Itt azt tanulsz, amit te szeretnél: tehetségprogram indult a Corvinuson

Barta Mártonnal, a Corvinus Egyetem stratégiai vezetőjével, egyben a Tehetségmenedzsment központ vezetőjével, valamint diákszervezeti vezetőkkel – Maghmoumah Mohameddel, az Öntevékeny Csoportok Irodájának (ÖCSI) elnökével, Kaló Eszterrel, a Rajk Szakkollégium diákvezetőjével és Litkei Róberttel, a Studium Generale (SG) elnökével – beszélgettünk a programról és arról, mivel foglalkoznak ezek a diákszervezetek.

Miért döntöttek úgy, hogy elindítják a Tehetségprogramot az egyetemen?

Barta Márton: Az egyetem évtizedek óta foglalkozik tehetséggondozással, ennek kiemelt részei a szakkollégiumok, diákszervezetek, de a tudományos diákköri (TDK) mozgalom és az esettanulmány versenyek is nagyon fontosak a Corvinuson. Ezek nagyon szerteágazó, de egymással is kapcsolódó tevékenységek. Azt gondoltuk, hogy érdemes lenne egy következő szintre emelni, rendszerbe foglalni a tanórán kívüli tevékenységek szervezését az egyetemen. A program célja, hogy új löketet adjon és integrálja a már meglévő évtizedes szakkollégiumi és diákszervezeti világot, és emellé új típusú tevékenységeket is definiáljon.

Fontos kiemelni, hogy a hallgatói közösségek autonómiája, szuverenitása egy abszolút kulcskérdés, egy kincs, amit őrizni kell, hiszen ha egy közösség magáénak érzi a sorsát, az óriási energiákat szabadít fel. A diákszervezetek továbbra is szervezik a saját életüket, a Tehetségprogramba pályázati forrásokon keresztül tudnak beilleszkedni, amelynek segítségével innovatívabbá, nyitottabbá és nemzetközibbé tehetik saját tevékenységüket. Büszkék vagyunk arra, hogy a Corvinuson 7 szakkollégium és több mint 50 diákszervezet működik többezer hallgatót megmozgatva.

Hogyan lehet bekerülni?

Barta Márton: A program minden hallgató számára nyitott és teljes mértékben az önkéntességre, kísérletezésre épül. Nem kell elvégezni mind a nyolc modult, azok önmagukban is érvényesek, értékesek. Nem az a cél, hogy egy feszes, túlbürokratizált rendszer legyen, hanem hogy az emberek saját motivációból, a tanulás, önfejlesztés öröméért vegyenek részt benne. A program a gondolkodás és a cselekvés öröméről szól, természetesen azért úgy, hogy komolyan kell venni a tevékenységeket, oda kell tenniük magukat a hallgatóknak – és közben az is fontos, hogy lássák, van értelme azoknak a dolgoknak, amiket csinálnak. Ráadásul bármikor elkezdhetik a hallgatók, akár mesterszakon is. A program egyébként még fejlesztés alatt áll, egyelőre a pilot zajlik, és felépülő rendszerben a következő tanévben indul majd el.

Egy elsőéves hallgató hogyan találkozhat a Tehetségprogrammal most szeptemberben?

Barta Márton: A beiratkozáskor már értesül a Program lehetőségeiről is a többi mellett. A Navigátor az Egyetem adatvezérelt életút- és karriertervező szolgáltatása, mely személyre szabott segítséget nyújt a hallgatóknak az egyetemi életútjuk megtervezésében, a személyes fejlődésük nyomon követésében és a karrierútjuk tudatos alakításában. A személyiségteszt kitöltése alapján a rendszer személyiségprofilt készít, megmutatva a hallgatók legerősebb kompetenciáit és a hozzájuk illő karrierirányokat. A Tehetségprogramban is segíti a hallgatókat a Navigátor, ajánl kurzusokat és egyéb tevékenységeket, és mentorálást is biztosít..

Mi volt az alapgondolat a program kialakításakor?

Barta Márton: A modulok meghatározásakor kompetencia-alapú megközelítést alkalmazunk. Az a kiindulópont, hogy végiggondoltuk, milyen készségek, képességek szükségesek ahhoz, hogy a hallgatók a jövőben szakmailag sikeres pályát fussanak be, közösségileg felelős életet tudjanak élni. Ezeket jórészt biztosítják az egyetem alap- és mesterképzései, de vannak olyanok is, amelyeket jellegükből adódóan érdemes tanórán kívüli keretekben fejleszteni. Ilyen például a közösségi és vezetői képesség, amely egy modul neve is a programban. Ezt szerintünk leginkább egy szakkollégium vagy egy diákszervezet tagjaként, vezetőjeként tapasztalhatnak meg a hallgatók.

Milyen moduljai vannak még a programnak?

Barta Márton: Összesen nyolc modul van a rendszerben. Ezek a következők:

• A digitális technológiáról szóló modulban értelemszerűen a mesterséges intelligencia, az adatelemzés, adatvizualizáció köré épülnek a tréningek.
• A kreativitás és történetmesélés modulhoz kapcsolódóan építettünk egy külföldi egyetemeken is gyakran megtalálható Makerspace-t, egy alkotásra inspiráló kreatív műhelyt. Itt 3D-nyomtatóval, lézervágóval, varrógéppel, programozósarokkal és más eszközökkel alkothatnak vezetett csoportokban a hallgatók a Corvinus idén felavatott Gellért Campusán. Ugyanitt egy jól felszerelt médiastúdió is található, ahol podcastokat, videókat lehet rögzíteni.

• A tudományos diákköri mozgalomra épít a Tudományos elmélyülés és széles szellemi látókör elnevezésű modul, ebben a tudományos eredmények önálló vagy kiscsoportos létrehozása mellett azok a nagyközönség számára befogadható átadását, valamint az interdiszciplináris gondolkodásmódot helyezzük középpontba.
• A Vállalkozókészség nevű modul a jó ötletek kitalálásától az önálló vállalkozás indításáig fedi le a vállalkozói lét vertikumát.
• A már említett Közösségi és vezetői készségek modul alapvetően a diákszervezeti és szakkollégiumi világot vonja be a programba.
• A Társadalmi felelősségvállalás és szolgálat modul az önkéntesség mellett alapvetően a Corvinus Science Shop szervezeti egységének koordinálásával a civil szervezetek kihívásait viszi be az oktatásba és a hallgatók ezeken tudnak dolgozni, ez ENSZ oktatási díjat is érdemelt.
• A Komplex üzleti problémamegoldás modul jellemzően a Corvinus hagyományosan erős esettanulmány-versenyeinek módszertanát és alkalmazását fedi le.
• Az Önmenedzsment modul önismerettel, tanulási stratégiákkal, célalapú önfejlesztéssel és a mai világban egyre fontosabb énkommunikációval foglalkozik.

Ahogy látszik, elég összetett és sokszínű ez a tevékenységrendszer, és igyekszik ráépülni az „alap” oktatásra és a meglévő szervezetekre. Mindeközben a diákszervezeti tagság egyénileg is integrálódni tud a Tehetségprogramba, például ha egy SG-s hallgató csinált egy projektet, és vezető is volt a szervezetben, akkor ezeken keresztül elsajátította a modulban meghatározott kompetenciákat is.

Az itt jelen lévő három szervezeten kívül mások is részt vesznek a programban?

Barta Márton: Igen, minden akkreditált diákszervezetben zajló tevékenység része a programnak. Tavasszal egyébként volt egy diákszervezeti és egy szakkollégiumi pályázat is, a jövő tanévtől fognak a nyertes programok megvalósulni. Most ehhez a beszélgetéshez azért ezt a három szervezetet választottuk ki, mert az SG és az ÖCSI nagyon specifikus funkciót látnak el az egyetemen, a szakkollégiumi világból pedig a legrégebben működőt, a Rajkot hívtuk el.

Kezdjük az egyik különleges funkciót ellátó diákszervezettel. Mivel foglalkozik a Studium Generale (SG)?

Litkei Róbert: A Corvinus Egyetem hivatalos értettségi előkészítőként az SG alapvető missziója az esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban, a felzárkóztatás. Év közben szombatonként tartunk ingyenes matematika-, történelem- és közgazdaságtan órákat az érettségire való felkészítés során a Corvinus Egyetem C épületében. Itt találkoznak a várhatóan a Corvinusra felvételiző diákok corvinusos hallgatókkal, és megtapasztalhatják, milyen közegben szoktunk mi is tanulni. Mellette sok fakultatív programot is biztosítunk a diákoknak. Próbaérettségit is tartunk, amelyet épp a Tehetségprogram segítségével országossá tudtunk bővíteni. Ez egy olyan tesztsor, ami lefedi nagyjából azt, amit májusban élesben várhatnak.

A diákszervezet és a szakkollégium is szerintem egy játszótér a nagybetűs élet előtt, ahol kipróbálhatod magad különböző hierarchikus szerepekben, mint középvezető és mint felsővezető is. Ha bármilyen hibát vét az ember, és nem tudja megvalósítani a programját, kérhet feedbacket, dolgozhat rajta, és mindezt egy biztonságos környezetben teheti.

Hogyan kapcsolódik a tehetségprogramba a Rajk Szakkollégium?

Kaló Eszter: Hét szakkollégium van a Corvinuson, amelyek nagyjából hasonló modellben működnek, a szakmaiság, közösségiség, társadalmi felelősségvállalás értékeire építve, autonóm módon. Azaz mi döntjük el, mit tanulunk és hogy szerintünk mi a releváns tudás.

A Tehetségprogram természetes módon folyik bele az életünkbe, és ez a jó benne. Megpróbáltunk a saját szervezetünkben olyan dolgokat kitalálni, ami előmozdítja, innovatívabb útra tereli a működésünket és ehhez kérni támogatást a programban.

Mivel foglalkozik az ÖCSI?

Maghmoumah Mohamed, Mohi: Az ÖCSI azért különleges, mert nem szakmai diákszervezet vagyunk, hanem a gólyák egyetemi életbe való integrálásáért felelünk. Legfőbb eseményünk az augusztusi egyhetes gólyatábor, ahol 25-30 fős csoportokra vannak osztva a gólyák, instruktorokkal. Idegenek érkeznek a táborba, és a cél, hogy barátságok szülessenek a tábor végére. Az utóbbi években törekszünk arra is, hogy ne csak szakszinten, csoport szinten, hanem évfolyam szinten is összetartóbbak legyenek az elsőévesek.

Az őszi időszakban is segítjük őket akár hasznos tanácsokkal, akár ügyintézéssel kapcsolatban, és ekkor van két nagy eseményünk, a gólyahajó és a gólyabál is, utóbbi az egyetem épületében. Ilyenkor egy éjszakára az egyetem főépülete egy fesztiválhelyszínné varázsolódik. Egy ilyen közösségben olyan soft skilleket lehet elsajátítani, mint a felelősségvállalás, az egymással való asszertív kommunikáció vagy a közönség előtti kiállás, ami ad egy karaktert az embernek.

Nézzük a felvételi procedúrákat. Hogyan zajlik a felvételi az SG-be, nehéz bekerülni?

Litkei Róbert: Ősszel szoktuk felvenni az új tagokat, ez egy 3 hetes folyamat, kisebb ismerkedős programokkal, majd van egy nagyobb táborunk Cegléden. Itt két nap alatt felvételiztetjük a jelentkezőket a tanított tárgyakból, majd következik az „ítélet órája”, amikor kiválasztjuk a számunkra megfelelő 50 embert. Összesen egyébként 184-en vagyunk.

Ugyanez hogy néz ki a Rajk Szakkollégiumnál?

Kaló Eszter: A felvételi az első év végén kezdődik május végén, de előtte egész évben népszerűsítjük a szakkollégiumot az egyetemen. Először van egy írásbeli fordulónk – idén például többek között azt kérdeztük, hogy mit kutatnál, ha mindenre lenne adatod – majd minden jelentkezőt behívunk szóbelizni. Ezt követően van egy félórás beszélgetés a hat választott kollégistából és az igazgatóból álló felvételi bizottság előtt. Egy évben nagyjából 18-23 embert veszünk fel, első- és másodévesek jelentkezhetnek. Most nagyjából 100-an vagyunk a Rajkban.

És az ÖCSI-nél mit kell teljesíteni a bejutáshoz?

Maghmoumah Mohamed, Mohi: Szerintünk nincsenek nagyon olyan kvalitások, amelyek mentén szűrhetnénk, hogy ki alkalmas gólyatábor megszervezésére és táboroztatásra. Tavasszal van egy két hónapos mentorprogramunk, ezalatt lemodellezünk egy egész gólyatábort a szervezéstől a táborig, és utána válhatnak tagokká a programban részt vett hallgatók.

A Tehetségprogramra visszatérve, egyik deklarált célja az egyetem nemzetköziesítése, a külföldi diákok még jobb bevonása az egyetemi életbe. Mindez hogyan jelenik meg az egyetemen most?

Barta Márton: A Corvinus már ma is egy kifejezetten nemzetközi egyetem, a hallgatók 20 százaléka külföldi, és egyre több nemzetközi oktató-kutató kollégánk is van. Innentől kezdve pedig az egyetemnek az egyik legfontosabb feladata, hogy a mindennapok tekintetében is valóban nemzetközi környezetet teremtsen minden polgára számára. Ebben még sok munka áll előttünk, de folyamatosan fejlődünk benne. A Corvinus hivatalosan is kétnyelvű, pl. a Szenátus ülései is angolul zajlanak, de hogy mondjak egy a Tehetségprogramhoz közelebbi példát, a TDK (tudományos diákköri) versenyekre a felkészülés folyamata részben kétnyelvű, vagy említhetjük a nemzetközi hallgatóknak szóló diákszervezeteket is. Ráadásul augusztus elsejétől külföldi rektora lesz a Corvinusnak Bruno van Pottelsberghe belga közgazdász személyében, ami új lendületet ad a nemzetköziesedésnek.