A Szegedi egyetemre nem csak a tudásért érdemes járni – íme még pár érv

Azokat, akik nemcsak diplomát, hanem kapcsolatokat és valódi fejlődést keresnek, több tucat közösség várja. Olyan pluszt adnak, ami nem magától értetődő – még egy egyetemi városban sem. Ebben a válogatásban hatot emelünk ki közülük – nem azért, mert ezek lennének a legjobbak, hanem mert mindegyik extra tudást ad, önbizalmat épít, igazi csapatélményt kínál és olyan készségeket fejleszt, amelyek az egyetemi éveken messze túlmutatva később a szakmai és a személyes életben is komoly előnyt jelenthetnek.

Mérnöki gondolkodás rakétasebességen – Skywalkers

Nem kell a NASA-nál dolgozni, hogy rakétákat lőjünk az égbe. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán működő hallgatói műhelyben SZTE Skywalkers csapatban a rakétaépítés nem esemény, hanem folyamat: tervezés, szimuláció, anyagválasztás, szoftvertesztelés és végtelen számú ellenőrzőlista.

„Egy rakéta nem csak egymástól független alkatrészek halmaza, hanem összetett egész, ahol az egyik egység sikere függ a másikétól. Fontos a mérnöki alázat: nem feltételezzük valamiről, ’hogy ez biztosan működni fog’, hanem méréseket és teszteket végzünk, és elfogadjuk, ha az eredmények mást mutatnak, mint az előzetes elképzelésünk. Újonnan érkezett tagjainknál azt szeretnénk elérni, hogy kérdezzenek, gondolkodjanak és merjenek hibázni – de mindig tanuljanak belőle.” – vázolta fel Tatai Ákos, az SZTE Mérnöki Karának mechatronikai mérnök hallgatója, a Skywalkers csapatkapitánya.

Közös tervezési megbeszéléseink vannak, ahol minden csoport képviselteti magát. „Megtanulunk csapatban dolgozni, bánni a határidőkkel, költségkerettel és kompromisszumokkal. Olyan készségeket szerezünk – projektmenedzsment, dokumentációkészítés, szakmai kommunikáció –, amiket tantárgyi keretek között nagyon nehéz hitelesen átadni.” – mesélte a csapatkapitány a szellemi háttér kapcsán, aki a jövő lehetséges irányait is összefoglalta.

„Jelenleg nagyjából 20 fő alkotja a csapatot. Tagjaink több karról érkeznek, jellemzően mérnöki és informatikai területekről. A csapat nagy részét alapképzéses hallgatók alkotják, de vannak diplomás tagjaink is, akik a szakmai mentor szerepét is betöltik. Idén lehetőség nyílt középiskolás diákoknak is jelentkezni hozzánk, többen éltek is ezzel a lehetőséggel.”

Rád is vár a színpad – Szegedi Egyetemi Színház

A színház nemcsak előadás, hanem tanulási folyamat is: kreativitást fejleszt, önismeretet ad, megtanít figyelni, együtt gondolkodni és megszólalni mások előtt. Azok számára, akik keresik a saját hangjukat, biztonságos terep a kísérletezésre. A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) célja, hogy fiatalos, lendületes előadásokat hozzon létre. A társulat 25–30 állandó taggal, rendszeres próbákkal és tréningekkel dolgozik, előadásai főként a 18–25 éves korosztályhoz szólnak, hidat képezve a városi színházak és az alternatív kultúra között.

Szelei-Kis Richárd, a BTK magyar-dráma osztatlan tanári szakos hallgatója is a csoport tagja. A klasszikus megközelítésű Édes Anna mellett a modern Kaisers Tv, Ungarnban is játszott. A színpadi munka számára komoly tapasztalatszerzés: „Megtanulom a technikákat, a gyakorlatokat, az élmények átadását – ez egy drámatanárnak nélkülözhetetlen. Viszont ha valaki a SZESZ-ben megtanul kiállni mások elé, az minden szakmában óriási előny lehet.”

A drámaszakos hallgató hozzátette, a jó csapat, a kialakuló barátságok is rendkívül fontosak, ahogy az inspiratív, kísérletező közeg is: „Célunk, hogy foglalkozzunk a kortárssal, de szeretjük a kőszínházi korszakot is. Nekünk attól izgalmas, hogy nincs konkrét vonal, szabadon alakul a munka, kísérletezünk. Ha kell, kikacsintunk az aktuális helyzetekre, de a poénok, a kiszólások, az improvizatív pillanatok is kifejezetten izgalmasak.”

Sport, koreográfia és kitartás – SZTE PomPom Girls

A pomponlányok világa messze nem áll meg a mosolynál és a színes koreónál. Ez egyszerre sport, precíz csapatmunka és látványos előadás, ahol az egyéni teljesítmény csak akkor működik, ha minden mozdulat a többiekhez igazodik. Az SZTE PomPom Girls esetében mindez különösen jól látszik: az edzések tudatosan felépített munkára, a versenyek fegyelmezett együttműködésre, a fellépések pedig komoly fizikai és mentális állóképességre épülnek.

„A csapattal számos országos és nemzetközi mazsorett bajnokságon vettünk részt, valamint kétszer képviseltük hazánkat és az egyetemet az Európa-bajnokságon.” – mesélte büszkén Lelóczki Éva csapatkapitány. 2020-ban még csak hét karról érkeztek a tagok, ma viszont már 21 ember alkotja a csapatot, így szinte az összes kart lefedik – a motivációk viszont annyira nem is eltérőek.

„Mindenki egy szuper közösséghez szeretne tartozni, ahol táncolhatunk, jól érezhetjük magunkat és kicsit kiszakadhatunk a hétköznapokból.” – mesélte el a lényeget a csapatkapitány, aki egy személyben az edzői feladatokat is ellátja.

„A barátság és a közös élmények azok, amik miatt az ember még az egyetem után is PomPom Girl marad. Nem csak az edzések kötnek össze minket, számos közös programot szerveztünk: szerintem pont ezek miatt vagyunk többek, mint egy sportkör.” – A jövő kapcsán Lelóczki Éva kifejezte, hogy a folyamatos fejlődés a céljuk.

„A félév első megmérettetése tavasszal lesz, egy országos minősítő mazsorett versenyre készülünk éppen, május végén pedig egy nemzetközi eseményen próbáljuk ki magunkat, amit már izgatottan várunk. Azonban a legfontosabb továbbra is a jó hangulat, az összetartó közösség megtartása és minél több közös emlék gyűjtése.”

A támogató közösség – SANSZ Klub

A tanulmányok jelentős terhelést jelentenek, amik a neurodivergens hallgatók számára gyakran fokozott kihívásokkal járnak. Ezt felismerve indították el a SANSZ Klubot; a kezdeményezés célja, hogy elfogadó, kiszámítható és biztonságos közösséget biztosítson az ADHD-val, tanulási zavarral és autizmus spektrumzavarral élő hallgatók számára.

„Számos hallgatónak nehézséget okozhat a figyelem fenntartása, a határidők kezelése és a feladatok elkezdése. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem a képességek hiányát, hanem eltérő működési módokat jelentenek, amelyek tudatosabb támogatással az egyetemi környezetben is jól érvényesülhetnek.” – vázolta Jáger Nikoletta, az SZTE Sansz Iroda gyógypedagógusa, a Klub csoportvezetője.

„Sokan önelfogadási problémákkal érkeznek: szeretnék megérteni, miért működnek máshogy, és hogyan lehet erre építve hosszú távon fenntartható, önazonos életet kialakítani.” – foglalta össze a Sansz Klub vezetője. Sokan visszajelzik, hogy új és felszabadító élmény, ha tudják, hogy nincsenek a sajátos működésükkel egyedül. Látják, hogy az SZTE-n ez nem tabu.

Logisztikai készségek, dallal kísérve – Szegedi Egyetemi Énekkar

Az elmúlt év egyik legnagyobb szervezési kihívását a Szegedi Egyetemi Énekkar 2025-ös centenáriumi ünnepségsorozata jelentette. „Óriási közönség- és sajtóérdeklődés is övezte a százéves jubileumi eseményt, ami nagyon felemelő érzés volt, ugyanakkor hatalmas felelősséggel is járt. A program több helyszínen, eltérő jellegű eseményekkel és számos közreműködő bevonásával valósult meg.” – mesélte büszkén Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Iroda vezetője, aki szerint a siker a hallgatókat bevonó, átfogó tervezésnek, a pontos feladatmegosztásnak és a folyamatos egyeztetésnek volt köszönhető.

Érdemes rész venni az egyetem legrégebben működő csoportjának a munkájában. „Különleges történeti mérföldkő, hogy működésük során két Nobel-díjas tudóst is köszönthetettek: Szent-Györgyi Albertet 1938-ban és 1973-ban, valamint Karikó Katalint 2023-tól több alkalommal.” – emelte ki Tajti Gabriella, aki hozzátette, hogy az egyetem bármely karának hallgatói csatlakozhatnak. Nem mellékes: a kórus munkája ott van a szabadon választható tantárgyak között, azaz félévenként két kreditet lehet összedalolni!

A tananyag túllép az előadáson – SZTE Marketing Klub

Az SZTE Marketing Klub a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán működő hallgatói közösség, céljuk, hogy a téma iránt érdeklődő diákok tudását olyan irányba bővítsék, amikre az előadások és gyakorlati órák keretében kevés idő jut.

„Fontos a felelősség és a csapatmunka, éppen ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tagok biztonságos közegben, különböző pozíciókban próbálhassák ki magukat. Például megtapasztalhatják milyen egy 40 fős kirándulást megszervezni a szállásfoglalástól kezdve a szakmai programok leszervezésén át egészen a játékos vetélkedők lebonyolításáig. Ez valós helyzeteket biztosít számukra a kommunikációs készségük fejlesztésére.

A tartalomgyártók nem csak a klub oldalát kezelik, hanem a szponzorainknak is készítenek képes és videós tartalmakat. Az egyetem falain kívüli ügyfelek kéréseit kell teljesíteni: olyan készségeket tanulnak, mint a határidők és költségvetés kezelése, illetve moderátorként egy kerekasztal-beszélgetés levezénylése.

Az ebből fakadó magabiztosság előnyére lesz a tagoknak, így könnyebben veszik majd az akadályokat. Az itt megszerzett ismeretségi kör is segítheti a jövőben, akár a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnél is.” – mondta el Monostori Noémi a klub képviseletében.

Az önszerveződő közegben gyakrabban használja az ember a kreatív készségeit, mint az órákon tanult analitikus modelleket és marketingstratégiákat: az alkalmazkodás, a problémamegoldás és a gyors döntéshozatal elengedhetetlen.

„Habár a klub három kisebb csapatra osztható – tartalomgyártók, rendezvényszervezők, kapcsolattartók – az ötletelés mindig együtt zajlik.” – vázolta Monostori Noémi, aki kiemelte, hogy sokkal mélyebben megmarad így a tudás. „Az egyetemen a megoldásokat tanuljuk meg, a klubban pedig te magad jöhetsz rá a megfejtésre.”

Az élmények kartól függetlenek

Az intézményben a tudományos, a művészeti és hallgatói közösségek kiemelt szerepet kapnak. Az öntevékeny csoportok működésében viszont az egyetemisták szerepe meghatározó, mivel az alkotómunkán túl aktívan részt vesznek az eseményszervezésben, a kommunikációban és a PR-feladatok ellátásában is. „A programok előkészítése és lebonyolítása során valós környezetben sajátítják el a projektmenedzsment, az asszertív kommunikáció és a csapatmunka alapvető készségeit. Mindezt egyetemi tanulmányaik mellett, szabadidejükben végzik, ami különösen értékessé teszi a megszerzett kompetenciákat.” – foglalta össze Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Iroda vezetője.

„Az egyetemen nem ”szakbarbárokat„ képezünk, hanem értelmiségi létre készítjük fel a hallgatókat, ezért különösen fontos, hogy a kultúrát ne csupán fogyasztóként, hanem alkotóként és pártolóként is megéljék.” – Ebben a folyamatban az önfejlesztés és a csoportos kezdeményezés nem kiegészítő elemek, hanem olyan közös nyelv, ami hidat épít szegedi karok, szakok és egyéni életutak között.