Ha kevesebb élelmiszer végzi a kukában, az a Földnek és a pénztárcánknak is jó

A közel kétmillió tonnányi élelmiszer-hulladék sokkoló adat, ahogy az is, hogy egy négyfős család körülbelül ötvenezer forintnyi feleslegesen megvásárolt élelmiszert dob ki egy évben. Világszinten a pazarlás megnehezíti az éhezés ellen vívott harcot, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, ráadásul a háztartások a maradékokkal együtt dobják ki a pénzüket a kukába. A tudatossággal energiát és pénzt takaríthatunk meg, és csak elsőre tűnhet túl nagy kihívásnak a mindennapokban.

Az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése a célja a Nestlé és a SPAR közös kezdeményezésének: a Tervezz okosan! elnevezésű kisokos arra próbálja ráirányítani a vásárlók figyelmét, hogy mit nyerhetnek a környezettudatossággal, és miért fontos a fenntarthatóság témaköre a konyhában, amihez néhány tippet is megosztunk a kiadvány alapján.

Hogyan induljunk vásárolni?

A listaírás fontosabb, mint azt elsőre hinnénk: jól jön, hogy ne felejtsünk ki semmit a kosárból, és segít, hogy ne csábuljunk el minden polcnál. Ragaszkodjunk a leírtakhoz, hogy tartsuk a büdzsét, vagy határozzuk meg, hogy a listán kívül milyen összegben választhatunk extrákat. Ha határt szabunk az impulzusvásárlásnak, akkor nem kell minden árucikkről lemondanunk, amit hirtelen megkívánunk, csak el kell döntenünk, hogy egy-egy bevásárlásnál mennyi fér bele. Az pedig alapszabály, hogy éhesen ne induljuk útnak a boltba.

Az persze szintén nem mindegy, hogy mi kerül a listánkra, lehet cél egy különleges vacsora vagy az egészséges étrend, a fenntarthatóság egyaránt szempont lehet. A minőség mellett tehát lényeges a származási hely, hiszen lehet egy hozzávaló bármilyen superfood – mint például az avokádó vagy a chiamag –, ha a világ másik végéről jön, vagy a termelése hagy maga után kifejezetten nagy ökológiai lábnyomot. Ismerjük meg a helyi termelőket és a hazai termékeket, mielőtt az egzotikumokra kapunk rá.

Írjunk heti menüt, de hogyan?

Ha már ráállt a szemünk a magyar árucikkekre, a következő lépés, hogy a fenntarthatóság jegyében állítsuk össze a család heti menüjét. Az átgondolt, előre elkészített fogásokkal pénzt spórolhatunk, elkerülhetjük az állandó menzázást, és még többet tehetünk félre, ha a fenntarthatóságot sem hagyjuk ki a kritériumok közül a tervezésnél.

Lényeges, hogy ne vállaljuk túl magunkat, és például ne feltétlenül számoljunk minden napra egy vagy több fogással. Valószínűleg úgyis akad olyan nap a héten, amikor máshogy alakul a programunk, vagy semmi kedvünk a tűzhely mellett tölteni az estét. Kevesebb fogást írjunk tehát össze, készítsük el őket nagyobb adagban, és a receptek válogatásánál gondoljunk az újrafelhasználásra, illetve a maradék alapanyagokra. A megmaradt raguból vagy sült húsból lehet egy kiadós szendvics másnap ebédre, vagy egy öntetnél, szósznál variálhatjuk a köretet. Amit tudunk, azt pedig készítsük el előre, hogy ezzel is kevesebb munkánk legyen a húzósabb hétköznapokon.

A heti menü egyaránt lehet normál, vegetáriánus, tejmentes, vegán vagy gluténmentes, a lényeg, hogy részesítsük előnyben a szezonális alapanyagokat. Télen ne szeljük át a várost friss eperért, ahogy a barackot sem januárban kell venni. Ahogy minden évszaknak megvannak a színei, úgy a zöldség-gyümölcsei is – és ez nem jelent egyhangúságot, egy kis kreativitással mindben megtalálhatjuk a változatosságot.

Sok a maradék? Fagyasszunk okosan!

Főzhetünk tényleg csak annyit, amennyit megeszünk, hogy biztosan ne termeljünk felesleget, vagy dolgozhatunk előre, hogy mindig legyen mit előhúzni a hűtőből, fagyasztóból. Ehhez viszont tudnunk kell, hogy mit hogyan érdemes tárolni. Vásárlásnál számoljunk azzal, hogy mikor használjuk fel a romlandó árukat: a kiadvány összefoglalója alapján például a bontatlanul, a feldolgozástól függően a pasztörizált tej öt-hét napig tartható el, a laktózmentes tej hét-tíz napig, a zsírszegény tej pedig hét napig. Felbontás után minden tej öt-hét napig tárolható négy fokon.

A húsokat vásárlás után minél hamarabb fel kell dolgozni. Hűtve a baromfi és a darált hús frissen maximum két napig, a sertéshús három napig, míg a marhahús öt napig tárolható. A hűtőben az optimális hőmérséklet plusz négy fok, és a leghidegebb a zöldség-gyümölcstartó rekesz felett van: ide érdemes a húsokat rakni. A hűtőajtóba pedig olyan minimális hűtést igénylő termékek kerüljenek, mint az üdítők, lekvár, vaj, kecsap vagy mustár.

Hogy megnöveljük a főtt ételek eltarthatóságát, ne abban a lábosban tegyük el azokat, amiben készítettük, hanem az egyenletes hűlés érdekében porciózzuk szét, és kisebb edényekben rakjuk be a hűtőbe legkésőbb akkor, mikor elérték a szobahőmérsékletet. Amit meg lehet, fagyasszunk le: csinálhatunk előre pizzatésztát, hogy egy ráérős hétvégén előkapjuk, de rengeteg egyéb fogást ugyancsak eltehetünk későbbre

A levesek akár fél évig is bírják a fagyasztóban, de a nyers húsokat, készételeket szintén eltehetjük. Lefagyaszthatjuk a zöldségeket, a gombákat és a legtöbb gyümölcsfélét – a görögdinnye, a szőlő, a narancs, a mandarin és a grapefruit kivételével –, ahogy a tejtermékek közül betehetjük a vajat és a sajtot a mélyhűtőbe (a tejet,a túrót, a tejfölt, a kefirt és a joghurtot viszont nem). Ha valamit felengedtünk, vissza már ne fagyasszuk, illetve nem árt felcímkézni a dobozokat, hogy tudjuk, mi mikor került be a hidegre.

Maradékmentés applikációban…

Az olyan kezdeményezések, mint a Munch, az ételpazarlás problémáját hivatottak enyhíteni. A magyar ötletgazdáktól született platform felületet biztosít a csatlakozó vendéglátóhelyeknek és élelmiszerláncoknak, akik jelentős kedvezménnyel értékesíthetik az aznap el nem adott, ellenben jó minőségű élelmiszereiket. A SPAR kijelölt üzleteiben, Budapest XI. kerületében, Szegeden és Hódmezővásárhelyen jelenleg tesztüzemmel már zajlik a program, de nyártól már országosan bekapcsolódik a SPAR a programba.

…és komposztban

A cél, hogy sokkal kevesebb fogyasztható áru kerüljön a szemétbe, és az életünk része legyen a fenntarthatóság, amiért mi magunk is sokat tehetünk. A bevásárlólista és a heti menü összeállítása remek kezdet, ugyanakkor az sem mindegy, hogy mit kezdünk a szerves és szervetlen konyhai hulladékkal. Budapest több pontján közösségi komposztáló érhető el, ahova könnyedén elvihetjük az összegyűjtött szerves hulladékot, hogy a természet újrahasznosítsa azt, és a tápanyagdús komposzt a virágágyás alá vagy balkonládákba kerüljön.

Amit tudni érdemes, hogy pontosan mit dobhatunk a komposztba és mit nem: a tojáshéj például mehet, ahogy a kávézacc és a teafű szintén, de a filter már nem. A főtt ételmaradékok sem komposztálhatóak és a déligyümölcsöket csupán kis mennyiségben érdemes ilyen formában újrahasznosítani, mert hazánkban lassabban bomlanak le, valamint a nem bio termékek héját vegyszerrel kezelik.

Amellett, hogy a zöld hulladéktól szakszerűen szabadulunk meg, próbáljuk minél kevesebb szervetlen szemetet termelni, és amit lehet, gyűjtsünk szelektíven. Hasznos információ, hogy a tejes dobozok (tetrapak csomagolás) már egy ideje nem a papír, hanem a műanyag kukába mehetnek, ahogy az is, hogy ha elbizonytalanodunk, melyik műanyag gyűjthető szelektíven, nézzük meg az adott termék csomagolását.

A polietilén-tereftalát (PET) vagy a polipropilén (PP) a sárga fedelű kukába való, míg a polivinilklorid (PVC) vagy a hungarocell nem: utóbbit hulladékudvarokban adhatjuk le. Szuper, ha a műanyagot külön szemetesbe helyezzük, viszont figyeljünk arra is, hogy öblítsük ki a palackokat, szennyezett csomagolást ne dobjuk a műanyag vagy papír kukába.