Így születnek a később milliók által használt fizetési innovációk

Amikor öt éve csatlakozott a Mastercardhoz, számított arra, hogy majd egyszer country manager lesz?

Őszintén szólva akkor még nem, de nagyon örülök a lehetőségnek, hogy ilyen fantasztikus kollégákkal és partnerekkel dolgozhatok együtt egy olyan dinamikus területen, mint a fizetéstechnológia. A korábbi években a McKinsey-nél elsősorban banki szolgáltatásokkal és digitális transzformációs projektekkel foglalkoztam, majd a Mastercard egyik, budapesti központú európai tanácsadói csapatának a vezetőjeként idővel már 90 ember munkáját irányítottam. Ezek után sikerrel pályáztam meg ezt az új pozíciót, ami amellett, hogy nagy megtiszteltetés, valahol egy természetes következő lépés is a pályafutásomban.

Mit tekint a legfontosabb feladatának country managerként?

A legfőbb célunk továbbra is az, hogy a Mastercard digitális fizetési megoldásai mindenki számára elérhetők legyenek, amihez az alapvető infrastruktúrát folyamatosan bővítjük. Büszkék vagyunk arra, hogy az állandóan változó környezetben, piacvezetőként olyan technológiákat hoztunk Magyarországra, mint az érintésmentes fizetés, az Apple Pay, a Google Pay vagy elfogadói oldalon a SoftPOS. Emellett nekem személy szerint is fontos, hogy az élet más területein is értéket teremtünk, legyen szó kulturális vagy fenntarthatósági programok támogatásáról, pénzügyi edukációról vagy az árvízkárosultak megsegítéséről.

Megfelelt a várakozásainak a pozíció? Érte meglepetés az eddigi időszakban?

Azzal, hogy belülről érkeztem a pozícióra, a piac, a misszió, a kollégák és a munkakultúra mind ismerősek voltak. Viszont a napi munkám jellege nagyon megváltozott: az Advisors HUB-nál egy nemzetközi szakértői csapatot vezettem, hazai és külföldi ügyfeleknek adtunk tanácsokat. Annak a munkának sokszor csak hosszabb távon voltak látható eredményei, és nem a mi kezünkben volt a döntés egy-egy projekt megvalósítása kapcsán. Ezzel szemben a helyi Mastercard csapattal közvetlenebb ráhatásunk van arra, hogy olyan innovációkat hozzunk el a hazai piacra, ami kézzelfogható és nap mint nap viszontlátom a hétköznapokban. Emellett az is jelentős változás, hogy a magyar ügyfelek vezetőivel sokkal intenzívebb, napi szintű lett a kapcsolatom.

Melyik terület a személyes kedvence?

A fent említett okokból a digitális innováció, ami számomra azért különösen izgalmas, mert a semmiből lesz valami, egy új eszköz vagy technológia, amit milliók kezdenek el használni. Kimegyek az utcára, és látom, hogy egyre többen fizetnek hordozható eszközzel, vagy hogy egyre több helyen lehet kártyával fizetni. Az, hogy ez a mi munkánknak is köszönhető, óriási motivációt jelent nap mint nap.

Mi a legnagyobb kihívás most a Mastercard előtt Magyarországon?

Az évente kiadott Digitális Fizetési Indexünkből is látjuk, hogy az egyre gyorsabban fejlődő fizetési technológiák megjelenését eltérő tempóban követi le az emberek ezekkel kapcsolatos tudása, ismeretei. Ezért a mi feladatunk – és egyben az egyik nagy kihívás előttünk – az, hogy az eddigieknél is nagyobb energiákat mozgósítva segítsük a felhasználókat abban, hogy megfelelő tudás birtokában, magabiztosan építsék be fizetési szokásaikba az új digitális megoldásokat. Azt szeretnénk elérni, hogy az infrastruktúra által biztosított lehetőségek és a tényleges használat közötti olló záruljon. Ez egybecseng a Magyar Nemzeti Bank célkitűzésével is, ami azt ambicionálja, hogy 2030-ra az összes magyarországi tranzakció 60 százaléka elektronikus legyen, szemben a jelenlegi 38 százalékkal.

A másik nagy kihívás a biztonság kérdése, ami egyre összetettebb. A Covid alatt globálisan több mint egymilliárd új felhasználó jelent meg a digitális térben, ami a kibertámadók számára óriási lehetőségeket nyitott meg. Jelenleg ott tartunk, hogy idén várhatóan 9,5 billió dollár lesz a kibercsalások okozta globális kár. Hogy a támadásokat megelőzzük és enyhítsük a károkat, a Mastercard folyamatosan fejleszti a kiberbiztonsági rendszerét: az idei évben például felvásároltuk a Recorded Future nevű vállalatot, ami világelső kiberfenyegetés-elemzésben. A mesterséges intelligenciát használó szoftvereink segítségével valós időben védjük a kereskedők által használt fizetési hálózatot, így a felhasználók adatait is. Egy 2023-as adat szerint ezekkel az eszközökkel az elmúlt 3 év alatt 35 milliárd dollárnyi kárt előztünk meg globálisan.

Nem csak technikai oldalról védekezünk, de kiemelten kezeljük az emberek félrevezetését célzó új típusú csalásokról való tájékoztatást is. Ezek az úgynevezett social engineering támadások, amiknek a lényege, hogy az elkövetők pszichológiai nyomást gyakorolva, megtévesztéssel igyekeznek megszerezni az ügyfelek banki vagy fizetési adatait, vagy próbálják rávenni őket egy-egy tranzakció jóváhagyására a szolgáltatók nevében. Ezek a típusú próbálkozások szinte bármilyen irányból érkezhetnek (e-mail, sms, telefon, közösségi média), és esetenként megtévesztően életszerűek lehetnek. A saját kampányaink mellett ezért is állunk olyan fontos iparági összefogások mellé, mint a 2022 óta létező KiberPajzs, ami felhívja a figyelmet ezekre az újkeletű veszélyekre és segít felismerni őket.

Hogyan látja a fizetési megoldások jövőjét öt-tíz év múlva?

A Mastercardnál a jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy minél többféle digitális fizetési lehetőséget biztosítsunk az embereknek, akik szabadon választhatnak a saját preferenciáiknak és az adott helyzetnek megfelelően.

Ami a jelent és a közeli jövőt illeti: az online vásárlásban jelentős előrelépések várhatók. A Click to Pay megoldásunknak köszönhetően nem kell majd begépelni a kártyaadatokat egy-egy online fizetésnél, olyan vásárlásoknál sem, ahol nem volt előzetesen elmentve a kártyánk. Ennek olyan kereskedőknél van jelentősége, ahol nem vásárolunk gyakran és nincs előfizetésünk sem, így a fizetési élmény gyorsabb és kényelmesebb lesz.

A fizikai térben pedig azt a trendet látjuk erősödni, hogy a bankkártyák mobilba és egyéb hordozható okoseszközökbe költöznek. Már most is jellemző, hogy sokan csak a telefonjukkal indulnak el és nem visznek magukkal bankkártyát. Mindezt a legfrissebb kutatási adataink is alátámasztják; a mobiltárcás fizetések száma 47,8 százalékkal nőtt egy év alatt itthon, és előrejelzésünk szerint globálisan 4,4 milliárd ember fogja használni 2025-re.

Várhatóan a távolabbi jövőben is ezen az úton megyünk tovább, egyre több eszközzel lehet majd fizetni – legyen az például autó, okosszemüveg vagy virtuális asszisztens – egyre automatizáltabban. Emellett olyan, már létező technológiák is jobban elterjedhetnek, mint az AR (kiterjesztett valóság) és a biometrikus (ujjlenyomat vagy arcfelismerés) fizetési technológiák.

Miben jár Magyarország előbbre a régió többi országához képest a fizetések terén, és milyen területen van még bepótolnivalója?

Az érintésmentes fizetések aránya a hazai termináloknál már 99 százalék, ez régiós szinten is kiemelkedő. Ugyanígy élen járunk az okoseszközökbe digitalizált kártyák arányában is: számuk az utóbbi egy év alatt 600 ezerrel, csaknem 2,6 millióra nőtt.

Ugyanakkor, míg az érintésmentes fizetések gyorsan terjedtek, a digitális fizetési infrastruktúra tekintetében még van hova fejlődni. Bár a POS terminálok száma közel megduplázódott az elmúlt években és elérte a 255 ezret, a mikro- és kisvállalkozások mintegy fele még nem rendelkezik kártyás fizetési lehetőséggel. A SoftPOS (Telefonterminál) technológiával ezen szeretnénk javítani: ennek lényege, hogy nincs szükség külön terminálra, egy applikációt kell telepíteni a kereskedő saját okostelefonjára és máris fogadhat elektronikus fizetéseket.

Végezetül ki kell emelnem, hogy Magyarországon régiós összevetésben is kiemelkedő az iparági együttműködés. Ilyen a már említett KiberPajzs program, de más ügyekben is példátlanul gyorsan és konstruktívan dolgozik együtt a szektor, a bankoktól az érdekképviseleten át a szabályozókig.