Készpénzből beérjük kevesebbel, a digitálisról nem tudunk eleget
2022. október 14. – 10:58
Lassan hagyománnyá válik, hogy a Mastercard évente készít egy komplex felmérést, amelyben azt vizsgálják, hogyan áll a digitális fizetési piac Magyarországon. Ennek célja, hogy egyrészt informálja az iparági szereplőket és döntéshozókat a digitalizáció mértékéről és fejlettségéről, másrészt pedig értelemszerűen iránytűként is szolgál annak kapcsán, hogy milyen irányba kell elmozdulni a jövőben.
A Digitális Fizetési Index kutatás számos részterületre kitér, például, hogy van-e elég terminál, vagy hogy mennyire nyitottak a vállalkozások a különféle új technológiák használatára. A legérdekesebb tanulsága, hogy a sokáig tartózkodó magyar társadalom a jelek szerint kezdi elengedni a hagyományos bankjegyeket és fémpénzeket. A készpénzmentes fizetés használatának vizsgálata során kiderült, hogy a készpénzmentes infrastruktúra kihasználtsága terén az ország kifejezetten jól teljesített, hiszen 72 pontot ért el a lehetséges százból, ami 18 ponttal több, mint az egy évvel korábbi érték.
Egészen biztos, hogy ebben óriási szerepet játszott a készpénzmentes infrastruktúra kiemelkedő fejlettségi szintje hazánkban. Azaz van mód arra, hogy az emberek a hagyományos és ódivatú fizetési módszer helyett alternatív megoldásokat válasszanak. Ebben a versenyszámban az ország 73 pontot ért el, ami 9 ponttal jobb, mint a tavalyi teljesítmény. A Digitális Fizetési Indexből egyébként olyan finomságokra is fény derül, hogy a magyar felnőttek birtokában 9,8 millió bankkártya van, és hogy az érintésmentes terminálok elterjedtségének aránya 99 százalék.
Biztonság és kényelem mindenek felett
A Használat alappillér 2020-hoz képest 2021-re 11 ponttal, azaz 49 pontra emelkedett, ami összefüggésben áll a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésével is. A kutatás arra is rámutatott, hogy honfitársaink számára a biztonság és a kényelem kiemelt jelentőséggel bír: minél komfortosabbnak tartanak egy fizetési módot, annál kevésbé rizikósnak ítélik azt. A készpénzes fizetés tehát még mindig fontos szerepet tölt be Magyarországon, ugyanakkor tavaly először fordult elő a történelem során, hogy a magyarok többet költöttek kártyáikkal, mint amennyi készpénzt felvettek.
Hiányzó tudás
De azt sem hallgathatjuk el, hogy az indexből feketén-fehéren kiviláglik, hogy bizony az edukáció terén kőkemény feladatai vannak az érintett szervezeteknek pénzintézetektől oktatásig. Még mindig sokan vannak, akik nem rendelkeznek elegendő pénzügyi tudással vagy keveset tudnak a digitális fizetési szolgáltatásokról. Sokan nem tudják, hogy milyen lehetőségeik lennének, milyen megoldásokat vethetnének be annak érdekében, hogy hatékonyabban, kényelmesebben és gazdaságosabban szolgálhassák ki partnereiket vagy intézhessék vásárlásaikat, pénzügyeiket. Az index Tudás nevű alappillérének pontszáma 2020-hoz képest 2021-re nem változott: továbbra is 51 egységen áll.
Tehát a digitális fizetési megoldások használatához való hozzáállás és az ahhoz szükséges készségek 2020 óta nem fejlődtek érdemben a magyar lakosság körében. Ez azért különösen gyászos, mert folyamatosan jelennek meg az új technológiák, például a QR kódos fizetés, a kártyás részletfizetés, vagy viselhető masinákkal, például okosórákkal történő fizetés.
A magyar fogyasztóknak a jelek szerint több időre van szüksége, míg ezek a megoldások átütik az ingerküszöböt, és tömegesen elkezdik használni az újdonságokat, még úgy is, hogy egyébként az ehhez szükséges eszközök a rendelkezésükre állnak. Természetesen létezik az a réteg, mely képben van, rendelkezik a szükséges tudással és kihasználja a digitalizáció előnyeit, de mellettük sokan vannak, akik lemaradnak. Őket lenne jó valahogyan elérni, nekik átadni a hétköznapokat is megkönnyítő tudást.
Magyarország jobban teljesít
A Mastercard által készített kutatásban idén először hazánk mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia is részt vett. Magyarország a három fő pillér (Infrastruktúra, Használat, Tudás) átlagolt eredményeként 58 pontot ért el, két ponttal meghaladta a régiós átlagot. Az összesített pontszámok egyébként tavaly 45 és 61 között mozogtak, a legjobb eredményt Horvátország érte el, míg a legalacsonyabb összesített pontszám Szerbia neve mellé került.
Az figyelemre méltó, hogy a jelek szerint a térség országai hasonló úton haladnak, hiszen a Tudás és Használat alindexek nagyjából megegyeztek, markáns eltérés az Infrastruktúra terén figyelhető meg. Ebből következően tehát például a horvátoknál például egyszerűen több a terminál, vagy sokoldalúbb fizetési lehetőségeket kínálnak a vállalkozások, ennek köszönhető az első helyük. Ez pedig olyan hátrány, amely a pénzügyi piaci szereplők és az állami szervek hathatós támogatásával azért viszonylag egyszerűen ledolgozható.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta