Tuti szakmák, melyeket férfiasnak gondolunk, pedig nem azok

2022. november 27. – 11:57

Tuti szakmák, melyeket férfiasnak gondolunk, pedig nem
azok
Women in Technology -Fotó: Huawei

Másolás

Vágólapra másolva

2022-ben a nők szerepe a mérnöki és ezen belül IT területeken sokkal inkább szem előtt lévő kérdés, mint egy évtizede. Számos kutatás zajlik a témában, támogató egyesületek alakulnak és olyan nagyvállalatok is vállukra emelik a kérdést, mint a Huawei Technologies, mely idén Women in Technology címen rendez meetup sorozatot Magyarországon. Többek között erről kérdeztünk oktatásban, IT területen aktív szakértőket.

Hogy miért fontos, hogy több női mérnök kerüljön ki az iskolapadból és álljon munkába az elkövetkező 5-10 év folyamán az nem pusztán a nemi egyenlőség iránti elköteleződés kérdése. Major Gábor, az EdTech Magyarország és a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója, aki többek között a Google.org-gal és a Huawei-jel is együtt dolgozik egy alkotópedagógiai módszert alkalmazva, ezt mondja: „A mag probléma az, hogy az innovációhoz mérnökök kellenek, azonban jelenleg alacsony a számuk, ami jelentős mértékben azért alakult így, mert a lányok kisebb arányban választják ezt a pályát Európában. Ha a nők esetében is magasabb lenne ez az arány, azzal meg lehetne duplázni a szakemberek számát.”

Nem szokványos találkozás egy kreatív szakmával

A Huawei meetup sorozata ennek a tendenciának – azaz a nők alacsony mérnöki pályaorientációjának – megfordításán dolgozik úgy, hogy világszerte és Magyarországon is pályaválasztás előtt álló lányoknak tartanak workshopokat, üzemlátogatást és kerekasztal-beszélgetéseket.

„Globálisan valamivel magasabb a női mérnökök aránya a Huaweinél, mint az európai átlag, Magyarországon viszont egy kicsit alacsonyabb. Az Eurostat 2020-as évi adatai szerint az Európai Unióban infókommunikációs (IKT) szakértőként foglalkoztatottaknak csak kevesebb mint egyötöde, 18,5 százalék volt nő. Ezért is kezdeményezünk és támogatunk globálisan és helyi szinten olyan projekteket, amelyek kifejezetten a nők szerepvállalását igyekeznek elősegíteni az IKT szektorban, ez Magyarország esetében is kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági érdek. Mindezt itthon nem szokványos módon tesszük, programsorozatunkban a fiatal lányok élményeken keresztül szerezhetnek benyomást a mérnöki, informatikai szakmákról, a hivatás szépségeiről és az ezzel járó kreatív alkotómunkáról” – mondja Gecse Mariann, a Huawei Technologies magyarországi és nyugat-balkáni kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

Miért kevesebb jelenleg a nők száma a mérnöki és IKT szakmákban?

A Women In Technology meetup sorozat kerekasztal-beszélgetésén részt vett előadókéntMádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szakmai közösség nemzetközileg elismert tagja, aki többek között a Women4Cyber elnöke, az Informatikai Vállalkozók Szövetsége Információ- és Kiberbiztonság Munkacsoportjának társvezetője, a Kiberfórum tagja, nem utolsósorban pedig a Cyber Services Zrt. vezérigazgatóhelyettese. Korábban három évig a NATO Kibervédelmi Munkacsoportját is vezette, melynek során megesett, hogy egyedüli nőként ült a tanácsteremben.

„Az utóbbi tíz évben látok pozitív változásokat. Európában öt éve hot topic a nők szerepe az IT mérnöki szegmensben, folyamatos a jelenlétük erősödése, amit a covid és az orosz-ukrán konfliktus sem szorított háttérbe – amitől egyébként féltünk. Ugyanakkor hosszútávon nem az lenne a cél, hogy a nőket erőszakkal toljuk előtérbe, hanem hogy gendersemlegesen nézzük, kinek milyen képességei vannak. Természetesen biológiai tény, hogy a nők szülnek, a férfiak pedig nem, így törvényszerű, hogy egy programozó valamennyi időre ki fog esni a munkából, de a szakterület abban is unikális, hogy otthonról is végezhető az esetek több mint 90 százalékában. Ezért is lenne jó több nőt bevonzani a szakmába, mert a munkavégzés helye és módja talán a legrugalmasabb az összes rokon és nem rokon szakmát is nézve.”

Women in technology -Fotó: Balogh_imre / Huawei
Women in technology -Fotó: Balogh_imre / Huawei

Konklúzióként hozzátette, hogy a kistérségi, nem városi, nem komoly infrastruktúrával rendelkező környezetben élő nők számára lehetőséget teremtene arra, hogy valódi karriert fussanak be, hiszen otthonról, gyerekek mellől is végezhető munkát jelent számos informatikai szakterület, míg például egy bölcsődei gondozó vagy idegenvezető nehezebben fog visszatérni a szakmájába a gyerekek után.

A kiberbiztonsági szakember szerint is a geolokáció az, ami nagy arányban járul hozzá, hogy a női mérnökök, ezen belül az informatikai mérnökök szerepéről beszéljünk. Míg Európában nagyjából kicsit több, mint 18 százalék az arányuk a szakmában – mind a konferenciákon, mind akár valamilyen projekt team esetében –, a kiberbiztonság területén pedig ez az arány akár 40 százalék is lehet, addig Ázsiában jellemzően kisebb, és Indiában a 10 százalékot sem éri el.

„A nők mérnöki szerepét szociológiai-gazdasági kérdésként kezelhetjük. Az indiai példánál maradva, a felvilágosult rétegek esetében is jellemző, hogyha egy nő elvégzi az egyetemet, amikor férjhez megy, visszavonul a munkaerőpiacról. A Közel-Keleten a fiatalok már inkább visszatérnek, Európában pedig ezen a pályán a karrier sokkal fontosabb tényező: kevés időt töltenek a nők otthon szülés után, majd visszatérnek a munkaerőpiacra. A kétkeresős családmodellben magasabb lesz a nők aránya minden szakterületen, hiszen csak a felső néhány százalék engedheti meg magának, hogy az egyik potenciális kereső otthon maradhasson.”

Oktatással és pozitív pályaorientációval javítható a hazai nemi arány

„Az utóbbi években lassú növekedés figyelhető meg a nők arányát tekintve, azonban továbbra is jelentős a férfi túlsúly a szakmában, ezért bőven van min javítani: Magyarországon az EU országok közül az egyik legkisebb az IKT iparágban foglalkoztatott nők aránya, mindössze 12 százalék – ezért indítottuk a Women in Technology programsorozatunkat, hogy javítsunk ezen az arányon” – állítja Gecse Mariann.

A kommunikációs igazgató szerint „fontos, hogy már a középiskolás korosztály számára közelebb hozzuk ezt a hivatást, lebontsuk a mérnök szakmát övező sztereotípiákat és ösztönözzük a lányokat, hogy nyissanak efelé a változatos és kreatív hivatás felé. A technológiának és a mérnöki tudásnak sokkal nagyobb szerepe lesz a jövőben, egyre több mérnökre lesz szükség, a nők új szemléletmódot, készségeket, eltérő megközelítést tudnak hozni az iparágba, nem beszélve arról, hogy a digitális eszközök felhasználóinak a fele nő. Ha el tudnánk érni, hogy legalább annyi női mérnök legyen, mint férfi, az megoldást jelentene az európai szintű munkaerőhiányra a mérnöki területeken.”

A hazai állapotokra reflektálva Major Gábor kifejtette, hogy a társadalmi beidegződés – melyik nemhez milyen szakma illik – szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb a női mérnök-informatikus. „A többségi társadalom véleménye szerint vegyész vagy építész inkább lehet egy lányból, mint energetikai vagy informatikai mérnök – a társadalmi felhajtóereje ezeknek a férfiasnak gondolt szakmáknak alacsony, ami különösen a szülői beidegződés hozadéka.”

Hibázni is szabad a Mars-utazáson

A Huawei eseménysorozatában arra szeretnének megoldást találni, hogy ezt a beidegződést áthidalják és logikus gondolkodásra neveljenek.

Women in Technology – Fotó: Tyukodi László / Huawei
Women in Technology – Fotó: Tyukodi László / Huawei

Mádi-Nátor Anett hozzáteszi, hogy az IKT szakmákhoz szükséges készségek terén a legfontosabb a logikus gondolkodás, ami fejleszthető, minden más pedig tanulható. „Sok olyan kollégával találkozunk a szakmában, akik nem reál edukációval rendelkeznek, mégis közös bennük, hogy olyan az oktatási hátterük, amiben a logikus gondolkodásnak szerepe volt. Egy nyelvész, aki nyelvi struktúrákban gondolkozik, elemez, új kategóriákat képes létrehozni, az képes az IT biztonsági szakmában is dolgozni. A magyar oktatási rendszer ebben nem túl jó. Akik most 16-19 évesek, a logikus gondolkodást nem vagy ritkán tanulják a közoktatásban, hiszen alapvetően lexikális tudás alapú módszerrel tanítanak.”

Az oktatási rendszeren kívül viszont több olyan tudatosítási programban vehetnek részt a gyerekek, amiben IT szakértők is részt vesznek, akikre inspirációs vagy életpályamodellként lehet tekinteni, hiszen a gyakorlatban is dolgozó szakember másképp gondolkozik – tudtuk meg a szakértőtől.

Major Gábor, aki maga is egy alkotópedagógiai programot vezet, például a Huawei programsorozatán belül, úgy véli, elengedhetetlen, hogy innovatív mérnöki programok induljanak el Magyarországon. „Folyamatszemlélet, próbálgatás, minőségszemlélet, hibázási lehetőség – a középiskolában ezeket a készségeket nem tanítják. Ennek egyenes következménye lehet a pályacsalódás, amikor a felsőoktatásban jön rá valaki, hogy ő teljesen mást gondolt a mérnökség alatt.”

Major Gábor alkotópedagógiai módszere betekintést ad a mérnöki folyamatokba a Huawei programban részt vevő lányoknak. A kurzus egy elképzelt Mars-utazást szimulál. Még a földi bázison elsajátítják, hogy lehet limitált erőforrásból gazdálkodni, majd az űrutazás alkalmával rossz helyen landolnak, így a tanultak alapján meg kell magukat menteni, eljutni a marsi bázisig, hogy ott segítséget tudjanak kérni a földi irányítóközponttól.

Akár több közkedvelt sci-fi könyv is eszünkbe juthat ennek kapcsán, és vélhetőleg a jövőben ez a forgatókönyv valóban meg is történhet. „Fontos, hogy legyen olyan kerettörténet, ami beszippantja a hallgatót és az oktatót, legyen belső meggyőződése arra vonatkozóan, hogy miért kell megcsinálni egy feladatot, legyen oka csoportmunkára, bizalomra, együttműködésre. Nem magányosan dolgozunk a feladatokon, többségében tárgyalkotó folyamatokat is végzünk, például lézervágóval, 3D nyomtatóval több fizikai tárgyat is elő kell állítaniuk a lányoknak, például saját szerszámot kell gyártani, amivel szerelni tudnak valamit” – mesélte Major Gábor.

A 10-12 éves korosztály számára a digitalizáció már alapvetés

„A Huawei eseményén 70 fiatal lányt kérdeztünk arról, mi vonzza őket, mi érdekes számukra ebben a szakmában. A 15-16 évesek már ebben a korban határozottan eldöntötték, mit szeretnének” – fejtette ki Mádi-Nátor Anett. „Nagyon érdekes volt a válaszaikban, hogy nekünk, akik 20 éve vagyunk ezen a pályán, ez egy kreatív szakma komoly megújulásokkal, hiszen 5-10 évente berobban egy-egy technológia, ami aztán eltűnik. A 15-16 éves korosztály számára ez a legkevésbé érdekes az IT szektorban, sokkal inkább azért választanák ezt a szakmát, mert szeretik a matematikát, komfortos nekik a számítógép mellett.”

Women in Technology – Fotó: Tyukodi László / Huawei
Women in Technology – Fotó: Tyukodi László / Huawei

A generációk közötti különbség, különösen a digitalizációhoz való viszony a következő 10 év során vélhetően sokat fog lendíteni az IKT mérnöki pálya és a nemi sokszínűség esetében is. Mádi-Nátor Anett úgy fogalmazta meg ezt a kérdést, hogy „míg a mai 24 éveseknek tanult dolog a digitalizáció, a 15-16 éveseknek – a technikai robbanás miatt – teljesen természetes a tartalomgyártás, akár mint nekünk a könyv vagy újság. De emellett szükség van egy olyan képzési modellre, mely a kognitív folyamatokat erősíti, és akkor tudnánk nemtől függetlenül bevonzani a fiatalokat.”

„A Women in Technology programsorozatban összesen 5 helyszínről 70 lány vesz részt, akik „pont úgy szerepelnek, mint a fiúk, csak épp jobban működnek együtt. Nincs a nemek között teljesítmény szempontból különbség, nincs kognitív oka se, hogy legyen. A lányok ugyanakkor türelmesebbek, jobban meghallgatják a másikat, jobban kommunikálnak” – teszi hozzá Major Gábor.

Kifejezetten pozitív visszajelzést kapott a Huawei programja mind a diákok, mind az oktatók részéről. „Azt gondolom, sikerült megmutatnunk, hogy a mérnök szakma nem száraz és elvont, hanem színes és izgalmas. Az idei kiválasztás már lezárult, a toborzásban a helyi iskolák voltak segítségünkre: bárki jelentkezhetett, akit érdekelt a program” – foglalta össze a Huawei kommunikációs igazgatója Women in Technology esemény idei felvonását.

A cikk megjelenését a Huawei Technologies támogatta

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!