A világ egyetemei Győrben néztek szembe a kihívásokkal és tervezték a jövőt
Idén a győri Széchenyi István Egyetem fogja össze a felsőoktatás jövőjéről szóló egyik legnagyobb nemzetközi eseményt, a QS Higher Ed Summit: Europe konferenciát. A Győri Innovációs Parkban tartott nyitónapon több mint száz szakember gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy meghallgassa Michael Breme, az Audi Hungaria elnökének előadását a helyi gyár lehetőségeiről, az egyetemmel közös projektjeikről, illetve hogy megvitassák, milyen kihívásokkal kell megküzdenie a felsőoktatási intézményeknek a következő években.
A június 23–25. között rendezett konferencia első napját Győrben tartották, ahol az egyetemi, szakpolitikai és iparági szakemberek megismerhették a legfrissebb felsőoktatási mutatókat, valamint azokat az irányokat, amelyek meghatározhatják a következő évek munkaerőpiaci trendjeit.
Innovációs Park: helyet ad és jövőt tervez
Mindennek az a Széchenyi István Egyetem adott otthont, ahol – ahogy azt Kolossváry Tamás, az intézmény Győri Innovációs Parkjának vezetője elmondta – az oktatás, a kutatás és az innováció találkozik a vállalati világgal.
A szakember hozzátette, hogy a 2023 novemberében átadott épület csupán a kezdet, hiszen jelenleg előkészítés alatt áll a létesítmény további bővítése. A projekt keretében új kutatás-fejlesztési infrastruktúrák, vállalati innovációs terek, startup- és inkubációs központok, valamint a térség legnagyobb konferencia- és rendezvényközpontja jönne létre. „A következő években célunk, hogy a Győri Innovációs Park ne csak regionális, hanem közép-európai szinten is meghatározó innovációs és technológiatranszfer-központtá váljon. Ehhez azonban elengedhetetlenek az ipari partnereink” – fogalmazott Kolossváry Tamás.
Széchenyi István Egyetem
Az egyetem a győri központja mellett Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is folytat képzést és kutatást. Kilenc karon számos tudományterületen oktat a gazdaság-, állam- és jogtudománytól a műszaki, a pedagógiai, a társadalom-, a művészeti, az egészség- és sporttudományon át a mezőgazdaság- és élelmiszertudomány területéig.
Az egyetem sajátossága az erős gazdasági és ipari beágyazottság. Az intézmény stratégiai modelljének középpontjában a vállalati együttműködések, az alkalmazott kutatások és a gyakorlatorientált képzés állnak. Legismertebb partnerei közé tartozik többek között az Audi Hungaria, ahol a műszaki, gazdasági és jogi területeken dolgozók mintegy ötven százaléka a Széchenyi István Egyetemen végzett. Az intézmény továbbá számos hazai és nemzetközi nagyvállalattal működik együtt a járműipar, az informatika, az egészségipar, az agrárium és a sport területén is.
Győr az innováció útján
A QS Higher Ed Summit konferencia egyik legfontosabb témája a mesterséges intelligencia mellett az innováció, nem véletlenül indították Győrben a programot. Az egyetem képviselői a nyitóbeszédeikben hangsúlyozták, hogy az elmúlt években az intézményben tudatosan építettek ki olyan környezetet, amelyben a nagyvállalatok, az innovatív kis- és középvállalkozások, a startupok és az egyetemi spin-off cégek egymást erősítve fejlődhetnek.
„Meggyőződésünk, hogy a felsőoktatás úgy szolgálja a legjobban a gazdaságot és a társadalmat, ha szoros együttműködést alakít ki a vállalatokkal, az ipari szereplőkkel és az innovációs ökoszisztéma résztvevőivel” – mondta az esemény elején Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette, hogy a jövő egyeteme nem elszigetelten működik, hanem aktív szereplője annak a hálózatnak, amelyben a felsőoktatási intézmények, a vállalatok, a kormányzati szereplők és a társadalom közösen teremtenek értéket.
Ezt, az együttműködésen alapuló szemléletet húzta alá Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke is, aki keynote előadásában a helyi gyár és az egyetem közös munkájának értékteremtő erejét állította a középpontba. Breme emlékeztetett rá, hogy az Audi Hungaria a több mint tizenegyezer dolgozójával nemcsak Magyarország legnagyobb külföldi befektetője és az ország exportvolumenének mintegy hét százalékát adó vállalat, hanem a régió innovációs ökoszisztémájának is megkerülhetetlen szereplője. A győri telephely egyszerre a világ egyik legnagyobb motorgyára, miközben a műszaki fejlesztésben ugyancsak az élen járnak.
Breme szerint a tehetség oda megy, ahol az akadémiai és a vállalati világ találkozik, és a szoros egyetemi együttműködés egy tudatos stratégia az utánpótlás tekintetében. A győri gyár nemcsak összeszerelőüzemként működik, hanem kutató-fejlesztő központ is egyben, ahol többek között szimulációs tesztek, illetve, e-üzemanyag- és MI-kutatás zajlik. Továbbá a fenntarthatósági szempontok a versenyképességi célokkal együtt valósulnak meg.
QS Higher Ed Summit: Europe 2026
A június 23–25. közötti konferencia programja több konkrét szakmai blokkot kínál. A győri nyitónapon, az Advanced Business Skills fórumon a védelmi, az innovációs és az informatikai szektor szereplői szólaltak fel, Michael Breme előadása után. A résztvevők többek között a japán felsőoktatás és ipar helyzetéről is meghallgattak egy prezentációt.
A budapesti napok kiemelt panelei közé tartozik a felsőoktatás és a kormányzati iparstratégia kapcsolatát vizsgáló The Strategic Role of Higher Education in Government Industrial Strategy, a 2030-as munkaadói elvárásokat áttekintő Degrees, Skills & Sustainability blokk, a nemzetközi akkreditációval foglalkozó Quality Assurance in Higher Education and International Accreditation előadás, valamint a Building Innovators in the Age of AI workshop.
A teljes, részletes program ide kattintva érhető el.
A kommunikáció ereje
A konferencián felszólalt az eseményt és a londoni székhelyű felsőoktatási elemző és rangsorkészítő céget, a QS-t alapító Nunzio Quacquarelli, aki kiemelte, hogy az AI itt van, velünk marad, és a változásokhoz az egyetemeknek alkalmazkodniuk kell. A szakember elmondta, hogy a felsőoktatási intézményeknek szükséges azokat az új skilleket átadniuk, amelyek a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükségesek.
A QS monitorozza, hogy az AI térnyerésével milyen új pozíciók, szakmák jönnek létre, és ezekre mennyire felkészültek az egyes országok (a toplista élén többek között az USA, Ausztrália, az Egyesült Királyság áll). Quacquarelli szerint az egyik kulcs, hogy az innovációért, az oktatás-, valamint a munkaügyekért felelős politikai döntéshozók ne egymás mellett, hanem együtt dolgozzanak, hogy időben reagálhassanak a világ változásaira.
Quacquarelli üdvözlő előadásában és a későbbi panelbeszélgetésben előkerült, hogy a mesterséges intelligencia korában milyen kvalitásokra van igazán szükség az érvényesüléshez. Mind a kritikus gondolkodás, mind a problémamegoldó képesség olyan kognitív funkciók, amelyek különösen hasznosak az AI-alapú piacon. A kommunikáció és a csapatmunka az, amire érdemes ráerősíteni, ebben a fejlődésben pedig a felsőoktatási intézményeknek is fontos szerepük van.
A cikk megjelenését a Széchenyi István Egyetem támogatta
