Miért kell a gallyazás? Az áramellátás és a biztonságunk is múlik rajta
Sokan tartanak attól, mi történik majd a kertjükkel, amikor sor kerül a gallyazásra, hiszen mindenki szép és rendezett udvart szeretne látni maga körül. A környék lakói viszont arra is vágynak, hogy az áram minden nap, megszakítás nélkül rendelkezésre álljon. Elengedhetetlen a növényzet biztonságos távolságban tartása, mert a villamos vezetékek közelében élő, túl magasra törő fák és ágak nemcsak látványos bosszúságot okozhatnak egy-egy áramkimaradással, hanem komoly élet- és balesetveszélyt is jelenthetnek.
Kevesen gondolnak arra, hogy rendszeresen megmetsszék azokat a fákat, amelyek az ingatlanukat érintő villamos hálózat közelében nőnek. A vezetékeket veszélyes távolságban megközelítő növényzet ugyanúgy okozhat üzemzavart és áramkimaradást, mint ahogy súlyos biztonsági kockázatot is jelenthet.
Biztonsági övezetek
A villamos vezetékek környezetében nemcsak a józan ész, hanem az NGM külön rendelete is meghatározza, milyen távolságot kell tartani a növényzettől. Ennek célja egyszerű: semmi ne érhessen hozzá a vezetékekhez, semmi ne dőlhessen rájuk.
A szabályozás kimondja, hogy fa vagy bármilyen más növény csak akkor maradhat, illetve akkor telepíthető a biztonsági övezetben, ha kifejlett állapotában is megtartja a szükséges védőtávolságot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezeték és a növény között mindig maradjon meg az a távolság, amely még a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények között sem csökken a biztonságos szint alá.
Ez a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények közötti legkisebb biztonsági távolság
- 35 kV és 200 kV közötti légvezeték esetén: minimum 3 méter
- 1 kV és 35 kV közötti légvezeték esetén: minimum 2 méter
- 1 kV alatti légvezeték esetén: minimum 1 méter
Hogyan értelmezzük ezt?
Ezeket a távolságokat nem statikus helyzetben kell elképzelni: számolni kell a szél hatására kilengő vezetékek és a növényzet mozgásával is. A gyakorlatban tehát a fa koronája és az áramvezeték között akkor elég a távolság, ha még a legkedvezőtlenebb körülmények között sem kerülhetnek egymáshoz a fentiekben írt biztonsági távolságnál közelebb.
Gallyazás és előrelátó tervezés
A későbbi problémák megelőzése érdekében érdemes már a kert tervezésekor odafigyelni arra, hová és milyen típusú fák (lehetőleg alacsony kifejlett magasságú), bokrok és cserjék kerülnek. Ha a növényzet hosszú távon is megtartja a szükséges távolságokat, elkerülhetők az üzemzavarok és a veszélyhelyzetek, illetve a későbbi, kényszerű gallyazások is jóval ritkábban szükségesek.
A klímaváltozás hatásai már itthon is egyre látványosabbak: hosszú, csapadékszegény időszakok után sok fa legyengül, kiszárad, majd egy hirtelen érkező viharban már egy erősebb széllökés is elég ahhoz, hogy ágak törjenek le, vagy akár egész fák dőljenek ki. Ezek a hatások nem csupán a zöldfelületeink állapotát érintik, hanem a villamos hálózat biztonságát is.
A kiszáradt, instabillá vált növényzet egyre gyakrabban okozhat többórás üzemzavart, és olyan veszélyhelyzeteket, amelyekre korábban ritkábban kellett számítani. Egy másik ilyen eset, amikor nagy mennyiségű csapadékos időszak után a felázott talaj nem tartja kellőképpen a gyökereket és már egy kisebb erejű szél is fadőléseket okozhat.
Fontos a feszültségmentesítés
A biztonságos munkavégzés érdekében elengedhetetlen, hogy a gallyazást – amennyiben szükséges – feszültségmentesítés előzze meg, melynek megállapításához segítséget nyújtanak a területileg illetékes elosztó szakemberei – Dunántúlon, illetve Budapesten és Pest vármegyében az E.ON-hoz kell fordulni. A tervezett munkavégzés dátumát írásban kell bejelenteni az elosztó felé, legalább 35 naptári nappal korábban, hogy a szakemberek intézkedhessenek a feszültségmentesítésről, amennyiben ez szükséges és lehetséges. Ezt a szakfelügyeletet az E.ON – ahol ő az illetékes – térítésmentesen biztosítja.
Mit mutat a gyakorlat?
A szükséges gallyazási beavatkozások száma sok tényezőtől függ: az időjárástól, a hálózat terheltségétől, a környezet adottságaitól és a növényzet növekedési ütemétől. A teljes kis-, közép- és nagyfeszültségű hálózat rendszeres gallyazását jellemzően 1–3 évente kell elvégezni, feszültségszinttől és helyszíntől függően. A legnagyobb kihívást az időjárás szélsőségei jelentik.
A túlzottan csapadékos idő, a viharos szél és a téli tapadó hó olyan helyzeteket teremthet, amelyekben a faágak jóval nagyobb terhelést jelentenek a hálózatra, és sokkal gyorsabban szükségessé válik a beavatkozás. Az extrém időjárási körülményeken túl a növényzet évente több száz rövidebb-hosszabb üzemzavart okoz. Ezek többsége nem tartós kimaradás, de jól mutatja, hogy a megelőző gallyazás kulcsfontosságú a hálózat biztonságos működéséhez.
A gallyazás folyamatának részletei
Érdemes időben gondoskodni a szükséges beavatkozásokról, mert ha nem az ingatlantulajdonos végzi el a metszést, hanem az áramszolgáltatónak kell megkezdenie a munkát, akkor azt a villamos energiáról szóló törvény műszaki előírásai alapján, elsősorban élet- és balesetvédelmi szempontok szerint hajtják végre. Ilyenkor hiába mindenki vágya egy rendezett, esztétikus udvar vagy előkert, nem a gazda elképzelése vagy a kertépítészeti szempontok határozzák meg a beavatkozást, hanem a hálózat biztonságos és zavartalan működése.
A bejutás biztosítása
Az E.ON kéri az ingatlantulajdonosok együttműködését abban, hogy a gallyazást végző munkatársak számára biztosítsák az ingatlanra való bejutást. A munkafolyamat ugyanis gyakran nagyobb mozgásteret igényel: hely kell a gépek, emelők, eszközök biztonságos használatához, és ahhoz is, hogy a szakemberek akadálytalanul végezhessék a feladatukat.
A metszés során keletkező ágak és gallyak természetesen továbbra is a terület tulajdonosát illetik. A lenyesett növényi maradványokat rendezetten helyezik el a munkaterületen, a biztonsági övezeten kívül, úgy, hogy az a közlekedést, a bejutást ne akadályozza. Fontos, hogy a hulladék nem kerülhet közterületi utakra vagy olyan helyre, ahol balesetveszélyt vagy kárt okozhat. Ha a helyszínen nincs lehetőség a biztonságos elhelyezésre, akkor el kell szállítani.
Közös felelősségünk
Az E.ON hangsúlyozza, mennyire fontos az ingatlantulajdonosok együttműködése abban, hogy a vezetékek közelében álló fák és növények időben, biztonságosan gondozhatók legyenek. A közös odafigyelés nemcsak a hálózat stabilitását óvja meg, hanem azt is biztosítja, hogy egy-egy váratlan vihar vagy széllökéses időszak se borítsa fel a mindennapokat. Ha a növényzet megfelelő állapotban van, a környék áramellátása megbízhatóbb, a lakók pedig nyugodtabban élhetik a hétköznapokat: a gondosan karbantartott környezet nemcsak szebb, hanem biztonságosabb is.
A cikk megjelenését az E.ON támogatta.
