Melyik életkorban hogyan beszéljünk pénzről a gyerekkel?

Az, hogy felnőttként hogyan állunk a saját pénzügyeinkhez, nagyban függ attól, hogy gyerekként mit hoztunk otthonról. Tabu volt? Ha kértünk, kaptunk? Fix zsebpénz járt hetente? Hogy idősebb korunkban ne szórjuk a pénzt, képesek legyünk előre gondolkodni, megtakarítani vagy akár befektetni, a legjobb már óvodás korban elkezdeni a pénzzel való ismerkedést. Egyszerűen nem lehet elég fiatalon belevágni. Kellő tudással ugyanis képesek lehetünk megvalósítani a pénzügyi céljainkat.

Mindez különösen fontos a könnyen elérhető hitelek világában, a jelenlegi gazdasági környezetben, ahol például az online vásárlás mindössze pár gombnyomás, és folyamatos fogyasztói nyomást tapasztalhatunk. A fiatalok mind a saját közösségükben, mind a közösségi médiában naponta találkoznak direkt rájuk szabott hirdetésekkel, amelyeknek nagyon nehéz ellenállni. Szülőként fel kell zárkóznunk a digitális világ új kihívásaihoz: be kell hoznunk azt a lemaradást a pénzügyi tudásunkban, amit esetleg nem kaptunk meg annak idején.

Nem vagyunk elég tudatosak

A megtakarítók jelentős része saját elmondása alapján leginkább az egyszerűbb, alacsony kockázatú pénzügyi termékeket ismeri, míg a bonyolultabb, összetettebb termékekről már kevesebbet tud. Az ügyfelek elméleti tudása pedig gyakran nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazzák. Az Eurobarometer 2023 júliusában publikált kutatása alapján ráadásul Magyarország az EU-s átlag alatt teljesít a lakosság pénzügyi tudatosság terén.

Bár a felmérésből kiderült, hogy a magyarok többsége kényelmesen vagy nagyjából kényelmesen (78 százalék) érzi magát a digitális fizetéssel, online bankolással kapcsolatban, de bőven van még hova fejlődnünk, hiszen ez nem jelent feltétlenül tudatosságot is.

Mivel a pénzügyi edukáció nem integrált része az állami oktatásnak, illetve sokan a családban sem kapnak megfelelő felvilágosítást, a fiataloknak nehéz dolguk van, hogy időben magukra szedjék a boldoguláshoz elegendő pénzügyi ismereteket. Egy kedvező gazdasági helyzetben ugyanúgy fontos, hogy mennyire vagyunk tisztában a lehetőségeinkkel, és hogyan bánunk a bevételeinkkel, de egy válság még inkább ráébreszthet bennünket, hogy időben meg kellett volna tanulnunk takarékoskodni.

„Az OTP Bank tavalyi felmérése[1] szerint a szülők túlnyomó többsége fontosnak tartja a pénzügyi edukációt, de 60 százalékuk nem érzi elég felkészültnek magát hozzá. Fontos tehát tudatosítani, hogy nincsenek egyedül. Az OTP Banknál úgy gondoljuk, a tudatosság a legjobb pénzügyi befektetés, ezért a célunk, hogy termékeinkkel, szolgáltatásainkkal és széleskörű ismeretek átadásával segítsük a szülőket, hogy könnyebb legyen gyermekeikkel a pénzügyekről beszélniük, bármikor is kezdik el” – mondta el Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.

Tanulás játék közben

A legtöbbünknek egészen biztos van olyan emléke, ahogy a szüleinket utánozva játszunk bevásárlósat vagy úgy nyomjuk a játék pénztárgépet, mintha életünk legnagyobb bevásárlását intéznénk éppen. A gyerekek egészen kicsi kortól játéknak fogják fel a hétköznapi teendőket, legyen szó a takarításról vagy a vásárlásról. Éppen ezért amennyiben időben, a játék közben vezetjük be a pénzügyeket a mindennapi életükbe, a gyerekeknek könnyebb dolguk lesz néhány év múlva, amikor egyedül dönthetnek a saját vagyonukról.

Minderről Szinetár Dóra és Lustalány, azaz Kovalcsik Kriszti is megkérdezte a követőit. Az egyik sztoriban publikált nem reprezentatív statisztika szerint a válaszadók többsége (51 százalék) hat és tíz éves kor között vezeti be a gyerekeit a pénzügyekbe, 42 százalékuk hat éves kor előtt, ugyanakkor a Lustalány Instagram-sztorijára reagálók hét százaléka csak tíz éves kor felett kezdené a felvilágosítást.

„Minden életkorban máshogy, más élethelyzeten keresztül kerülhet elő a pénz témaköre. Óvodás korban még csak ismerkednek a pénz fogalmával, akár a gyűjtögetéssel a gyermekek, de iskolás korban már a zsebpénz, az iskolabüfében fizetés a mindennapjaik része lehet. Később a diákmunka, ösztöndíj, albérlet, jövőtervezés kerülnek fókuszba. A fiatalok könnyen és egyre tudatosabban kezelik a digitális eszközöket, és így a mobilbankot vagy éppen az okosórákba költöztetett bankkártyákat. Bátran tanuljunk ezekről a funkciókról akár velük együtt is” – tette hozzá Máriás Endre.

A pénzügyi tudatossággal és neveléssel kapcsolatban nagyon fontos, hogy egy kisgyerek számára kifejezetten nehezen követhető, hogy mit is jelent a pénz. Bizonyos dolgok sokba kerülnek, mások kevésbe, de ez nem függ össze azzal, hogy az adott dolgot meg is veszik-e a szüleik. A bankkártyás fizetés, a telefonnal történő fizetés pedig egy bölcsődés, óvodás gyerek számára inkább tűnhet valamiféle varázslatnak, mint a valóságnak, sok gyerek nem is biztos, hogy lát készpénzt, miközben vásárlást annál többet. Ezzel párhuzamosan fontos az is, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, akkor is, ha kevés pénze van a családnak.

Bizonyos dolgokat tehát érdemes kifejezetten a gyerekekkel megbeszélni, bizonyos, a pénzügyekkel kapcsolatos dolgokkal viszont nem jó őket terhelni. Érdemes a pénzügyek világába lassan, apránként, de mindenképp tudatosan bevezetni a gyerekeket, mégpedig mindig belőlük kiindulva, az ő mentális, érzelmi és értelmi állapotuknak megfelelően.

Nehéz helyzetben vannak ugyanakkor a szülők. Tényleg minden fronton és fórumon ömlik a konzumkényszer, a pénzügyi alapfogalmak és tudatosság sok családból hiányzik, ráadásul folyamatosan változik a gazdasági, pénzügyi környezet, amivel nehéz lépést tartani.

Az, hogy a dolgok pénzbe kerülnek, a pénzért pedig meg kell dolgozni, a legkisebb gyerekekre is tartozik már. A boltban bevásárláskor már egy óvodásnak is lehet mondani, hogy igyekezzünk csak olyan dolgokat megvenni, amire tényleg szükségünk van, meg lehet jegyezni, hogy bizonyos dolgokat inkább máshol érdemes megvenni, mert ott olcsóbb és arra is lehet reflektálni, ha valami épp akkor nem fér bele. Ettől nem sérül a gyerek biztonságérzete, viszont két dolgot meg fog érteni. Azt, hogy a szülei beszélnek vele, beavatják a dolgokba, emberszámba veszik őt, másrészt szép lassan az is össze fog neki állni, hogy a pénz nem magától van és nem is áll a korlátlanul a rendelkezésre.

Amikor arról beszél egy szülő a gyerekével, hogy mire kell vigyázni, akkor nem kimondva, de szintén a pénzügyi tudatosságot növeli. És minden családban vannak összenézések, számlábefizetések, fizetési napok. Explicit és implicit, tudatos és tudattalan módon is szocializálják a szülők a gyerekeiket arra, hogy mit is jelent a pénz. – fogalmazta meg Szél Dávid tanácsadó, szakpszichológus, több, gyerekneveléssel foglalkozó könyv szerzője.

Tartsuk a tempót!

Az egy jó kezdet, ha a családban beszélünk a pénzről, és nem kezeljük tabuként, de messze nem elég. Amíg a mai szülők még egy sima számológépen, esetleg pénztárgépen gyakorolták a kasszás karriert, addig ma szinte alap, hogy egy hasonló gyerekjátékon legyen kártyaolvasó vagy PayPass, ahova odaérinthetjük a játékkártyát. A kicsik egy egészen más világban szocializálódnak, mi is meglepődhetünk, amikor azt kérik egy-egy játék során, hogy a mobilunkat tegyük oda a pénztárgéphez a készpénz helyett.

Szinetár Dóra arra kérdezett rá a követőinél, hogy szoktak e „fizetőset” játszani. A válaszadók 42 százaléka készpénzt használ ilyenkor, 48 százalékuk pedig készpénzt és bankkártyát is elővesz egy-egy játéknál.

„Egész másként alakulhat egy olyan gyerek pénzügyi tudatossága, aki sok készpénzt lát egy olyan gyerekhez képest, aki csak bankkártyás vagy telefonos fizetést tapasztal. Ugyanígy egy olyan gyerek, aki részt vesz a bevásárlásokban, egész mást ért, érthet meg a család anyagi helyzetéből, mint egy olyan gyerek, akihez házhoz szállítják a bevásárlást. Itt nem helyes és helytelen irányokról beszélünk, hanem különböző, egyaránt érvényes helyzetekről, amik más és másfajta tudatosságot és reflexiót igényelnek a szülők részéről.

Egy olyan családban, ahol a pénzügyeket érintő dolgok automatizáltan történnek, ott még inkább sci-fi a gyerek számára, hogy honnan is jön és hova is megy a pénz. Mert nem kézzel fogható, nem látható.

De bevonható ezekbe a folyamatokba is a gyerek, oda lehet például hívni az online bolt honlapja elé. Környezettudatossági és anyagi okokból is fontos a gyerekek figyelmét felhívni arra, hogy a nem használt lámpákat kapcsolják le, spóroljanak a vízzel és lehetőleg kerüljék a flakonos italokat.” – tette hozzá Szél Dávid

Fenntartható pénzügyek

A financiális ismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy felelős döntéseket hozzunk, és a felesleges költések elkerülése mellett a környezetre is gondoljunk. A tudatos vásárlás, az átgondolt pénzügyi döntések meghozatala fiatalkorban pozitív társadalmi hatást érhet el.

Beszélgessünk a gyerek életkorához mérten a pénzről: az óvodásokkal maradjunk a játéknál, a kisiskolásoknál átbeszélhetjük a zsebpénzt, amelyet akár a saját bankszámlájára utalhatunk, nézzük át a bevásárlólistát, mi mennyibe került a boltban, adjunk a kezükbe a piacon egy kisebb összeget, hogy arról ők rendelkezhessenek, fontolják meg, mire költik. A nagyobbakkal nyissunk számlát, írjunk közösen költségvetést, ösztönözzük arra a fiatalokat, hogy vezessék, mire mennyit költöttek, tegyenek félre egy nekik fontos célra, akár adományozzanak, hogy a tudatosság beépüljön az életükbe, és természetes legyen.

[1] Az OTP Bank felméréséről: A felmérés az OTP Bank megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer közreműködésével készült. A kutatás végső elemszáma 700 fő, mely a 18 év feletti magyar, gyermekes alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint. Az adatfelvétel 2023 novemberében készült.