AI, hidrogén, emberi viselkedés – határokon átívelő kutatások a Corvinuson
A mesterséges intelligenciától a fenntartható energián át az emberi döntések pszichológiájáig – a Corvinus kutatói nemcsak a szűken vett gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, hanem komplex, több tudományterületet érintő témákat is vizsgálnak. Johannes Wachs, Sofía De León Almaraz és Szászi Barnabás munkái remek példát mutatnak arra, hogyan kapcsolódik be a Corvinus a nemzetközi kutatási hálózatba.
A Corvinus három kutatójának történetéből kiderül, hogyan fér meg egymás mellett a mesterséges intelligencia, a hidrogénkutatás, a viselkedéstudomány a Duna-parti egyetemen. A tudományos kutatások ma gyakran számos, egymástól távol álló területet is felölelnek, és alapvetően nemzetközi térben zajlanak: a világ különböző pontjain élő szakemberek közösen feltett kérdésekre keresik a választ, egymás tudására és módszereire építve dolgoznak. Ebben pedig rengeteget számít, hogy mennyire támogató intézményi háttér segíti a munkát. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatóit arról kérdeztük, hogyan érkeztek meg ebbe a budapesti közösségbe, és hogyan használják ki az inspiráló kutatói környezetet.
Három nézőpont, közös kihívások
Johannes Wachs a mesterséges intelligencia, a tudás, a földrajzi hely és a munka jövőjének összefüggéseit kutatja csapatával. A Corvinus CIAS Kollektív Tanulás Központjának vezetőjeként olyan műhelyt épít, ahol az adattudomány gazdasági és társadalmi kérdésekkel, illetve területekkel találkozik. Kutatási eredményeit a Science folyóirattól a Wall Street Journalig számos helyen közölték már. „Az elmúlt három évben folyton a mesterséges intelligenciáról hallunk, hogy az emberek hogyan dolgoznak a nagy nyelvi modellekkel egyénileg, és hogyan használják az új technológiákat közösen” – mondja Wachs a Telex videójában az őt foglalkoztató kérdésekről.
Sofía De León Almaraz a fenntartható hidrogén- és ellátási rendszerek szakértője, rendszeresen publikál az energetikai és fenntarthatósági kutatások vezető nemzetközi tudományos folyóirataiban. Azt vizsgálja, hogyan lehet az energiaátmenetet nemcsak technológiai oldalról megragadni, hanem gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóvá tenni. A Corvinus kutatóját leginkább az ellátási láncok, a logisztika fenntarthatósága foglalkoztatja.
Szászi Barnabás a pszichológia és a közgazdaságtan eszközeivel több száz fős nemzetközi kutatóközösségeket vezetve kutatja az emberi viselkedés mozgatórugóit, például azt, hogyan hozunk döntéseket és mitől leszünk boldogok. Idén a Nature folyóiratban jelent meg egyik a nagyszabású kutatása, amelyben társvezető kutatóként azt vizsgálta, mennyire függ egy kutatás eredménye az értelmezéshez használt elemzési megközelítésektől.
A három kutató érdeklődése más és más kérdésből indul ki, és más tudományterületeket is érint, de az közös bennük, hogy a világ égető, aktuális kérdéseire keresik a választ nemzetközi együttműködések segítségével. A Corvinuson ez a tudás az oktatásban is megjelenik, hiszen a hallgatók olyanoktól tanulhatnak, akik kutatóként is aktívak a saját területükön.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta
