A mesterséges intelligencia hiánya versenyhátrányt jelent

A vállalati gyakorlat azonban jóval prózaibb képet mutat. Különösen igaz ez a magyar kis- és középvállalkozásokra, ahol a tudatos bevezetést sokszor még mindig bizonytalanság, kivárás és bizalmatlanság jellemzi. Míg Nyugat-Európa számos jelentős szereplője már kézzelfogható termelékenységi előnyökről, gyorsabb működésről és feszesebbre szabott folyamatokról beszél, addig a hazai kkv-k jelentős része továbbra is külső szemlélőként figyeli a változást.

A távolságtartásért viszont nagy árat fizethetünk. Szakértői vélemények szerint a versenyhátrány ezen a területen nem lassan és kiszámíthatóan, hanem gyorsuló ütemben nő. Aki ma nem kezd el foglalkozni az MI-alapú hatékonyságnöveléssel, könnyen lemaradásba sodródhat – később már nagyon nehéz lesz visszakapaszkodni a nemzetközi alapelvárásokhoz.

Erre a helyzetre reagál a SERCO Informatika Zrt. AI Lab kezdeményezése is. A program célja, hogy közelebb hozza a technológiai tudást a hazai vállalkozásokhoz, és egy ingyenes képzési modullal adjon belépési pontot azoknak, akik eddig legfeljebb távolról figyelték az MI térnyerését.

Miért nem mozdul a hazai kkv-szektor?

A mesterséges intelligencia globális térnyerése és a hazai valóság között 2023 és 2026 között tovább nyílt az olló. Az uniós statisztikák elég világosan mutatják, mennyit nyom a latba a cégméret: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb eséllyel használ MI-re épülő megoldásokat.

Az Eurostat 2024-es adatai szerint az Európai Unióban a nagyvállalatok 41 százaléka, a középvállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig csupán 11 százaléka használja ki ezeket a lehetőségeket.

Magyarországon a helyzet még kevésbé megnyugtató, főleg, ha a teljes szintet nézzük. Az Európai Bizottság Digital Decade 2025 országjelentése szerint a hazai kkv-k 57,44 százaléka jut el legalább az alapszintű digitalizáltságig, miközben az uniós átlag 72,91 százalék. A különbség nem pusztán statisztikailag intő jel: a mutató azt jelzi, mennyire épülnek be a cégek napi működésébe olyan technológiák, mint a felhőszolgáltatások, az adatkezelés, az e-kereskedelem vagy éppen a mesterséges intelligencia.

Első pillantásra az 57,44 százalék talán nem tűnik drámainak, de uniós összevetésben már egészen más képet ad. A lemaradás jól látható, és még élesebbé válik, ha a 2030-ra kijelölt digitális célokat is mellé tesszük. Ha kihullanak a szükséges stratégiai beavatkozások, a jelenlegi pályaív aligha vezethet el a kkv-szektor érdemi felzárkózásához.

A láthatatlan veszély az irodában

A hazai cégek gondjai nem merülnek ki a szűkösebb forrásokban. Legalább ekkora akadály a tudáshiány és az a szervezeti merevség, ami sok helyen eleve gyanakvással fogad minden új technológiát. Számos cégvezető ma még nem látja pontosan, hol jelentkezik az üzleti haszon, mások a bevezetés költségeitől vagy az adatbiztonsági kockázatoktól tartanak.

Közben viszont egyre látványosabban terjed egy nehezen kontrollálható jelenség, amit a nemzetközi szaknyelv Shadow AI-nak nevez. A lényeg egyszerű: miközben a vezetés még azon tanakodik, szabad-e kezdeményezni ezen a területen, a dolgozók egy része már rég használ különféle MI-eszközöket. Sokszor ingyenes, nem jóváhagyott platformokhoz nyúlnak saját hatáskörben, pusztán azért, hogy gyorsabban írjanak meg egy emailt, könnyebben dolgozzanak fel adatokat vagy épp hatékonyabban kódoljanak.

Első ránézésre akár kézenfekvő alkalmazkodásnak is tűnhet mindez, valójában viszont komoly kockázatokat hordoz. Bizalmas vállalati információk kerülhetnek nyilvános modellekbe, a használatnak nincs belső kontrollja, és az sem egyértelmű, milyen döntések, szövegek vagy elemzések készülnek külső rendszerek bevonásával. Hosszabb távon ez nemcsak információbiztonsági, hanem reputációs és etikai problémává is válhat. A hivatalos bevezetés hiánya és a szabályozatlan használat együtt veszélyes helyzetet teremthet a magyar kkv-k számára.

A fenyegetés ráadásul nem elméleti. Egy 2024-es, 7000 munkavállalót vizsgáló nemzetközi felmérés szerint a dolgozók 38 százaléka oszt meg bizalmas céges adatokat MI-eszközökkel úgy, hogy erről a munkáltató nem tud.

Tudás és fejlődés tíz percben: a SERCO AI Lab víziója

„Az MI nem a távoli jövő ígérete, hanem a jelen egyik leghasznosabb eszköztára. Aki ma nem tanulja meg használni, holnap úgy próbál majd versenyben maradni, mint aki írógéppel akarja utolérni a szövegszerkesztőt.” – mondta el Wéber Tamás, a SERCO Informatika Zrt. vezérigazgatója.

Mindig a kérdésekkel kezdjük

Wéber Tamást, a SERCO Informatika Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük arról, milyen szemléletváltást és cselekménytervet kíván az új éra a magyar cégektől és vállalatoktól.

Mit lát ma a legnagyobb tévedésnek a hazai cégek részéről a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?

Sokan az MI-t csupán technológiai kérdésnek tartják: vegyük meg a legújabb technológiát, és máris modernebb a cég. Bár ez fontos lépés, a lényeg mégis a szemléletváltás: az MI más típusú együttműködést kér az embertől, hiszen – egy jól megépített rendszerrel – az adott cég új, szuperképességű munkatársat, sőt, munkatársakat nyer. Ezt kell azután integrálni a napi működésbe és hatékonyan bevonni az értékteremtésbe. Meg kell értenie a vezetőknek: az új érában máshogy kell gondolkozniuk.

Legtöbbször azt mérjük fel először: hol vannak az időrabló, repetitív, automatizálható munkafolyamatok? Hol van az a fázis, ahol egy, a cég dokumentumait, működését tökéletesen ismerő MI-rendszer segítheti az emberek mindennapi munkáját? Lehet, hogy ez egy meeting feliratozása és összefoglaló készítése. Lehet, hogy ez egy belső, azonnal elérhető tudástár elkészítése. Minden cégnek más és más a működése, ezért mi mindig kérdésekkel kezdjük.

Ez egyszerre rossz és jó hír. Annyiban negatív, hogy a vállalat ki van téve az úgynevezett Shadow AI fenyegetésének. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a kollégák a különféle MI-modelleket a vállalat érzékeny adatait feltöltve használják. Ezek az adatok azután amerikai vagy kínai szervereken landolhatnak, és betanítási adat lesz belőlük – jó esetben. Ez ellentmond az alapvető cégérdekeknek, az informatikai biztonság elvének.

De nézzük a jó hírt! A mesterséges intelligenciát már most, a nem hivatalosan használó munkatársak tudására lehet építeni. Ehhez persze szükség van egy másféle architektúrára. Az edge, vagyis peremhálózati MI révén a használat a helyi, biztonságos és azonnal elérhető megoldások felé terelhető, ami feleslegessé teszi a nulláról való építkezést, és garantálja a maximális adatvédelmet.

A több mint négy évtizedes iparági múlttal rendelkező cég időben felismerte, hogy a technológiai lemaradás csökkentése nemcsak üzleti lehetőség, hanem tágabb értelemben felelősség is. Az AI Lab erre a helyzetre válaszol egy olyan ingyenesen elérhető online képzési rendszerrel, ami tudatosan eltávolodik a hagyományos, elméletközpontú oktatástól. Elsősorban azokat a kkv-vezetőket és fiatal vállalkozókat szólítja meg, akik látják, hogy változásra van szükség, de nehezen igazodnak el a technológiai zajban.

A program felépítése a microlearning logikáját követi, hiszen az idő az egyik legdrágább erőforrás, ezért az 5-10 perces, jól befogadható egységek valós használati helyzetekhez igazodnak. A cél nem pusztán az, hogy a résztvevők megismerjenek néhány új eszközt, hanem az is, hogy értsék, miként lehet a mesterséges intelligenciát üzleti szempontból értelmesen és biztonságosan beépíteni a működésbe.

A tananyag nem áll meg a technológiai alapoknál. Szó esik benne arról, hogyan teremthet valódi üzleti értéket az MI, miként csökkenthetők a Shadow AI-ból fakadó kockázatok, valamint milyen szempontok mentén érdemes kezelni az adatbiztonsági aggályokat.

A moduláris struktúra gyakorlati területekre fókuszál: az operatív hatékonyság javítására, az ügyfélszolgálati folyamatok automatizálására, valamint a döntéstámogató rendszerek alapjaira. A fókusz azokon a pontokon van, ahol egy kisebb vállalkozás a leggyorsabban érzékelhet kézzelfogható eredményt.

Miért éri meg váltani?

Kemény üzleti érvekről van szó: nemzetközi felmérések szerint a generatív MI-t használó vállalatoknál a termelékenység növekedése a korábbi időszakokhoz képest négyszeresére gyorsult. A hatékonysági ugrás közvetlenül hat a jövedelmezőségre, a működési sebességre és végső soron a piaci helytállásra is.

A munkaerőpiac legalább ilyen egyértelmű visszajelzést ad. Az MI-készségekkel rendelkező munkavállalóknál akár 56 százalékos bérprémium is megjelenhet, ami jól mutatja, mekkora értéket képvisel ez a tudás a mai gazdaságban.

A hazai kkv-k oldaláról nézve a leggyorsabban tetten érhető előnyök rendszerint az adminisztratív terhek csökkenésében, a gyorsabb ügyfélszolgálati reakciókban és a hatékonyabban szervezett HR-folyamatokban jelennek meg. A képzési program abban segít, hogy ez a fejlődés ne elvont lehetőségként, hanem bevezethető, reális stratégiaként jelenjen meg a magyar cégek előtt.

Akár a marketingtartalmak előállításának gyorsításáról, akár adatalapú kereslet-előrejelzésről van szó, a feladat minden esetben a versenyképesség megőrzése. A SERCO ebben a környezetben nem egy felkapott technológiai hullámra ráülő startupként jelenik meg, hanem olyan felelős szereplőként, ami a magyar informatika fejlődését a lyukkártyás korszakoktól a felhőalapú rendszerekig végigkísérte. A regisztráció megnyílt: a kérdés most az, hány hazai cég ismeri fel időben, hogy a jövőre nem várni kell, hanem már ma használatba venni az eszközeit.