9+1 meglepő tény a magyar olajiparról és a 35 éves MOL-ról

Magyarországon az 1930-as években, amerikai közreműködéssel indult meg a jelentősebb kőolaj-kitermelés, majd 1938-ban létrejött a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT).

A második világháború után az ágazat szovjet befolyás alá került, később államosították. 1957-ben megalakult az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), ami évtizedeken át összefogta a szegmenst. Ebből az állampolgárok leginkább az ÁFOR által üzemeltett töltőállomásokat látták és álmukból felkeltve is tudták: a nyersolaj nagyrészt a Barátság kőolajvezetéken érkezik.

1. Három és fél évtizede velünk

A rendszerváltás viszont új korszakot hozott. A ma ismert MOL 1991. október 1-jén, az OKGT kilenc tagvállalatának összevonásával jött létre. A korábbi állami nagyvállalatból néhány év alatt piacgazdasági körülmények között működő, prosperáló társaság lett, aminek privatizációja 1993-ban kezdődött.

Közben a benzinkúthálózat is átalakult: a cég 1992-ben indította el MOL 2000 nevű töltőállomás-fejlesztési programját, aminek célja a régi ÁFOR-kutak korszerű, környezetbarát létesítményekre cserélése volt.

Az első, zöldmezős beruházásban épült MOL 2000 töltőállomást 1993. januárjában adták át a 6-os főút Pécsről kivezető szakaszán. A megújulás országszerte megváltoztatta az utak képét: Csongrádon például 1994-ben készült el az új szabványok szerint felújított benzinkút.

2. Katalitikus krakkoló – beköszönt a nyugat

1994-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a cég: a százhalombattai finomítóban elkészült a katalitikus krakkoló (FCC) üzemcsoport. Ez volt az első nyugati technológiára épülő nagyberuházás a hazai kőolajiparban.

A százhalombattai finomító ma Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó üzeme, évente mintegy 6,5 millió tonna nyersolajat dolgoznak fel. A távolból is látható, fényeiről könnyedén felismerhető üzem nemcsak a hazai, hanem a régió üzemanyag-ellátásában is meghatározó szerepet tölt be: az elmúlt hat évtizedben összesen mintegy 365 millió tonna kőolaj folyt át a Duna menti településen.

3. Tovább a határon túlra

A vállalat hamar felismerte, hogy a növekedéshez külföldön is terjeszkednie kell. Az első határon túli MOL-benzinkút 1995-ben, a romániai Nagyszalontán nyílt meg, majd Szlovákia, Ukrajna és más környező országok következtek.

A valódi áttörést a szlovák Slovnaft 36 százalékának 2000-es megvásárlása jelentette. Három évvel később a MOL a horvát INA 25 százalék plusz egy részvényét is megszerezte, majd 2009-ben átvette a vállalat irányítását.

2022-ben 417 lengyelországi Lotos-kút megvásárlásáról állapodtak meg, 2023-ban pedig a szlovéniai OMV-hálózat felvásárlása jelentett újabb lépést, amivel együtt már több mint 2400 töltőállomást működtetnek Kelet-Közép-Európában.

4. Olaj a Balaton mellől

1998-ban a várakozásokat is felülmúló felfedezést hozott a kutatás Sávoly délkeleti mezőjében: mintegy 5,4 millió tonnányi, kiváló bitumenalapanyagnak számító kőolajkészletet találtak.

A MOL ma Magyarország legnagyobb szénhidrogén-termelője, csaknem 1300 kőolaj- és földgázkúttal. 2025-ben a teljes hazai kőolajtermelés 47 százalékát, vagyis több mint 600 ezer tonnát, valamint a földgáztermelés közel 76 százalékát, csaknem 1,5 milliárd köbmétert biztosított a vállalat.

5. Pakisztánban is ott vannak a magyarok

A nemzetközi jelenlét azonban nem állt meg a benzinkutaknál és finomítóknál. A MOL 1999-ben Pakisztánban kezdett szénhidrogén-kutatásba, később Irak kurdisztáni régiójában, Kazahsztánban és az Északi-tengeren is érdekeltségeket szerzett. A pakisztáni termelést a helyi piacon értékesíti, hozzájárulva az ország energiabiztonságához. Munkájuk a cégcsoport teljes szénhidrogén-termelésének mintegy 6 százalékát adja, így ez is a nemzetközi portfólió fontos része.

A magyar vállalat összesen tíz országban rendelkezik kőolaj- és földgázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, ezek közül nyolcban termel is: Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon.

6. A legizgalmasabb eszköz elfújja a tüzet is

Kevés különösebb tűzoltójármű készült a világon, mint a MOL által üzemeltett, magyar fejlesztésű Big Wind. A hatalmas, vörösre festett szerkezet egy szovjet T–34/85 harckocsi alvázára épült, tornya helyére pedig két MiG–21-es vadászgép sugárhajtóművét szerelték. A közel 38 tonnás gépet nem hagyományos tüzek oltására, hanem az égő olaj- és földgázkutak megfékezésére tervezték.

Az ötlet előzménye az 1968-as algyői gázkitörésig nyúlik vissza. A magyar olajiparban korábban is használtak MiG–15 alapú, repülőgép-hajtóműves oltóberendezéseket, de a mélyebb, nagyobb nyomású kutak tüzeinek megfékezéséhez több erőre volt szükség. Az új gép fejlesztéséről 1984-ben döntöttek, de építése csak 1989-ben kezdődött.

A működése egyszerű és zseniális: a két sugárhajtómű rendkívül nagy sebességű gázáramot hoz létre, ebbe fecskendezik az oltóanyagot, hajtóművenként percenként akár 6000 litert. A víz finom köddé porlad, részben gőzzé alakul, miközben hűti a lángokat és a kútfejet.

A gázáram ereje eltéríti a feltörő, égő szénhidrogénsugarat, a vízgőz és az oxigénben szegény égéstermék pedig segít elfojtani a tüzet. Különösen izgalmas, hogy a lánctalpas alváz stabilitása lehetővé teszi, hogy a gép működő hajtóművekkel is manőverezzen.

A Big Wind leghíresebb bevetése 1991-ben, Kuvaitban volt. Az Öböl-háború végén visszavonuló iraki csapatok több száz olajkutat gyújtottak fel, hatalmas környezeti katasztrófát okozva. A magyar brigád szeptemberben érkezett a helyszínre: a különleges tűzoltógép 43 nap alatt majd’ tucatnyi égő olajkút eloltásában bizonyított.

7. Nem csak az autóba kell üzemanyag

Aki sokat vezet, biztosan megkíván pár kortyot s néhány falatot – ezt felismerve a MOL is túllépett a hagyományos olajvállalati szerepen. 2015-ben elindultak a Fresh Corner üzletek, amikből mára csaknem 1500 működik a régióban.

2025 rekordév volt a két legismertebb termék, a kávé és a hot dog számára: a régióban 66 millió csésze kávé fogyott, ebből 12,4 millió Magyarországon. A hot dogokból 45,5 millió darabot adtak el a régióban – a hazai vásárlók szájába 11,5 millió került.

8. Ha kell, gyorsan reagálnak

2020 márciusában, a koronavírus-járvány kezdetén olyan termékek gyártásába is belefogtak, amikből akkoriban országszerte hiány volt.

A vállalatcsoporthoz tartozó, kenőanyagok előállításával foglalkozó MOL Lub Kft. mindössze két hét alatt alakította át almásfüzitői üzemének egyik sorát: a korábban szélvédőmosó folyadékot előállító berendezéseken ettől kezdve kéz- és felületfertőtlenítő szereket gyártottak.

9. Nem csak a kőolajé a jövő

A MOL-nál ma már egészen meglepő alapanyagokból is készülhet üzemanyag: állati eredetű zsírokból, használt sütőolajból, sőt kesudióhéj-olajból is. A Dunai Finomítóban 2020 óta alkalmazzák azt a technológiát, amivel a biológiai eredetű és a fosszilis alapanyagokat együtt dolgozzák fel, csökkentve az üzemanyagok szén-dioxid-kibocsátását. A vállalat 2024-ben Százhalombattán adta át Kelet-Közép-Európa akkori legnagyobb, 10 megawattos zöldhidrogén-üzemét. A 22 millió eurós beruházás évente 1600 tonna hidrogén előállítására képes és évi több mint 25 ezer tonnával csökkentheti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását.

A megújuló energia termelésében is egyre nagyobb szerepet vállal a cég. 2026 szeptemberében Algyőn 37,4 megawattos napelemparkot és 40 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatárolót adtak át. A naperőmű éves termelése mintegy 22 500 háztartás villamosenergia-fogyasztásának felel meg, a beruházás pedig évente 13 ezer tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid-kibocsátását. A MOL-nak ezzel együtt már kilenc napelemparkja működik Magyarországon, összesen 405 megawatt kapacitással.

A legújabb fejlesztések egyike Szarvason üzemel, ahol 2026 októberében adták át a MOL első biometánüzemét. Itt mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből, köztük trágyából és húsipari hulladékból előállított biogázt tisztítanak olyan minőségűre, hogy az közvetlenül a földgázhálózatba kerülhessen. A több mint 2,7 milliárd forintos beruházás évente 7 millió köbméternél is több földgáz kiváltását teszi lehetővé, ami nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázigényének felel meg.

+1. A hegy gyomrában

A legizgalmasabb mozzanata a hazai olajiparnak szinte teljesen ismeretlen maradt. 1944 nyarán a szövetséges légierő fokozta a magyarországi vasúti csomópontok és ipari területek bombázását: a támadások célja a német hadsereg utánpótlási útvonalainak megbénítása és az üzemanyag-ellátás teljes szétzilálása volt.

Június 12–13-án brit bombázók támadták a finomítókat, majd június 14-én az amerikai 15. légi hadsereg több mint ötszáz B–17-es és B–24-es bombázója indult a térség olajipari létesítményei ellen. A budapesti, pozsonyi, szőnyi és pétfürdői üzemeket is érintő támadássorozat súlyos károkat okozott, és hetekkel-hónapokkal vetette vissza a termelést.

A szövetséges támadásai miatt a magyar kormány 1944 novemberében elrendelte, hogy az ország olajfinomítóit föld alatti üzemekbe telepítsék. A kilenc tervezett létesítmény közül legtovább a dunakanyarival jutottak, ami a mai Szlovákia területén fekvő Kovácspatak (Kováčov) felett épült volna meg.

A mai MOL egyik elődjének számító, 1942-ben alapított Magyar Olajművek Rt. (MOLAJ) ide menekítette volna a bombázásokban 60 százalékban megsemmisült szőnyi finomító megmaradt berendezéseit. A Medveszállás-akció néven futó terv keretében orosz, román és olasz hadifoglyok bődületes munkával alig egy hónap alatt közel 650 méternyi, kétszintes alagútrendszert vájtak a hegybe. A szinteket tíz aknával tervezték összekötni, a föld alatti üzemet pedig vasúton, hajón és csővezetéken is kiszolgálhatták volna.

A finomító azonban sosem készült el. A szovjet csapatok közeledtével a megmaradt gépeket inkább Németországba szállították. A monumentális föld alatti járatrendszer egy része ma is létezik, bár több szakasza beomlott. Az egykori hadiipari létesítmény több denevérfajnak ad otthont, és a régió szinte ismeretlen olajipari- és világháborús emléke.

Amikor legközelebb felvillan a jelzőlámpa a műszerfalon és befordulunk tankolni, jusson eszünkbe, mi minden van a kútfej mögött. Évtizedek kutatómunkája, mérnöki fejlesztések, ipartörténeti izgalmak és magyar szakemberek teljesítménye itthon és a világban – ezekből a történetekből a benzinkutaknál már keveset látunk, pedig a magyar olajipar múltja bőven tartogat meglepetéseket.