Jobb, ha nem a nyereség a legfontosabb egy cégnél? Úgy tűnik, igen!

Ócsai András: Kezdjük azzal, hogy a spiritualitás kifejezést pontosítjuk annak megfelelően, ahogy a könyvben – széles értelemben – használjuk. A spiritualitás nem ragadható meg egyetlen standard definícióval, mert személyes, tapasztalati alapú, és többrétegű, kulturálisan változó jelenség. Minden olyan emberi tevékenység, erőfeszítés ide tartozik, ami arra irányul, hogy értelmet találjunk az életünkben, amely összekapcsol bennünket a többi létezővel és a létezés transzcendens szellemi, lelki alapjával („Istennel”, a „Végső Realitással”, az élet forrásával). Ez természetesen hatni fog arra, hogy milyen társadalmi, gazdasági gyakorlatokat alkalmazunk.

Kovács Gábor: Az üzleti etika gyakorlatait sokszor opportunista módon használják, vagyis az etikus cselekvés, működés akkor sem biztosított, ha a cégek rendelkeznek etikai kódexszel, illetve compliance vezetővel. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi az értelme az üzleti etikának. A spiritualitás, illetve a vallás itt kapcsolódik be, mert az etikai elköteleződés alapját, az értékek hátterét biztosítja. A spirituális hagyományok tudnak olyan értékeket közvetíteni, amit én mint vállalkozó, mint menedzser meg tudok valósítani az üzleti életben, az etikus üzleti viselkedés részeként.

Ócsai András: Mindegyikre találunk példát, a könyvünkben is igyekeztünk a legváltozatosabban bemutatni ezeket. A kutatásaink egyik fő fókuszát az értékorientált, ez esetben a spirituális alapú üzleti modellek vizsgálata adja. Országok tekintetében Bhutánra például lehet azt mondani, hogy ott a buddhizmus erős az államban mint vallás, és a társadalom életének, valamint a gazdaságpolitikának is jelentős meghatározója.

Kovács Gábor: Emellett spirituális elveken működő gazdasági modellekről is beszélhetünk. Amikor egy cégvezető azt mondja, hogy ő keresztény, akkor megvannak számára azok a bizonyos keresztény értékek, amiket megpróbál az üzleti életben megvalósítani – ilyen módon beszélhetünk spirituális értékorientációról az üzleti modellek tekintetében.

Kovács Gábor: Számomra például az a legfontosabb üzenete, hogy lehet másként gazdálkodni, mint ahogy azt jellemzően látjuk a profitorientált világban.

Ócsai András: Igyekeztünk egy nagyon széles spektrumon bemutatni azt, hogy a különböző vallási, világnézeti rendszerek milyen gazdasági nézeteket vallanak, ezek milyen társadalmi, gazdasági modellekben testesülnek meg, és hogy ezek a nem materiális értékeken alapuló modellek képesek alternatívát mutatni az uralkodó nyereségorientált, pusztító gazdasági működéssel szemben (példa erre Ferenc pápa, Ez a gazdaság öl című könyve). Ugyanúgy működőképesek, ugyanúgy termelik a fennmaradáshoz szükséges profitot, de azon túl számos további dimenzióban is értéket teremtenek és közvetítenek.

Kovács Gábor: A Napraforgó Nonprofit Közhasznú Zrt. például egy keresztény értékeken alapuló vállalkozás. Megváltozott munkaképességű embereknek közvetít ki munkát azzal a céllal, hogy ezeket az embereket visszaintegrálják a társadalomba.

Ócsai András: Egy másik magyar példa a Pannonhalmi Apátságé, ami több mint ezer éve működik, számos gazdasági vállalkozást üzemeltet, és ezekben is azokat a bencés elveket igyekeznek megélni, megvalósítani, amikre a szerzetesrend épül. Nem elvárás a vállalkozásokhoz csatlakozóktól, hogy keresztény hitűek legyenek, viszont az őszinte értékelvű elköteleződés jótékony hatással van a szervezeti közösségre és az érintettekre („stakeholderekre”), akik velük kapcsolatban vannak.

Külföldi példa az Organic India nevű bio minősítésű teákat, gyógynövényeket és élelmiszereket előállító mezőgazdasági vállalkozás, ami úgy jött létre egy elmaradott, észak-indiai régióban, hogy hindu elveket gyakorló fiatalok 1997-ben úgy döntöttek, hogy valamit szeretnének a társadalomért és a környezetért tenni egy gazdasági vállalkozás eszközeivel. Elkezdték regenerálni a kimerült termőföldeket, a modern tudományos eredményeket is felhasználó, organikus agrártechnológiákkal kombinálva az indiai hagyományos termelést. Nagyon sikeresek lettek, a talajok termőképességét és egészségét visszaállították, valamint a természeti környezet – és nem mellesleg az a társadalmi közeg is, amiben működnek – fejlődésnek indult. Csaknem ötezer családnak segítenek munkával, ingyenes egészségügyi szolgáltatással és oktatással abban a régióban. Összesen több mint húszezer hektár az a terület, amit helyre tudtak állítani, illetve a regeneratív, ökológiai gazdálkodás elvei szerint művelnek.

Kovács Gábor: A sokak által ismert Patagonia márka is jó példa, ami egy hegymászáshoz szükséges eszközöket, outdoor ruházatot gyártó amerikai cég. Társadalmilag és környezeti szempontból is nagyon tudatosan működnek, egy zen elveket valló ember, Yvon Chouinard alapította ezelőtt mintegy 50 évvel.

Egy adott ponton felajánlotta a cégét a föld javára: a jogi korlátokat meghaladva egy korábban addig nem alkalmazott módszerrel létrehozott egy alapítványt, és ezzel megosztotta a döntéshozáshoz szükséges tulajdonjogot. Így el tudja érni egyrészt azt, hogy a természeti környezet megóvását célzó alapító értékek tovább érvényesülnek, másrészt pedig a gazdasági hatékonyságot is tudja biztosítani.

Az Apopo nevű alapítvány pedig egy belga szervezet, ami Afrikában és Ázsiában taposóaknák hatástalanításával, illetve tbc-diagnosztizálással foglalkozik. Mindkettőhöz patkányokat alkalmaznak, melyek a jó szaglásuknak köszönhetően alkalmasak mindkét tevékenységre. Az aknakeresés nem veszélyezteti az állatok életét, mert egy patkány súlya alatt a földbe temetett szerkezetek nem robbannak fel.

Az Apopo által kifejlesztett megoldások gazdaságilag és hatékonyságban is fölülmúlják a hagyományosan alkalmazott módszereket, miközben konkrét emberéleteket mentenek meg. Ezt is egy zen buddhista elveket valló ember hozta létre, és a cég tevékenységében jól tetten érhető az együttérzés, illetve a szenvedés minimalizálására való törekvés – két nagyon fontos buddhista érték.

Kovács Gábor: Azzal válhatnak jó gyakorlattá, hogy léteznek és inspirálnak. Ugyanakkor egyáltalán nem szükséges az, hogy egy bizonyos modell globális szinten uralkodóvá váljon. A különböző spirituális értékeken alapuló modellek, különféle rendszerszinten és különböző kultúrákban tudnak egyszerre hatást kifejteni, függetlenül attól, hogy elköteleződésük keresztény, buddhista, hindu vagy bármi más.

Ócsai András: Az is a könyv egyik célja, hogy megmutassa, mennyire változatos a világ, hely, kultúra és alapértékek tekintetében. Ugyanakkor a spirituális értékeken alapuló üzleti modelleknek globálisan is nagy hatásuk lehet. A Patagonia is egy világcég, és hasonlóan globális a szépségiparban a Natura. Ez egy brazil, természetes kozmetikumokat forgalmazó márka, amely többek között az amerikai Avonnal együttműködve a világ negyedik legnagyobb szépségipari csoportját alkotja. Több tőzsdén is kereskednek a részvényeivel, miközben üzleti modellje több mint 50 éve a hagyományos, természetközeli értékekre épül.

A kettő tehát nem zárja ki egymást: az elkötelezett, értékalapú működés és a világméretű elterjedés. Nem a méret a lényeg, vagyis egy kis családi vállalkozás ugyanúgy működőképes lehet, mint egy nagy cég. A spirituális értékelköteleződésre épülő, a helyi, társadalmi és ökológiai kontextusba beágyazott, alkalmazkodóképes üzleti modellek valódi alternatívát jelentenek a mai globális világban.

Kovács Gábor: Csakhogy ezekben az esetekben a CSR kizárólag a profitmaximalizálás paradigmájában működik, mindent annak rendel alá. Egy cég csak akkor fog támogatni egy futóversenyt, ha az neki megéri. Ezzel szemben minden, vallási vagy spirituális értékelköteleződés alapján működő cég elsőbbséget ad az olyan megoldásoknak, amelyek összhangban vannak az alapértékeivel és amelyeket ezekből az alapértékekből tud levezetni.

Ócsai András: A CSR-kezdeményezések legalább két évtizede léteznek, mégis azt tapasztaljuk, hogy sok a visszaélés, botrány és az opportunizmus az etikai, környezeti és társadalmi ügyekben. Lehet, hogy bizonyos gyakorlatok jelentettek előrelépést, de nem nyújtanak olyan megoldásokat, amelyek lényegi és rendszerszintű javulást tudnak elérni.

Még a főáramú gazdaságetikai tankönyvekben is úgy írnak erről, hogy amíg a CSR csupán egy hozzáadott („add-on”) részleg a vállalaton belül, ami nem hatja át az egész szervezeti kultúrát („built-in”), addig nem válhat a működés igazi alapjává, és nem lesz képes érdemi átalakulást okozni.

Kovács Gábor: Szerintem inspirációt és bizonyítékot adnak a példák, hogy lehet értékalapon működni, az érték pedig nem feltétlenül a profit maximalizálása, hanem mondjuk az, hogy jót tegyünk. Tudja inspirálni a cégvezetőket és a menedzsereket, valamint a vállalkozókat is, hogy látják a Napraforgó példáját, vagy hogy a Pannonhalmi Apátságból kikerülő termékek nagyon jól minőségűek.

Ócsai András: A spiritualitásalapú üzleti modellek a mai viszonyok között is működőképesek és nyereséget termelnek, miközben számos további értéket megvalósítanak. Egyik céljukat sem maximalizálják, nem egy cél áll mindenek fölött, hanem többet igyekeznek optimalizálni. Képesek ilyen hozzáállással akár 8-10 dimenzióban is értéket előállítani.

Akik részt vesznek az értékalapú működésben – dolgozóként, vezetőként vagy vásárlóként –, azok mind érzékelik ezt a többletet, a holisztikus nézőpont és működés előnyeit. A modern pszichológia is kimutatja (például Tim Kasser Az anyagiasság súlyos ára című könyve), hogy ha életünk fő prioritásai anyagelvűek, akkor az nemcsak önmagunk jóllétére van romboló hatással, hanem a körülöttünk lévőket, illetve az egész bolygót is negatívan érinti.

Ócsai András: Igen, létezik például egy angliai, most már több mint 100 éves cég, a Scott Bader, mely az első 30 évben egy normál vegyipari vállalat volt. Az alapító vezetők a kvéker kereszténység értékei alapján azonban az 1950-es évek elején úgy döntöttek, hogy teljesen átszervezik és a munkavállalói közösségnek adományozzák a céget.

Azóta is nyereséges, bővülő vállalatról van szó, a vegyipari cégekhez képest egyre csökkenő ökológiai lábnyommal, és egyre kisebb környezeti terheléssel működnek. Miközben rengeteg társadalmi programot finanszíroznak Angliában és világszerte, a közösség vezeti a céget és dönti el, hogy milyen célokra áldozzák a profitot.

Ócsai András: Arra is van példa, hogy ezek a cégek a profitból vesznek vissza, és arra is, hogy magasabb árkategóriával dolgoznak, de ennél a kérdésnél másra érdemes fókuszálni. Robert H. Franknek, a Cornell Egyetem professzorának a kutatási eredményeiből kiderül például, hogy az erős értékelköteleződés nagyon komoly anyagi haszonnal jár. Ha a vállalkozás fő célja nem a profit maximalizálása, hanem az értékek megvalósítása, amelyek mellett őszintén elköteleződött, akkor azzal a cég anyagilag is jól jár.

Ilyen például, hogy az ügyfélkör stabilabb, mert értékeli, hogy a vállalkozás etikai, társadalmi és környezeti értékek mellett elkötelezett. Továbbá az üzleti partnerek is sokkal lojálisabbak a céghez. Emellett a szervezet olyan, általában kitűnő munkavállalókat találhat, akiknek ugyanígy fontos az értékháttér, és akik akár alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni. A jóllét („well-being”) és a kiteljesedés egyre fontosabb a munkavállalók számára. Ahol ezek megjelennek a vállalkozásban, ott az emberek szívesebben dolgoznak, és attól a fogyasztók is szívesebben vásárolnak, mert azonosulni tudnak azzal, amit az adott termék vagy szolgáltatás képvisel.

A különböző szempontok azonban keveredhetnek is, a Pipacs biopékségben például sokan azért vásárolnak, mert bio vagy mert ismerik az alapítókat és egyetértenek az értékeikkel. Van azonban egy másik vásárlói rétegük: ők pedig azért, mert nagyon jó minőségűek és egészségesek a termékeik.

Kovács Gábor: Az értékelköteleződés és az ár között nincsen olyan egyértelmű összefüggés, hogy a spirituális értékelköteleződés esetén biztos, hogy drágább lesz az előállított termék vagy szolgáltatás. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem az ár az egyetlen „selling point”, mert a vásárlók is több célt követnek: megveszik a kiváló Pannonhalmi bort is, nem csak azt, amit a diszkontban olcsón kínálnak.

Ócsai András: Minden képzési formában van gazdaságetika és fenntartható értékteremtés témájú kurzusunk, az érdeklődő hallgatók találkozhatnak etikus üzleti modellekkel és sok kapcsolódó területtel. Ezek jellemzően választható és kötelezően választható tárgyak, melyeket olyanok vesznek fel, akik ezek iránt érdeklődnek, elkötelezettek, ezért nagyon jól lehet velük együtt dolgozni. Sokszor túljelentkezés is van, de ez nem azt jelenti, hogy minden hallgató az egyetemen találkozik ezekkel a tárgyakkal, de ha akar, találkozhat velük.

Gyakran tartanak előadást nálunk olyan vállalkozók is, akik értékalapon működnek, hogy testközelből lássák a diákok a működő példákat. A fiatalok 20 éves koruk körül egyre nyitottabbak ezekre a témákra, és aktívan keresik a kérdéseikre a válaszokat. Sok szakdolgozat, TDK is születik ebben a témában, de olyan is volt, aki visszatért, és a munkahelye kapcsán kérdezett, vagy akár a kurzusaink által inspirált életmódváltozása kapcsán osztott meg velünk jó tapasztalatokat.

Ócsai András: A gazdasági spiritualitás tudományos igényű kutatása megközelítőleg 20-25 éve indult el. Magyarország meghatározó helyszíne és szereplője is az irányzatnak, az első európai konferenciát Szegeden rendezték, amiből a résztvevők együttműködésében megalakult a European SPES („Spirituality in Economics and Society”) Institute. Az USA-ban is létrejöttek hasonló kezdeményezések: a menedzsmenttudomány csaknem kilencvenéves vezető szakmai szervezetében, az Academy of Managementben például már több évtizede működik ebben a témában a Management, Spirituality and Religion Interest Group. A Harvardon, a Princetonon és a Columbia Egyetemen is léteznek olyan központok, tudományos folyóiratok, amelyek a világvallások és a spiritualitás gazdasági elméletben és gyakorlatban betöltött szerepét kutatják.

Kovács Gábor: Nincs olyan vallási vagy spirituális tradíció, amiben az egyszerűség vagy a mértékletesség mint alapérték ne jelenne meg. Ha ez így van, akkor ez megjelenhet a fogyasztóknál és a gazdasági döntéshozóknál egyaránt. Ez lehet akár a mértékletesség a profit tekintetében, vagy az is, hogy más céloknak és értékeknek is prioritást szavazok.

Példa nemzeti szinten az össznemzeti boldogság elve Bhutánban, melynek keretében több célt optimalizálnak a jó oktatástól elkezdve a szubjektív és anyagi, valamint környezeti jólléten át a közösségi részvételig. Ezt a sok-sok célt nem maximalizálják, hanem harmonizálják. Ennek segítségével pedig egy különleges fejlődési pályára állították ezt a buddhista országot.

Ócsai András: Az anyagi értelemben visszafogottabb termelés és fogyasztás több dimenzióban magasabb életminőséget, teljesebb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet tesz lehetővé egyénileg és közösségileg egyaránt.

Kovács Gábor: A legfontosabb a jó példák ismerete, de hozzánk is eljöhet egy kurzusra.

Ócsai András: Fontos ezeknél a modelleknél, hogy a közösségi lét a működésnek fontos eleme. Akiben megszületik a változtatás gondolata, az megtalálja azokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és akikkel együtt tud működni. Az említett Pipacs biopékség például már az elejétől úgy indult, hogy nem versenyezni akar. Az elmúlt tíz év alatt számos biopék képzéséhez, elindulásához hozzájárultak, és rendszeresen összejárnak, megosztják egymással a tapasztalataikat.

Kovács Gábor: Én buddhizmussal foglalkoztam, és a buddhista közgazdaságtan volt az, ami elkezdett érdekelni. Kerestem, hol lehet ezt jobban megismerni, és kiderült, hogy itt, a Corvinuson a Gazdaságetikai Központban Zsolnai László professzor az, aki a világon egyedülálló módon foglalkozik ezzel a témával. A 2010-es évek elején kerültem az egyetemre és akkoriban kezdtem el a doktori képzést Zsolnai professzor úr témavezetésével.

Ócsai András: Több mint húsz évvel ezelőtt végeztem itt az egyetemen, majd számvitel, pénzügyi elemzés és tanácsadás területén dolgoztam. Céges környezetben kerestem az önmegvalósítást, azonban mindenhol azt éreztem, hogy valami hiányzik számomra a főáramú gazdasági működésből. Egyre inkább érdekelni kezdett, hogyan lehetne társadalmilag és környezetileg is hasznosabb munkát végezni. A válaszok keresése közben találtam rá Zsolnai professzor úr alternatív gazdasági modellekről, köztük a buddhista közgazdaságtanról szóló cikkére. Ennek hatására jött a felismerés, hogy tanulni szeretnék tőle, így visszatértem az egyetemre, és a doktori kutatásomat az ő vezetésével az ökológiailag tudatos vállalkozásokról írtam, amelyek közül nem egy esetében meghatározó a spirituális értékháttér.

Gazdaság és vallás: A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei

A kötet átfogó képet igyekszik nyújtani a világvallások gazdasági koncepcióiról és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és menedzsmentmodellekről. Inspiráló hazai és nemzetközi példákon keresztül sokoldalúan mutatja be a gazdasági spiritualitás teremtő erejét. A tanulmánygyűjteményt a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Gazdaságetikai Központ munkatársai állították össze Zsolnai László professzor, a Római Klub és a University of Oxford Blackfriars Hall tagjának a vezetésével. A könyv PDF formátumban ingyenesen letölthető, szerkesztői a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói:

Zsolnai László, Kovács Gábor, Ócsai András.