Kreatív energiákkal mentik meg a bolygót és építenek közösséget a fiatalok

Kreatív energiákkal mentik meg a bolygót és építenek közösséget a fiatalok
Az október 30-i díjátadó – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Úszóláp-mentés, klímalabor, ovis erdei nyomozócsoport, farmernadrág újjáélesztés, miyawaki-erdők és mini Tisza-folyó megfigyelés: letaglózóan változatos ötletekkel pályáztak a magyar oktatási intézmények az E.ON Hungária Csoport környezetvédelmi programján 2026-ban. Soha ennyi Föld bajnoka nem született, mint idén!

Kreativitás – ha valamit, akkor ezt jellemző magyar tulajdonságnak gondoljuk, mióta világ a világ, amit számtalan egyedi találmány is bizonyít. És amit az új generációk is hoznak magukkal: ez feketén-fehéren kiderült az E.ON Hungária Föld Bajnokai pályázatának 2026-os díjátadóján is.

E kezdeményezést azért hívta életre az elsősorban energetikai szolgáltatásairól ismert konszern, hogy segítsen a fiatalabb korosztályok tagjait közelebb hozni a természethez. Konkrét anyagi támogatást nyújtanak a tenni akaró és új utak keresésére nyitott iskolai és óvodai közösségeknek.

A 2026-os díj – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
A 2026-os díj – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Az eseményen Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs igazgatója elárulta, hogy a program rövid idő alatt elképesztő népszerűségre tett szert. Amit jól jelez, hogy négy év alatt több mint 1300 oktatási intézmény jelentkezett, és már minden tizedik magyar gyerek találkozott a Föld bajnokai programmal ilyen vagy olyan módon. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több száz pályázat közül választhatott a szakmai zsűri, ráadásul minden korábbinál többet tud közülük támogatni a vállalat.

Tudásközpont

A hagyományoknak megfelelően a díjátadót 2026-ban is egy egész napos, kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal tarkított konferenciába ágyazták. Itt óriási szerepet kapott, hogy a résztvevő pedagógusok, oktatási szakértők megismerkedjenek, beszélgessenek és tapasztalatot cseréljenek egymással.

Az idei év egyik nagy újítása, hogy látványos workshopokkal is készült az E.ON, ahol a vendégek kipróbálhattak olyan konkrét módszereket, amelyekkel a diákok érdeklődése szinte észrevétlenül a zöld témák irányába csatornázható. Így végrehajthattak látványos kísérleteket, leülhettek egy környezetvédelmi kirakós mellé, vagy elmerülhettek abban, hogy mennyire egyszerű egy varrógép segítségével valami újat teremteni néhány marék maradék anyagból, hogy csak néhány példát említsünk. A figyelem megragadása pedig kulcsfontosságú a mai világban, amikor ezer felől érkeznek az ingerek, az instant dopamin-löketet produkáló közösségi média tartalmak.

A pályázattal és a hozzá kapcsolódó rendezvénnyel a cél, hogy egyfajta tudásközpontot hozzanak létre. Hogy ez mennyire életképes koncepció, jól mutatja, hogy a korábbi évek nyertesei közül is többen tiszteletüket tették a gálán, ők azt is elárulták, hogy a tudásközpont nem állt meg a falak között. Egyes esetekben szó szerint organikusan kezdtek terjedni a zöld gondolatok a szűkebb és tágabb környezetben.

Szomolányi Katalin és Pokorny Lia a díjátadón – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Szomolányi Katalin és Pokorny Lia a díjátadón – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Például két éve a Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium pályázatának célja volt, hogy a diákok megismerkedjenek a divatipar környezetbarát megoldásaival. Idén pedig a projekt vezetőjétől, Varga Bernadett-től megtudtuk, hogy a diákok maguk kérték, hogy bekerüljön a tanrendbe az ezzel kapcsolatos oktatási anyag és a gyakorlati óra. Sőt, a tanulók már kisebbeknek is tartanak workshopokat.

De említhetnénk a taksonyi német nemzetiségi óvodát, amely futóbiciklikre és biciklikre pályázott, hogy a nebulók azzal járhassanak oviba, a családtagjaik pedig elkísérhessék őket – sétálva vagy két keréken. Ma pedig ott tartunk, hogy a környék többi oktatási intézménye is másolja őket, azaz a megvalósult pályázat a környezettudatosságra nevelés mellett láthatatlanul segít a lokális közösségi hálózatok kiépítésében, illetve megerősítésében. Tegyük hozzá, hogy az első pillanattól kezdve ez volt a Föld bajnokai program egyik célja, mint ahogy arra Losonczi Gergely nyomatékosan felhívta a figyelmet.

Farmernadrágtól az úszólápig

Sziporkázó ötletekből az idei évben sem volt hiány, amelyeknek így szintén jó esélyük van arra, hogy kitörjenek a saját intézményeik falai közül.

Itt vannak például a zirci gimnazisták, akik egy különleges kezdeményezésen keresztül mutatják meg, hogy a komposztálás jóval több egyszerű környezetvédelmi vagy kertészeti tevékenységnél: olyan gyakorlati tanulási lehetőség, amelyben a természet működésének alapvető törvényszerűségei közvetlenül megtapasztalhatók.

Pávatoll mikroszkóp alatt – a legszínesebb tollakat is górcső alá vették. A madaras tematikájú 2026-os E.ON Föld bajnokai gálán rengeteg inputot kaptak a pedagógusok a fiatal generáció figyelmének fenntartására. Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Pávatoll mikroszkóp alatt – a legszínesebb tollakat is górcső alá vették. A madaras tematikájú 2026-os E.ON Föld bajnokai gálán rengeteg inputot kaptak a pedagógusok a fiatal generáció figyelmének fenntartására. Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Az iskola zöldhulladékának összegyűjtésével és komposztálásával nemcsak csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, hanem egyúttal a természetes anyagkörforgás aktív résztvevőivé is válnak. A folyamatot kíváncsian és tudományos igényességgel követik nyomon: rendszeresen mérik a komposzt hőmérsékletét és pH-értékét, rögzítik és értékelik az eredményeket, grafikonokat készítenek, és megfigyelik, miként alakul át a szerves hulladék tápanyagokban gazdag, a talaj termékenységét javító, életet adó anyaggá.

A kezdeményezés igazi értékét az adja, hogy a komposztáló nem csupán az iskolaudvar egyik hasznos eleme, hanem egy összetett, tantárgyakon átívelő oktatási program központja. A diákok a gyakorlatban kapcsolják össze a biológia, a kémia, a matematika és a digitális kultúra órákon megszerzett ismereteiket: vizsgálódnak, mérnek, számolnak, adatokat dolgoznak fel, és következtetéseket vonnak le. Így az elméleti tudás kézzelfogható tapasztalattá, a tanulás pedig valódi felfedezéssé válik.

Említhetjük a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát is. A Békés megyei településen ugyanis úgy lehelnek új életet a már nem használt farmernadrágokba, hogy közben a gyerekek fantáziája és alkotókedve is szárnyra kap. A program középpontjában a textilhulladék kreatív újragondolása áll: a kinőtt, megunt vagy elhasználódott ruhadarabok nem a szemetesben végzik, hanem új tárgyak alapanyagaként születnek újjá. A gyerekek keze nyomán egykori nadrágokból praktikus táskák, díszpárnák, különféle kiegészítők és mindennapi használatra alkalmas tárgyak készülnek. Ami korábban feleslegessé vált, az új formában ismét értéket képvisel.

Idén 18 intézményt, köztük 9 óvodát, 6 általános iskolát és 3 gimnáziumot támogat összesen több mint 25 millió forinttal az E.ON Hungária Csoport, hogy megálmodott projektjeik 2027 nyarára megvalósulhassanak – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Idén 18 intézményt, köztük 9 óvodát, 6 általános iskolát és 3 gimnáziumot támogat összesen több mint 25 millió forinttal az E.ON Hungária Csoport, hogy megálmodott projektjeik 2027 nyarára megvalósulhassanak – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A „Farmer-Suli” azonban sokkal több egy hagyományos újrahasznosítási foglalkozásnál: valódi alkotóműhely, ahol a környezettudatosság, a kézügyesség és a kreatív önkifejezés találkozik. A különböző korosztályok életkoruknak és tudásuknak megfelelően kapcsolódnak be a munkába. A kisebbek egyszerűbb kézi technikákkal ismerkednek, míg a nagyobbak már varrógépet használnak, saját ötleteket dolgoznak ki, és a tervezés folyamatából is kiveszik a részüket. Így mindenki megtalálhatja a számára legizgalmasabb feladatot, miközben lépésről lépésre fejlődik a kézügyessége, a problémamegoldó képessége és az önálló alkotásba vetett bizalma.

A kezdeményezés legnagyobb értéke, hogy a fenntarthatóságot nem elvont fogalomként, hanem személyes tapasztalatokon keresztül teszi érthetővé a gyerekek számára. Nem csupán hallanak a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás fontosságáról, hanem saját munkájukkal tapasztalják meg, hogyan lehet egy kidobásra ítélt ruhadarabból valami újat, szépet és hasznosat létrehozni.

A közös alkotás során megtanulják értékelni az alapanyagokat, felismerni a bennük rejlő lehetőségeket, és más szemmel tekinteni a már nem használt tárgyakra. A „Farmer-Suli” üzenete egyszerű, mégis fontos: nem kell mindig újat vásárolni ahhoz, hogy valami értékes szülessen. Néha elég egy kis fantázia, némi kézügyesség és az a felismerés, hogy a régi dolgokban is ott rejlik egy új kezdet lehetősége.

Sok szempontból hasonló szemléleten alapszik a Tabdi Napköziotthonos Óvoda és Mini Bölcsőde szintén díjnyertes projektje is. Az intézmény meglévő kertjét egy sokoldalú, egész évben működő, élő tanulótérré alakítanák, ahol a gyerekek játékos, gyakorlati tapasztalatokon keresztül fedezhetik fel a fenntarthatóság és a természetvédelem alapjait. A magaságyások, a veteményes, a gyümölcsös és a komposztáló mellett esővízgyűjtő, rovarhotel, sünodú, kerti tó és méhbarát növények is helyet kapnának. A kicsik maguk vethetnek, ültethetnek, gondozhatják a növényeket, és részt vehetnek a termés betakarításában, így testközelből ismerhetik meg a természet körforgását. A kezdeményezés a családokat is bevonja: a közös kertépítő napok és a generációk közötti tudásátadás révén nemcsak egy gazdag élőhely, hanem egy összetartó, környezettudatos szemléletű közösség is épül.

A fóti Apponyi Franciska Egyesített Óvoda és Bölcsőde Központi Tagóvodájában pedig még ennél is tovább mennének, hiszen az a cél, hogy kis detektíveket képezzenek. No nem betörők és rablók ellen vetnék be őket, hiszen „Az erdő titkos nyomozói” nevű projekt egy különleges, interaktív élménypályán keresztül hozza közelebb hozzájuk a természet világát. Az öt játékos állomáson hangok, állati nyomok, energiatermelő kerékpár, talaj- és komposztvizsgálatok, valamint egy beporzóbarát pillangó-oázis várja a kis felfedezőket. A gyerekek nem csupán megismerik a természet működését, hanem saját érzékszerveikkel, kísérletezéssel és cselekvéssel tapasztalják meg annak összefüggéseit. A kezdeményezés célja, hogy a kíváncsiságra és az élményekre építve már kisgyermekkorban megalapozza a környezettudatos gondolkodást és a természet iránti felelősséget.

A kreatív energiákra tökéletes példa az is, amit a záhonyi Árpád Vezér Általános Iskola tanárai és diákjai fundáltak ki. A támogatással jutalmazott pályázatukban ugyanis a Tisza lelép a térképről, és beköltözik az intézmény mindennapjaiba. Az udvaron folyópart születik kavicsos mederrel, nyomkereső ösvénnyel és élőhely-installációkkal, míg a belső terekben egy mini ökoszisztéma-labor és Tisza-folyosó ad teret a felfedezésnek. A gyerekek nemcsak tanulják, hanem el is játsszák a folyó működését: szerepjátékokon, QR-kódos tartalmakon és saját videós anyagokon keresztül értik meg az élővilág összefüggéseit. A Tisza itt egyszerre tananyag, élmény és történet – a projekt különlegessége, hogy érzelmi kötődést is épít a természethez. Ebbe az iskolába tehát egy igazi nagy folyó „iratkozik be”, hogy megtanítsa a gyerekeknek: egy ökoszisztéma nem távoli, tőlünk független rendszer, hanem részei vagyunk, ezért közös felelősség.

És ha már a víz szóba került… Ide kapcsolódik az idei év talán legfontosabb pályázata is, amely egy rettenetesen komoly és akut problémára keres megoldást. A Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium „Teremtsük újra!” című projektje egy súlyos helyi környezeti káreseményre, a 2020-as szigetszentmiklósi olajszennyezésre reagál, amely jelentős pusztítást végzett a vízi élővilágban és az úszólápos területeken.

Díjazott diákok – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség
Díjazott diákok – Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

A diákok itt tehát nem elégednek meg azzal, hogy megismerjék a károk következményeit: maguk is részt vesznek a sérült élőhelyek újjáélesztésében. Újrahasznosított nádból tíz új úszólápszigetet készítenek, emellett folyamatosan figyelemmel kísérik a korábban kialakított, több mint 120 négyzetméteres élő rendszer állapotát. Munkájukat valódi terepi kutatások kísérik: vízminőséget mérnek, fajokat azonosítanak, mintákat gyűjtenek, és drónfelvételekkel követik nyomon a változásokat.

A projekt különlegessége, hogy a környezeti nevelés itt valódi cselekvéssé válik. A gimnazisták testközelből tapasztalják meg, milyen következményekkel járhat az emberi tevékenység a természetre, és azt is, hogy a károk enyhítéséért ők maguk is sokat tehetnek.

Az úszólápok újjáépítésével nemcsak egy értékes élőhely helyreállításához járulnak hozzá, hanem azt is megtanulják, hogy a természet védelme közös felelősség, a változás pedig a saját tetteinkkel kezdődik.

Jövőre ugyanitt?

A Föld bajnokai népszerűsége évről-évre nő, épp úgy, mint a hatása és jelentősége, köszönhetően a futó projektek gyarapodásának. Emiatt nem is lehet kérdés, hogy a program folytatódik jövőre is, ahogyan azt Losonczi Gergely is megerősítette, aki még azt sem tartotta kizártnak, hogy jövőre növekedhet a támogatásra szánt összeg. Emiatt aztán minden oktatási intézményt csak arra lehet biztatni, hogy kezdjen ötletelni, gondolkodni, és mindenképp pályázzon 2027-ben is!

A cikk megjelenését az E.ON támogatta.

Kedvenceink
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!