Évi 50 ezerrel kevesebben dolgozunk, és nem biztos, hogy az MI besegít

Cégvezetők, HR-esek és kutatók mellett államtitkár is részt vett a Business Summiton, amit a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture szövetség együttműködése hívott életre. Olyan kérdéseket boncolgattak a megszólalók, mint hogy mekkora a potenciál a humántőkében, milyen változások zajlanak a munkaerőpiacon, hogyan lehet versenyképes a magyar gazdaság és hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat hoz magával az MI fejlődése és terjedése.

Viharba kerültünk, tökéletes viharba

Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke szerint az, amit jelenleg tapasztalunk a munkaerőpiacon, az a tökéletes vihar kifejezéssel írható le. Számos területen elsősorban demográfiai okok miatt már most munkaerőhiány tapasztalható, hiszen éves szinten 50 ezer emberrel csökken az aktív korú népesség száma. Ugyan nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy az MI hosszútávon segít, de a magyarok alig használják a munkájukhoz.

Nagy probléma, hogy az oktatási rendszerünk elavult, így pedig a tudásunk sem lehet naprakész – ezen a téren minden változáshoz konszenzus kell, ami nehézzé teszi a folyamatot. A felnőttképzés ebből a szempontból egyszerűbb terület – ott könnyebb változásokat elérni. A Prohuman – mint Magyarországon piacvezető és a régióban összesen 8 országban működő vállalatcsoport érez felelősséget abban, hogy ezeket a változásokat előmozdítsa, ezért hazai és nemzetközi tapasztalataikra támaszkodva kidolgoztak egy vitairatot Versenyképesség és oktatás címmel, amely 2035-ig tartó cselekvési tervet javasol a döntéshozók számára.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint minden eszközünk megvan ahhoz, hogy az oktatás problémáit megoldjuk. A kamara a tudásalapú társadalomban hisz, véleményük szerint a felnőttképzés területén minősítési rendszerre van szükség. Magyarország a közepes jövedelem csapdájában van. Bár a munkanélküliség alacsony, és új gazdasági ágazatok is megjelentek, a termelékenység továbbra is elmarad a kívánatostól. Ezen változtatni kell, hosszú távon pedig egyetlen valódi megoldás kínálkozik: az oktatásba történő következetes befektetés.

A beszélgetés tagjai egyetértettek abban, hogy a szereplők, azaz a kormány, a munkáltatók és döntéshozók közötti párbeszéd szükséges ahhoz, hogy változások történjenek az oktatásban és szabályozásban.

Hogyan lehet jó munkánk?

Az esemény előadói között a legnagyobb név Dani Rodrik volt, akit közgazdászként, a Harvard University kutatójaként korunk 50 legfontosabb gondolkodójaként tartanak számon. Véleménye szerint a legfontosabb feladat, hogy jó munkahelyeket teremtsünk, ahol a munkavállaló is jól érzi magát – ezzel mindenki, a gazdaság is jól jár.

Európa feladata most az, hogy olyan modellt hozzon létre, ami az amerikai és a kínai rendszer hátrányait – például a túlzott központosítást és a nagy jövedelmi szakadékokat – egyaránt kiküszöböli. Véleménye szerint a polarizáció Magyarországon is probléma, hiszen nagyon nagyok a fejlettségi különbségek a földrajzi elhelyezkedés alapján, de a verseny- és a közszféra között is.

A munkahelyi jóllétet az is segítheti, ha a növekedést a munkavállalók is érzik, de a technológiai fejlődés is hathat pozitívan például azzal, ha az MI megjelenését nem fenyegetésként, hanem kreativitást, produktivitást javító eszközként tapasztaljuk meg a munkahelyünkön.

Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke erre reagálva kiemelte, hogy fontos földrajzilag is teljes képet kapni a munkával kapcsolatok változásokról, valamint részt kell venni a globális diskurzusban. Munkaalapú, jó munkaalapú társadalomra, jó minőségű munkahelyekre van szükség ahhoz, hogy minőségi termékek és szolgáltatások szülessenek – foglalta össze.

Munka és tanulás – akár 60 fölött is

Bozsonyi Károly adattudósként a magas foglalkoztatás melletti csökkenő számú foglalkoztatottak problémáját elemezte. Szerinte az egyik megoldás, hogy a nyugdíjas korba lépőket bent kell tartani a munkaerőpiacon, amihez jó minőségű egészségügyre és ösztönző adózásra van szükség. Javítani kell a termelékenységet, ehhez azonban jelenleg alacsony a felnőttképzésben részt vevők 9,6 százalékos aránya – ezzel az utolsó helyen állunk az EU-ban

A képzésbe a munkaadónak és a munkavállalónak is pénzt meg időt kell fektetnie, de ez megtérül, ha a képzés színvonalas. . Az adattudós szerint a magyarok MI használata a munkavégzéshez aggasztóan alacsony, míg az európai átlag 15,5%, nálunk mindössze 1,3%, ezen a téren sereghajtók vagyunk.

Barabás Botond, a BMW képzési vezetője elmondta, hogy minden új kolléga bekerül az oktatási folyamatukba, ennek is köszönhető, hogy már 110 ezer fő részesült a képzéseikben és több mint 25 cég oktatóival dolgoznak együtt. Ugyanakkor az ország legnagyobb technikus képzése is náluk van, amibe évente mintegy 100 diák lép be. Most végzett az első generáció, a BMW mindenkinek munkát ajánlott, nagy részük el is fogadta. Emellett a legjobbak lehetőséget kapnak egyetemi továbbtanulásra, de sok belsős továbbképzésük is van.

Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy míg 2008-ban sok munkakereső volt, 10 év múlva már egymástól csábították el az alkalmazottakat a cégek. Az országban először a Fülöp-szigetekről származó munkavállalókkal szerződtek, akiket minőségi körülményekkel, a hazaiakkal megegyező bérekkel vártak.

Magas automatizáció mellett is szükségük van munkaerőre; mivel belföldön nincs megoldás, jelenleg nélkülözhetetlennek látják a külföldieket. A tervezett vendégmunkásstop tehát probléma lenne számukra, tervezett gyárépítésük is elmaradhat miatta. Erre a felvetésére azóta a miniszterelnök is reagált.

A minisztérium is partner a felnőttképzés megújításában

A felnőttképzéssel kapcsolatos beszélgetésen Naderi Zsuzsanna, Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkár is részt vett. A politikus ígéretet tett arra, hogy a jelenlévők és a nyilvánosság bevonásával történik majd az oktatás megújulását célzó stratégiaalkotás. Véleménye szerint az egyéneket kell támogatni, de fontos a közösségi tanulás is, a munkahelyi csoportok, tanuló szervezetek szerepe is fontos.

A kamara minőségbiztosítást tervez, hiszen több mint 17 ezer szervezet kínál felnőttképzést, jelenleg változó színvonalon. Pető Ernő, a ChinaCham elnöke elmondta, hogy most Kínába viszik a magyar munkavállalókat tanulni, de szükség lesz helyi képzésre – ahogy hazai munkaerőre is, hiszen itt van Európa legnagyobb BYD gyára.

A beszélgetés során kiderült, hogy a digitalizáció, MI és robotika terjedésének köszönhetően ugyan öt év múlva talán már kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség, de addig kezelni kell a munkaerőhiányos helyzetet. Az emberi részvétel mindig szükséges lesz – ezért is fontos a vezetőképzés, hiszen hosszútávon aligha kétkezi munkásokra lesz a legnagyobb szükség.

Minden résztvevő szerint fontos a konstruktív párbeszéd az üzleti döntéshozók és a politika között. Az államtitkár ehhez hozzátette, hogy először a szakmai szervezeteknek, érdekcsoportoknak kell közös hangot találnia, ebben is szívesen segít a minisztérium.

Tóth Péter, a Tometh Kft. tulajdonosa egy igazi sikertörténetet hozott magával: cége garázsvállalkozásból nőtt milliárdos gépgyártó birodalommá, tudatos technológiaváltással. A Heves megyei fémmegmunkáló kkv teljes MI- és robotikai automatizációra állt át, és ezzel őrizte meg versenyképességét. Náluk az adott területeken dolgozó munkatársak képezték magukat fejlesztővé, a rendszerek pedig együttműködnek egymással. A gyártási folyamat sokkal hatékonyabb lett, és az is kiderült, hogy a kollégák gyorsan tanulnak, ha van bennük nyitottság.

A negyedik ipari forradalom zajlik, új készségekre van szükség

A Prohuman csoport részéről Horváth Ádám, Fejlesztési szakmai vezető és Major Gábor, Stratégiai igazgató azt a problémát járta körül, hogy az egyre gyorsuló tempóban csökkenő számú embernek kell egyre többet előállítania. A munkaerőpiacról évente tízezrek esnek ki, ami nagy gazdasági kihívást jelent.

Hazai probléma az is, hogy a külföldön tanuló diákok mintegy 65 százaléka nem jön haza három éven belül. Ugyanakkor globális szinten nézve egyre többen tanulnak: Afrikában, ahol egyelőre nincs demográfiai probléma, egyre több lesz a képzett munkavállaló. Vagy ők jelennek meg az európai piacon, de az is lehetőség, hogy a munkavégzés helye változik meg.

A robotizációs beruházásoknak jelenleg 1,5-2 év a megtérülése, de a várhatóan csökkenő áraknak köszönhetően ez az érték javulni fog. A jövő legjobb munkaerője biztosan az lesz, aki tud bánni a technológiával, mindenki más elesik a jó pozícióktól. Jelenleg a negyedik ipari forradalom zajlik, ezért új tudások, készségek kellenek. A jó munkavállalónak képesnek kell lennie fejlesztenie, kreatívan gondolkodnia, mert ezt nem tudják az MI agentek.

Az utolsó előadó Dávid-Barrett Tamás viselkedéskutató, cégvezető volt. Evolúciós antropológusként arról beszélt, hogy az archaikus kultúrákban nem különült el a munka és a szabadidő – ez az elválasztás az ipari forradalom időszakának köszönhető. Az új technológiáknak köszönhetően visszatérhetnénk az eredeti modellhez, talán a jövőben sem lesz munkában és azon kívül töltött idő.

Jelenleg a munka határoz meg minket: az életünket, társadalmi szerepünket, de lehet, hogy ennek vége. Egy IT vezető már ma is akkor dolgozik, ha szükség van a kreativitására, ha olyan feladat adódik, amit nem lehet az MI-re rábízni. A munka eddigi világának talán vége van.

A kutató mesélt arról a projektjéről, hogy szintetikus emberekkel benépesített virtuális világot építenek. A digitális Földön mindenkinek van élete, története, mindenkivel lehet kommunikálni – ahogy azt demózta is az eseményen. A következő verzióban 80 millió „lakója” lesz ennek a világnak – amivel rengeteg témát lehet majd modellezni, így segítve a döntéshozást, a jövőkutatást.

Demográfia, oktatás, mesterséges intelligencia, külföldi munkavállalók, gyári automatizáció, felnőttképzés, skills-first szemlélet.A Business Summit témái szerteágazóak voltak, a következtetések mégis ugyanoda mutattak: arra, hogy a következő évtized versenyképességi kérdései az emberi tőkén múlnak, és arra, hogy egyre kevesebb idő van felkészülni a változásokra.