszak átlagának eltérései.

1951: Meredek utca (Miasszonyunk útja), látkép a Sas-hegyről, a háttérben a Várhegy. Fotó: Fortepan / UVATERV
1951: Meredek utca (Miasszonyunk útja), látkép a Sas-hegyről, a háttérben a Várhegy. Fotó: Fortepan / UVATERV

A havas napok és a hótakarós napok különbsége arra is emlékeztet, hogy nem ugyanaz havazást észlelni, mint tartós hótakarót látni. A hóval kapcsolatos mutatók együtt adnak árnyaltabb képet arról, hogyan változott a fővárosi tél.

Majdnem háromszor annyi a hőségnap

A budapesti hőmérsékleti változás nemcsak az enyhébb telekben, hanem a forróbb nyarakban is megmutatkozik. A legalább 30 Celsius-fokos maximum-hőmérsékletű napok, vagyis a hőségnapok száma az 1955–1965 közötti évi 15,9-ről 2015–2025 között 46,8-ra emelkedett. Ez csaknem háromszoros növekedés.

Durva tendencia, hogy az utóbbi tizenegy év átlagában már több hőségnap volt, mint fagyos nap. Ez az időszak átlagára igaz: az egyes évek közül 2015-ben, 2019-ben és 2022–2025-ben volt több hőségnap, a többi öt évben a fagyos napok száma haladta meg a hőségnapokét. Hatvan évvel korábban egészen más volt az arány: átlagosan 71 fagyos napra mindössze 16 kimagaslóan meleg jutott.

A vizsgált időszak legmelegebb éve 2024 volt, 14,4 Celsius-fokos éves középhőmérséklettel, 67 hőségnappal és 53 hőhullámmal érintett nappal. 2025-ben az éves középhőmérséklet 13,2 fokra csökkent, de így is 54-szer beszélhettünk hőségről.

Tél 1951-ben: a budapesti Rőzse köz melletti üres telek, háttérben szemben a Diósárok utca 16/b számú ház részlete látható. Fotó: Fortepan / Jezsuita Levéltár
Tél 1951-ben: a budapesti Rőzse köz melletti üres telek, háttérben szemben a Diósárok utca 16/b számú ház részlete látható. Fotó: Fortepan / Jezsuita Levéltár

A KSH meghatározása szerint hőhullámmal érintett napnak az a nap számít, ami legalább három egymást követő, legalább 25 fokos napi középhőmérsékletű napból álló sorozat része. Az ilyen napok éves átlaga a két vizsgált időszak között 8,1-ről 27,5-re emelkedett.

A budapesti és az országos adatok közötti különbség is figyelemre méltó. 2025-ben országosan 11,8 fok volt az éves középhőmérséklet, 48 hőségnapot és 78 fagyos napot regisztráltak. Budapesten ugyanezek az értékek 13,2 fok, 54 hőségnap és 47 fagyos nap voltak. A különbség összefügghet a városi környezet sajátosságaival is: a sűrűn beépített területeken az épületek és burkolatok nappal elnyelik, éjszaka pedig fokozatosan leadják a hőt. A fővárosi és az országos adatok összevetése önmagában azonban nem méri a városi hősziget teljes hatását.

Kevesebb eső esik, vagy inkább nagyobbak az ingadozások?

A hőmérsékletnél jóval kevésbé egyértelmű a csapadék változása. Az 1955–1965 közötti években évente átlagosan 536, 2015 és 2025 között 515 milliméter csapadék hullott Budapesten. Ez körülbelül négy százalékos különbség, a hosszú távú budapesti idősor pedig csak mérsékelt csökkenést jelez.

Az évek közötti ingadozás jelentős. A KSH 1901–2025 közötti budapesti adatsorában 1937 volt a legcsapadékosabb év, 848 milliméterrel, míg a legszárazabb 2011, mindössze 291 milliméterrel. A két szélsőérték között 557 milliméter a különbség, vagyis a legcsapadékosabb évben majdnem háromszor annyi eső és hó hullott, mint a legszárazabban.

Éves csapadékösszeg Budapesten, 1955–2025. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37.
Éves csapadékösszeg Budapesten, 1955–2025. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.37.

A közelmúltban 2023-ban 714 millimétert mértek Budapesten, 2024-ben 428-at, 2025-ben pedig mindössze 339-et. Az éves összeg önmagában azt sem mutatja meg, hogyan oszlott el a csapadék az év során: ugyanannyi eső származhat sok kisebb záporból vagy néhány nagyobb zuhéból, amiket hosszabb száraz időszakok követnek.

Aszály: az országos kép a KSH adataiban

A budapesti csapadékadatok mellett az országos aszályhelyzet is jelzi, milyen komoly következményei lehetnek a tartós vízhiánynak. A KSH „Aszállyal érintett területek” című táblája – aminek adatai az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól származnak – szerint 2025-ben az ország területének 95 százalékát, 88,4 ezer négyzetkilométert érintett aszály. Ez a táblában közölt évek legmagasabb értéke. Legalább 90 százalékos érintettség korábban 1990-ben (91 százalék), 2000-ben (92 százalék) és 2003-ban (94 százalék) fordult elő.

Aszállyal érintett terület az ország területének arányában. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.39; az adatok előállítója: Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Aszállyal érintett terület az ország területének arányában. Forrás: KSH STADAT 15.1.1.39; az adatok előállítója: Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A 2026-os nyár a HungaroMet adatai szerint a legszárazabb volt Magyarországon a rendszeres meteorológiai mérések 1901-es kezdete óta. Országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami az 1991–2020-as átlag 36 százaléka. A nyár középhőmérséklete 23,43 Celsius-fok volt, ezzel a második legmelegebbnek bizonyult az elmúlt 126 évben.

Amikor még a szánkó volt a téli közlekedés egyik eszköze

A régi telekről Zsuzsát, a hetvenes évei végén járó nyugdíjast kérdeztük, aki a budapesti agglomerációban, Szentendrén nőtt fel, ahol a hőmérsékleti változások nagyon hasonlóak a fővárosihoz. Emlékei szerint gyerekkorában novembertől márciusig gyakran lehetett szánkózni, a környező hegyekben pedig sokszor tartósan megmaradt a hó.

Az iskolába gyalog jártak, a kisebbeket a nagyobbak szánkón húzták. A fűtés fával és szénnel történt, ezért reggelre a ház is lehűlt; előfordult, hogy a fürdőszobában a vödör vize megfagyott. Hűtőszekrény helyett jégszekrényt használtak az emberek, a jeges pedig kiabálva járta az utcákat nyáron is – ez az 1950-es évekből származó gyerekkori emléke az fővároshoz kötődik.

Zsuzsa története személyes visszaemlékezés, nem a budapesti meteorológiai mérések helyettesítője. Azt azonban jól érzékelteti, milyen hétköznapi élmények kapcsolódnak a korábbi telekhez.

Milyen Budapest várhat az unokáinkra?

Aki az 1960-as években volt gyerek Budapesten, ma hatvan–hetven év körüli. A most születő gyerekek 2085-ben lesznek közel hatvanévesek. Hogy akkor milyen lesz a főváros időjárása, egyetlen számmal nem lehet megmondani, de az éghajlati modellek több évtized várható tendenciáiról adhatnak képet.

1977, őrmezői lakótelep, Menyecske utca, távolabb a háttérben az Őrmezei Általános Iskola – Fotó: Fortepan / Karácsony Iván
1977, őrmezői lakótelep, Menyecske utca, távolabb a háttérben az Őrmezei Általános Iskola – Fotó: Fortepan / Karácsony Iván

A hazai szakértők számításai a 2071–2100 közötti harmincéves időszakra is tartalmaznak eredményeket. A modellek nem egy adott év időjárását jósolják meg, hanem egy hosszabb időszak lehetséges éghajlati jellemzőit becsülik. Az eredmény attól is függ, hogyan alakul a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

A HungaroMet 2026 februárjában bemutatott budapesti modellszámításai szerint a főváros belső területein az 1971–2000 közötti időszakban évente jellemzően 50–60 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. A szakemberek két klímamodellt, az ALADIN-t és a REMO-t használták, mindkettőt két különböző kibocsátási forgatókönyvvel vizsgálták. A négy szimulációból három szerint 2071–2100-ra a fagyos napok száma legalább a felére csökkenhet. A negyedik modell kisebb mértékű csökkenést mutat. A számításokban a főváros különböző részeire eltérő eredmények születtek.

A nyári hőségnél szintén jelentős változást jeleznek a modellek. Az úgynevezett elsőfokú hőhullámos napok éves száma az 1971–2000 közötti időszakban átlagosan öt volt, 2071–2100-ra viszont a különböző forgatókönyvek szerint 18–42-re emelkedhet. Ebbe a kategóriába azok a napok tartoznak, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot. A mutató nem azonos a KSH legalább három egymást követő meleg naphoz kötött hőhullám-statisztikájával, ezért a két érték közvetlenül nem hasonlítható össze.

A modellszámítások értékei nem vethetők össze közvetlenül a KSH idősorával: a modell a belső városrészekre és más alapidőszakra vonatkozik, ráadásul eltérő módszerrel készül, míg a KSH-sor a budapesti mérések éves értékeit mutatja.

1979-ben volt hó – Fortepan / Karácsony Iván
1979-ben volt hó – Fortepan / Karácsony Iván

A nyári hőség esetében a modellek további növekedést jelezhetnek. A városi hősziget hatása már ma is érezhető: az épületek és az aszfalt napközben elnyelik a hőt, éjszaka pedig lassabban hűlnek le. A zöldfelületek aránya, az utcák árnyékolása és a burkolatok kialakítása ezért a következő évtizedekben a városi alkalmazkodás fontos kérdésévé válhat.

Lesz még fehér karácsony Budapesten?

A budapesti telek változásáról szólva az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a fehér karácsony. A KSH és a HungaroMet közös infografikája szerint 1951 és 2023 között mindössze tíz alkalommal borította hótakaró a fővárost december 24-én, 25-én és 26-án is. Utoljára 2002-ben fordult elő ilyen, azóta legfeljebb az ünnepek egy részében maradt meg a hó. A hatvanas években kétszer, 1963-ban és 1969-ben volt végig havas a karácsony, míg a kilencvenes években háromszor: 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban.

A régi telekről szóló emlékekkel szemben a fehér karácsony korábban sem volt minden évben magától értetődő. Hogy 2085 karácsonyán esik-e hó, ma senki nem tudja megmondani. A hosszú távú éghajlati tendenciák alapján azonban a rendszeresen visszatérő havas ünnepek esélye tovább csökkenhet Budapesten.

Hol találhatók az adatok?

A cikkben bemutatott éghajlati adatok bárki számára ingyenesen elérhetők a Központi Statisztikai Hivatal STADAT-adatbázisában. A táblázatokból nemcsak a legfrissebb értékek kereshetők vissza, hanem több évtized vagy akár egy évszázad változásai is követhetők. Az adatok letölthetők, így saját összehasonlítások, grafikonok is készíthetők belőlük.

A cikkhez elsősorban az alábbi KSH-adatsorokat használtuk:

A meteorológiai adatsorokat a HungaroMet állítja elő, az aszályadatok az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól származnak. A KSH közzéteszi ezeket a statisztikákat, a táblázatok mellett pedig a módszertani tudnivalók is megtalálhatók.

Ha valaki az adatok értelmezéséhez vagy további statisztikák kereséséhez segítséget szeretne kérni, a KSH információszolgálatához fordulhat a hivatal kapcsolatfelvételi felületén.

A cikk megjelenését a Központi Statisztikai HIvatal támogatta.

Kedvenceink
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!