Eljött a tudatos akcióvadászok ideje!

Valószínűleg sokaknak van olyan emléke, hogy amikor kinyitná a postaládáját, az reklámújságokkal van tömve, ahogy az is előfordult, hogy az akciókat hirdető papírtömeg még az ajtóig sem ért el, egyből a kukában végezte. Mostanra azonban nincs szükség fizikai példányokra ahhoz, hogy értesüljünk az újdonságokról, elég egy alkalmazás vagy egy böngésző, hogy átnézzük, mit érdemes venni. Így még az impulzusvásárlást is elkerülhetjük, és tényleg azzal távozhatunk egy üzletből, amire valóban szükségünk van, és amit korábban kiszemeltünk.

Kuponok akkor és most

Egyre ritkább látvány, hogy valaki egy újságból vagdosson ki kuponokat, és azzal siessen a kasszához. Pedig nem olyan régen, még sokkal körülményesebb volt odafigyelni az árakra – a fiatalabb generáció nem bajlódott vele, nem írták ki az akciós újságokból, hogy mit hol érdemes venni. Az USA-ban pedig egy következő szintre emelték a kuponozást, és egyes vásárlók valóságos sportot űznek a kedvezmények felhasználásából, olykor egészen elképesztő készleteket felhalmozva otthonukban. Noha a túlzott felvásárlás – és ezt a pandémia alatt egy életre megtanultuk, például amikor eltűnt a vécépapír az üzletek polcairól – káros és felesleges, a kuponok használata jó lépés lehet a pénzügyi tudatosság felé. Főleg, ha olyan termékeket vásárolunk velük, amikre valóban szükségünk van.

Az első kupon még a 19. század végén, mára az egyik legnagyobb üdítőmárkának számító cégtől ered. 1887-ben az első, kézzel írott voucherekért cserébe ingyen üdítő járt, és az akció olyan jól sikerült, hogy pár évvel később, 1895-re az Egyesült Államok minden államában találkozhattak a vásárlók a termékkel. Az akciós újságok és a kuponok azóta is velünk maradtak, hosszú éveken át a fizikai példányok jelentették az elsőszámú információforrást, ha a kedvezményekről volt szó.

Manapság viszont az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően nincs szükség arra, hogy újságokkal vesződjünk. Mindezt a Lidl alkalmazása, a Lidl Plus is igazolja, ami 2021-ben indult, és már a vásárlók közel harmada használja a bevásárlás során. Eddig több mint 28 millió kedvezményre jogosító kupont váltottak be a felhasználók, illetve az ugyancsak kiderült, hogy a fővárosban és vidéken egyaránt népszerű az applikáció. Valószínűleg azon sem lepődik meg senki, hogy a vásárlói trendek alapján a legkedveltebb akcióknak egyértelműen a számla végi, egyösszegű kedvezmények számítanak.

Sok esetben nemcsak az extra kuponok miatt érdemes letölteni egy-egy üzlet alkalmazását, hanem a profilunk segítségével – amennyiben lecsippantottuk a kasszánál a digitális kártyánkat – nézhetjük vissza a digitális nyugtánkat. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor évekig kellett őrizgetnünk a számlákat a fiók mélyén, hogy aztán pont azt ne találjuk meg, amivel vissza kéne vinnünk egy-egy terméket. A Lidl Plus appnál ráadásul elmenthetjük a kedvencek közé azokat a bizonylatokat, amin nagy értékű nonfood tétel szerepel, sőt, kereshetünk a számlák között. Mindez nemcsak a vásárlók életét teszi egyszerűbbé, hanem közelebb kerülhetünk a zöldebb mindennapokhoz is, hiszen az akciós újságokat, szórólapokat lassanként mindenhol felváltja az online tér és az applikációk világa.

Tudatosság mindenek felett

A magyarok kifejezetten árérzékenyek, és a fenti adatokból is látszik, hogy aktívan keresik az akciókat. „Általában a nem élelmiszerjellegű termékek esetében jellemző az, hogy nagy az érdeklődés már az akció első napján az adott termék iránt. Jelen gazdasági helyzetben ugyanakkor elsősorban az árkedvezményes élelmiszertermékekre vonatkozó akciókat keresik a vásárlók, főként az idősebb korosztály” – fejtette ki kérdésünkre Tőzsér Judit, a Lidl vállalati kommunikációs vezetője.

Lehet, hogy az idősebbek a legprofibb akcióvadászok, de a fiatalabb korosztály is egyre érzékenyebb az árakat és a tudatosságot illetően a bevásárlásnál. A pandémia óriási változást hozott az életünkben, és gyökeresen formálta át a mindennapjainkat: a világ szinte egy pillanat volt kénytelen átállni online üzemmódra. A világjárvány felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és átalakította a vásárlási szokásainkat. Sokan a bezártságot arra használták, hogy maguk készítsék akár az olyan alapvető élelmiszereket, mint a kenyér, ezen felül a túlfogyasztás elkerülése és a megtakarítás szintén lényegesebb lett.

Ahogy azonban a levegőhöz jutottunk a pandémia árnyékában, újabb nehézségekkel vagyunk kénytelenek szembenézni: az infláció az egekben, úgyhogy fontosabb, mint valaha, hogy odafigyeljünk, mit veszünk, mennyit, és mennyiért. Elég abba belegondolni, hogy például 2016 januárjában, a Lidl akciós újságában még az volt a kedvezmény, hogy egy 125 grammos trappista sajt 259 forint helyett 179 forintba került vagy egy fahéjas csiga 99 helyett 69 forintba.

„Az infláció hatása, az emelkedő árak kihatással vannak a fogyasztók vásárlási szokásaira. A vásárlók egyre árérzékenyebbek, most még inkább felerősödni látszik az, hogy bevásárlásaik során az ár a meghatározó és jobban reagálnak az akciókra. Megfigyelhető az is, hogy a drágább márkatermékek helyett előnyben részesítik a kedvezőbb árú saját márkás termékeket, melyek kiváló minőséget biztosítanak. A termékek jó ár-érték aránya még fontosabb most, mint eddig bármikor volt” – fogalmazott Tőzsér Judit, és hozzátette, hogy a Lidl Magyarország különböző spórolási tippekkel és ajánlatokkal segíti a vásárlókat a döntésben. Tematikus hetekkel, nagyobb kiszereléssel, és különböző kedvezményekkel várják a vevőket, továbbá a Lidl Plus applikációban elérhető kuponokkal és a Kupon Plusszal lehet minél többet megtakarítani egy-egy bevásárlás során.

A cég kommunikációs vezetője aláhúzta, hogy a Lidl célja, hogy elérhető áron minőségi termékek széles választékát biztosítsák. A saját márkás termékek állnak a fókuszban – hiszen ezeknél a minőségre és a beszerzésre közvetlen hatással vannak, valamint előtérbe kerültek a fenntarthatósági szempontok. „A széles kínálat sikerét mutatja, hogy a Lidl Magyarország fenntarthatósági szabvánnyal rendelkező, saját márkás termékei értékesítésének árbevétele pozitív trendet mutat, 2020 és 2021 között 25,5 százalékkal növekedett. Az értékesített fenntartható termékek aránya 2020-ban 7,2 százalék, 2021-ben 8,2 százalék volt az értékesített saját márkás termékeket tekintve” – összegezte Tőzsér Judit.

Harc a lidlös cipőért

A Lidl 2004 óta, immár 18 éve működik Magyarországon, és azóta túl vannak jó pár olyan kampányon, ami egy ideig kis túlzással a fél országot lázban tartotta. Ilyen volt például az ikonikussá vált edzőcipő a Lidl logójával és a Lidl színeivel. Az ötezer forintért forgalomba került termék akkora hájpot kapott, hogy volt, aki felvásárolt belőle, hogy aztán többszörös áron adja el az interneten. Szerencsére azóta újra elérhető áron találhatunk egyes oldalakon a cipőből, ha valakinek most jött meg hozzá a kedve.

De nem a kék, sárga és piros színű lábbeli volt az egyetlen lidlös siker. A gyerekjátékok is a slágertermékek közé tartoznak, főleg ha olyan, máshol amúgy horribilis áron megvásárolható tárgyakat dobnak a piacra, mint a játékkonyha. „Az utóbbi időszakban kiemelkedően futott termékek a játékkonyha, a forró levegős fritőz és néhány barkácstermék volt. A legtöbb pozitív visszajelzés a játékkonyha kapcsán érkezett, mely minden évben kiemelt népszerűségnek örvend a vásárlók körében. Ez elsősorban a termék kiváló ár-érték arányának köszönhető, hiszen az alaptermék számos kiegészítő kelléket tartalmaz, különböző fény- és hanghatású elemekkel, LED-es főzőlappal és páraelszívóval, beépített mikrohullámú sütővel és jégkockakészítő géppel ellátott hűtőszekrénnyel felszerelt. Ráadásul FSC tanúsítvánnyal rendelkezik, felelősségteljes erdőgazdálkodásból származó fából készült” – mondta a szakember.