Egyre több az online MI csalás, mutatjuk, hogyan lehetünk nagyobb biztonságban

Az online csalások elkövetői egyre kifinomultabb és nehezebben azonosítható megoldásokkal tévesztik meg a fogyasztókat. A Kiberpajzs összefogás elsődleges célja az edukáció, a felhasználók figyelemének felhívása a veszélyekre, mi pedig partnerszervezetként hiszünk abban, hogy a kiberbűnözéssel szembeni közös fellépés megsokszorozza a védekezés hatékonyságát. A Visa folyamatosan fektet a legújabb csalásfelderítő és megelőző technológiákba, a Kiberpajzs együttműködésbe globális tudásunkat és nemzetközi legjobb gyakorlatainkat hozzuk.

Friss felmérésünkben a közösségi médiában terjedő MI által generált átverések hatását vizsgáltuk 11 európai országban, köztük Magyarországon. A csalások áttételes gazdasági hatása számomra különösen szembetűnő volt: azok, akiket átvertek vagy csalás áldozatává váltak, jelentősen megváltoztatták vásárlási szokásaikat, 40%-uk kevesebbet vásárol online, vagy inkább elkerüli a kisebb, kevésbé ismert márkákat. Az online csalások nem elszigetelt bűncselekmények, hanem a teljes digitális gazdaságba vetett bizalmat erodálják. A legnagyobb vesztesek kisvállalkozások lehetnek, amelyek növekedése és túlélése a fogyasztói bizalmon múlik.

Mára az MI technológia jelentősen megváltoztatta az online csalások jellegét: a mesterséges intelligencia képes eltüntetni a korábbi tipikus hibákat – például a helyesírási vagy stílusbeli bakikat –, így a csalások sokkal meggyőzőbbek és nehezebben felismerhetőek. Emellett lehetővé teszi, hogy a csalók automatizáltan, pillanatok alatt több ezer személyre szabott üzenetet küldjenek ki, tehát a léptéket is megváltoztatta és sajnos a deepfake videók és hangklónozás érzelmileg is minden eddiginél hatékonyabban manipulálják az áldozatokat.

Az emberek is érzékelik a változást: több mint 58 százalék szerint az elmúlt évben megszaporodtak a gyanús hirdetések, és 34 százalék úgy gondolja, hogy az MI miatt sokkal nehezebb lesz felismerni a csalásokat.

Az MI-generált adathalász üzenetek száma hihetetlenül megnőtt: ezek hitelesnek tűnő emailek, sms-ek, amelyek például bankok, csomagküldők, streaming szolgáltatók nevében érkeznek. Közösségi média hirdetésekben könnyen belefuthatunk hamis webáruházakba is, amelyeket MI segítségével hoznak létre és teljesen profi megjelenésű webshopoknak néznek ki. Kamu hírek, hamis influenszer-videók, „exkluzív akciók” és nyereményjátékok – ráadásul ezeket a felhasználók gyakran ellenőrzés nélkül osztják meg, ami növeli a kockázatot.

Jellemzők még a hamis ügyfélszolgálati csetbotok, amelyek fizetési adatokat, vagy belépési jelszavakat csalnak ki. Az unokázós csalások új generációja pedig az MI technológia tükrében akár azt is jelentheti, hogy a csalók egy családtag hangjával élnek vissza hangklónozást használva és sürgős pénzkéréssel hívják fel az áldozatot. Ennél egyelőre gyakrabban fordul elő híres emberek megszemélyesítése deepfake technológiával, hamis reklámok előállításához, amelyeket széles közönségre lehet célozni. A felmérésben résztvevők 54 százaléka észlelt gyanús hirdetést, de csak 34 százalék ellenőrizte, hogy hiteles-e az ajánlat. Ez jól mutatja, mennyire sérülékenyek a fogyasztók.

Több fronton védekezünk. Az elmúlt öt évben több mint 12 milliárd dollárt fektettünk be kiberbiztonságba és csalásmegelőzésbe.

A Visa több mint 30 éve úttörő szerepet játszik a mesterséges intelligencia alkalmazásában a fizetési biztonság területén – ma már több mint 100 Visa termék működését támogatja MI technológia. A Visa csalásfelderítő rendszere valós időben, másodpercenként akár 83 000 tranzakció elemzésére képes, tranzakciónként 500 jellemzőt vizsgálva.

Az MI-alapú modelleknek köszönhetően a globális csalási arányt a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-án tudjuk tartani – miközben évente több mint 320 milliárd tranzakciót dolgozunk fel világszerte. A Visa egyébként biztonsági tudását, megoldásait és tapasztalatát már a kártyakörnyezeten túl is képes nyújtani. Jó példa erre a Pay.UK – amely az Egyesült Királyság azonnali fizetési hálózatát működteti évente 600 millió font kárt szenved a csalások miatt. A Visa egy pilot projekt keretében egy évnyi tranzakciós adatot futtatott át a csalásfelismerő motorjain. Az eredmény az lett, hogy a Visa megoldása további 54%-os csalást volt képes beazonosítani, ami évente 330 millió font megtakarítást jelenthet.

A Visa MI-alapú csalásmegelőző megoldása jelzi a tranzakcióban a csalás kockázatát, amelyet a bank figyelembe vehet a csalásmonitoring tevékenysége során és további ellenőrzést vagy blokkolást indíthat. Az MI-alapú csalásdetektálás lényege, hogy a mesterséges intelligencia és gépi tanulás folyamatosan elemzi a tranzakciókat, és valós időben kiszűri a gyanús vagy szokatlan mintázatokat. Az MI képes felismerni az új csalási módszereket is, mivel folyamatosan tanul az aktuális adatokból és visszajelzésekből. Ennek eredményeként a bankok gyorsabban és hatékonyabban tudják megelőzni a csalásokat, miközben a valódi tranzakciókat zökkenőmentesen engedélyezik. Az MI tehát nemcsak reagál, hanem megelőz – ez a jövő kulcsa a digitális biztonságban.

A Visa kampánya az online visszaélések, csalások elleni küzdelem jegyében

A kampány az e-kereskedelembe vetett bizalmat állítja a középpontba – rávilágítva arra, hogyan manipulálják a csalók a közösségi médiát, és hogyan használják a generatív mesterséges intelligenciát.

Reprezentatív minta alapján, 11 európai országban végzett az Opinium felmérést a Visa megbízásából. Kiderült, hogy a magyarok közel negyede osztott meg bejegyzést anélkül, hogy ellenőrizte volna annak hitelességét, közel harmada ritkán olvas tovább a főcímnél a közösségi médiában vagy hírportálokon, a közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallotta, hogy semmilyen lépést nem tesz online biztonsága érdekében.

Azok a fogyasztók, akik összetévesztik az MI által generált hamis tartalmakat a valódiakkal, háromszor nagyobb valószínűséggel esnek csalók áldozatául. A pénzügyi veszteséget elszenvedő áldozatok átlagosan 58 ezer forintot veszítettek, 40%-uk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkáktól való vásárlást, így a csalások jelentős hatással vannak az egész gazdaságra, különösen a kisvállalkozásokra.

A Visa több mint 30 éve használ mesterséges intelligencia-alapú eszközöket a fizetések biztonságának megőrzésére és a változó fenyegetésekkel szembeni védekezésre. Biztosítja, hogy a fogyasztók a megfelelő tanácsokat kapják, segítve őket felismerni az MI által generált csalásokat, megérteni azok működését.

Öt módszer a biztonság megőrzésére a közösségi médiában:

1. Kérdőjelezd meg a forrást: mielőtt kattintanál, állj meg és tedd fel a kérdést: Megbízható ez az oldal?
2. Tarts egy kis szünetet: ellenőrizd, hogy az ajánlat reális-e, kutass a cég után, olvass véleményeket, és látogass el a márka hivatalos weboldalára, mielőtt bármilyen személyes adatot megosztanál.
3. Ellenőrizd a küldőt – ne csak a profilt: a csalók gyakran valódi fiókokat törnek fel, hogyvisszaéljenek a személyazonossággal vagy a márkával. Ellenőrizd a küldőt független forrásból: hívd fel az illetőt, használj egy ellenőrzött weboldalt, vagy vedd fel a kapcsolatot közvetlenül a céggel, vagy szervezettel.
4. Maradj biztonságban és jelentsd a gyanús tevékenységet: védd a fiókjaidat, tartsd naprakészen az alkalmazásaidat és eszközeidet, ha gyanús hirdetést, bejegyzést vagy fiókot látsz, jelentsd!
5. Fizess biztonságosan – vagy sehogy: soha ne oszd meg banki adataidat a közösségi médián keresztül és mindig használj biztonságos fizetési módokat, amelyek vásárlói védelmet nyújtanak, mint a bankkártyás fizetés.

A KiberPajzs.hu oldalon további hasznos tippeket találsz, illetve a csalástípusokról is tájékozódhatsz.