Egy átlagos bevásárlásnál többnyire az ár, a minőség és az ízlés dönt, pedig annak is van jelentősége, honnan érkezik az, amit a kosárba teszünk. A hazai termék választása mögött magyar termelők, feldolgozók, családi vállalkozások és munkahelyek állnak.
Szeptember jó alkalom arra, hogy nagyobb figyelem jusson a hazai termékekre. Ehhez kapcsolódik a Magyar Termék Napja is, aminek dátuma Széchenyi István születésnapjához kötődik. A civil kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Magyarországon előállított árukra, és arra is, milyen gazdasági jelentősége van annak, ha vásárláskor lehetőség szerint hazai terméket választunk.
Egy magyar zöldség, gyümölcs, tejtermék vagy más itthon előállított élelmiszer mögött gazdák, feldolgozók, beszállítók és munkahelyek egész sora áll. Ez különösen az agráriumban fontos, ahol a gazdálkodóknak hónapokkal, sok esetben egy teljes szezonnal előre kell tervezniük. A stabil kereslet ezért nemcsak az adott évi értékesítésről szól, hanem a következő szezon termelését és fejlesztéseit is befolyásolja.
Erre épít a PENNY beszerzési stratégiája is: a vállalat évek óta tudatosan bővíti magyar beszállítói körét, az Itthonról válogatva kínálattal pedig külön is kiemeli a belföldi termelőktől érkező zöldségeket és gyümölcsöket, így a hazai eredet a boltok polcain is könnyen felismerhető.
Rövidebb út a termelőtől a boltig
A hazai eredetnek a friss élelmiszereknél van egy könnyen érzékelhető előnye is: az idő. Zöldségek és gyümölcsök esetében sokat számít, mennyi telik el a betakarítás és a bolti értékesítés között. Ha rövidebb az út a termőföldtől az üzletig, kevesebb idő jut szállításra és raktározásra, a termény pedig gyorsabban kerülhet a vásárlóhoz. Egyes magyar zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően akár másfél-két napon belül eljuthatnak a PENNY üzleteibe.
A belföldi beszerzés a diszkontláncnál nem néhány szezonális terméket jelent. Az állandó választékának közel kétharmadát belföldi beszállítók biztosítják, a vállalat több száz hazai partnerrel dolgozik együtt. A frissáru-kínálatban is jelentős a belföldi háttér: száznál is több magyar zöldség- és gyümölcstermelő szállít a láncnak – ezek között az Itthonról válogatva jelölés segít eligazodni. A tej esetében is egyértelmű a beszerzési irány: az üzletekben kizárólag 100 százalékban magyar tej kapható.
„A PENNY beszerzési stratégiájában kiemelt szerepet kapnak a hazai gyártók és termékek” – mondta Gáti Péter beszerzési csoportvezető. „A zöldség-gyümölcs kategóriában az egyik legfontosabb szempont a szezonalitás. A partnereinkkel egész évben kapcsolatban állunk, akkor is, amikor egy adott terméknek nincs szezonja. Folyamatosan egyeztetünk arról, hogyan áll a vetés, a palántázás, mikor várható az érés, milyen mennyiség és minőség lesz elérhető. Az elmúlt évek értékesítési adataiból jól látjuk, mire reagálnak a vásárlók: mekkora terméket, milyen minőséget, érettségi fokot és kiszerelést keresnek. Ezek alapján egyeztetünk a beszállítókkal.”
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása jelentősen nehezíti a termelést és az ellátást. Ilyenkor kisebb lehet például az alma, a barack vagy a szilva, és az értékesítési adatokból az is látszik, hogy a vásárlók érzékenyen reagálnak a minőség változására. „A PENNY ugyanakkor jellemzően professzionális, nagyobb termelőkkel dolgozik, akik az elmúlt évtizedekben komoly összegeket fordítottak többek között öntözésre és fagykárok elleni védekezésre. Ezek a beruházások jelentősen növelik a termésbiztonságot: a beszállítók ráadásul hónapokkal előre látják, ha egy szezon gyengébbnek ígérkezik. Ilyenkor más termelőket is bevonhatnak az integrációba, így az esetleges kieséseket részben előre lehet kezelni. Ebben kulcsszerepe van a hosszú távú partnerkapcsolatoknak és a folyamatos kommunikációnak.” – vázolta a frissáru beszerzés vezetője.
A beszállítók és a termékek kiválasztása komoly szakmai folyamat. „Szigorú élelmiszer-biztonsági, szermaradvány-vizsgálati, logisztikai, pénzügyi és jogi követelményeknek kell megfelelni. A kisebb termelők jellemzően olyan nagyobb, már auditált beszállítókon keresztül kerülnek be a rendszerbe, amik képesek elvégezni a szükséges vizsgálatokat, megszervezni a logisztikát és garantálni a megfelelő működési hátteret. Ez rendszeresen megtörténik: van, hogy a termelő maga keres meg egy nagyobb integrátort, máskor a PENNY segít összekötni őket.”
Az áruházlánc az új beszállítóknak is ad lehetőséget. „Azoknak a partnereknek, akikkel ma tíz-húsz éve dolgozunk, ugyanúgy volt egyszer első éve. Persze az új szereplők betanítása jelentős munka, ezért az ellátás biztonsága szempontjából nagy értéke van a stabil, hosszú távú kapcsolatoknak.” – mondta Gáti Péter.
Két nap alatt a polcon
A hazai beszerzés egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. A 48 óra a felső határ, sok esetben viszont még ennél is rövidebb az intervallum a termelő és az áruház polcai között. A frissáru beszerzési csoportvezető felvázolta: „Előfordul, hogy egy hétfő délelőtt megrendelt áru kedd reggel már valamelyik PENNY-raktárban van, és egyes üzletekbe még aznap délután eljut, de a legkésőbb ellátott boltokba is legfeljebb 48 órán belül megérkezik. A hazai zöldséget és gyümölcsöt ilyen feltételek mellett később lehet leszedni, így hosszabb időt tölthet a növényen, érettebb állapotban kerülhet a boltokba. Ez az íz, a pulton tarthatóság és az otthoni eltarthatóság szempontjából is előny lehet.”
Az előnyök összességét a vevők is értékelik: a cég saját értékesítési adatai alapján jól látszik, amikor tavasszal megjelenik a magyar fürtös paradicsom, paprika, uborka vagy más hazai zöldség, az értékesített mennyiség jelentősen megugrik. Ez még akkor is megfigyelhető, amikor a magyar áru drágább az előtte kínált importterméknél. Ez arra utal, hogy a friss termékeknél a vásárlók tudatosan figyelnek a hazai eredetre.
A védjegynél is szélesebb a hazai kínálat
„Körülbelül 1400 Magyar Termék védjegyes termék található a PENNY szortimentjében. A hazai kínálat viszont ennél is szélesebb, mert nem minden Magyarországon gyártott termék visel Magyar Termék, Hazai Termék vagy Hazai Feldolgozású Termék védjegyet. Nagy hazai márkák között is vannak olyanok, aminek termékei idehaza készülnek, mégsem használják ezt a jelölést.” – mondta Gáti Péter, aki egyértelműen kifejezte, hogy a jó minőségű itthoni élelmiszer támogatása nemcsak kereskedelmi kérdés, hanem tágabb gazdasági és társadalmi érdek is. „A magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termelés munkahelyeket és jövedelmet teremt, segítheti a vidéki térségek népességmegtartását, és helyben generál gazdasági értéket.” – fogalmazott a frissáru beszerzési csoportvezető.
Miért fontos a védjegy?
A Magyar Termék jelölés azt jelzi, hogy az adott áru szinte teljes egészében magyar alapanyagokból, Magyarországon készült. Ezt nem a gyártó állítja magáról: a feltételek teljesítését független szervezet ellenőrzi. A rendszer több kategóriát különböztet meg attól függően, honnan származnak az alapanyagok, és hol történik a feldolgozás. A Hazai Termék esetében az összetevők több mint fele magyar, és a terméket is itthon dolgozzák fel. A Hazai Feldolgozású Termék szintén Magyarországon készül, de az alapanyagok nagyobb része külföldről is érkezhet.
A belföldi beszerzés gazdasági jelentősége sem áll meg a termelő kapujánál. A mezőgazdasághoz feldolgozás, csomagolás, logisztika és kereskedelem kapcsolódik, így a magyar alapanyagokra épülő élelmiszerlánc számos munkahelyet érint. A kiszámítható kereslet emellett abban is segíthet, hogy a gazdaságok beruházzanak, korszerűsítsenek és a következő szezonra is tervezni tudjanak.
A Magyar Termék Napja évente egyszer külön is felhívja erre a figyelmet, de a döntés egész évben ott van a boltok polcain. Az ár és a minőség mellett érdemes azt is megnézni, honnan érkezett az, amit a kosárba teszünk.
Mitől lesz valóban magyar egy termék?
A belföldi eredet önmagában is fontos szempont lehet a vásárlásnál, de az sem mindegy, mi alapján kerül egy termékre a védjegy, és mennyire figyelnek erre a vásárlók. Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cél az, hogy a hazai eredet ne alkalmi üzenetként, hanem tartósan és jól felismerhető módon jelenjen meg a kereskedelmi kínálatban: „Azt látjuk fontosnak, hogy a hazai eredet hosszú távon és jól láthatóan ott legyen a kereskedelmi kínálatban. Abban is igyekszünk segíteni a vállalkozásokat, hogy üzletileg fejlődjenek, kapcsolatokat építsenek a kereskedelmi szereplőkkel, és megfeleljenek azoknak az elvárásoknak, amik egy hosszú távú beszállítói együttműködéshez szükségesek.”
A magyar eredet a vásárlói döntésekben is komoly szerepet játszik. A Magyar Termék legfrissebb országos kutatása szerint a logót a válaszadók 96 százaléka felismeri. Két azonos árú és minőségű termék közül 93 százalék biztosan vagy inkább a védjegyes terméket választaná: „A megkérdezettek 67 százaléka megbízhatónak tartja a védjegyet, 62 százalék szerint növeli a termék iránti bizalmat, 59 százalék pedig úgy gondolja, hogy egy ismeretlen márka esetében is megkönnyítheti a választást. A védjegy egyik legfontosabb szerepe éppen az, hogy a polcnál, néhány másodperc alatt kapaszkodót adjon ahhoz, hogy a fogyasztó felismerje az ellenőrzött hazai eredetet” – tette hozzá Benedek Eszter.
A védjegy használata ugyanakkor nem automatikus. A gyártónak kérelmeznie kell, ezt pedig minden esetben független szakértői tanúsítási folyamat követi. „Ennek során dokumentumokkal és termékmintával kell igazolni, hogy az áru megfelel az adott védjegyhez tartozó, előre meghatározott eredet- és jogszabályi követelményeknek. Ezek alapján dől el, hogy a termék jogosult-e a Magyar Termék, a Hazai Termék vagy a Hazai Feldolgozású Termék védjegy használatára.” Az ellenőrzés ráadásul nem ér véget a minősítéssel. „Ez nem egyszeri folyamat: a védjegyhasználat jogosságát folyamatosan ellenőrizzük, helyszíni ellenőrzéseket is végzünk, és a termékeket háromévente újraminősítjük” – tette hozzá a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A rendszer az elmúlt két évtizedben látványosan bővült – Benedek Eszter büszke arra, hogy: „2006-ban mindössze 13 cég összefogásával, alig 100 féle termékkel indultunk, ma pedig 250 cég 6000 terméke viseli valamelyik védjegyet.”
A cikk megjelenését a Penny Magyarország támogatta.
