Szeptember első napjaiban tartották meg Berlinben a világ legnagyobb tech szakkiállítását, az IFA-t. Ide a világ minden tájáról érkeztek vállalatok, hogy bemutassák újdonságaikat, termékeiket és innovációikat a nagyközönségnek, illetve üzleti partnereiknek. Az eseményen abszolút érzékelhető volt, hogy jelenleg mindent uraló trend a környezetvédelem. Legyen szó hatalmas, több tízezer embert foglalkoztató multikról vagy apró garázscégekről, az energiahatékonyság, a környezettudatosság, a természetbarát anyaghasználat és úgy általában a zöld szemléletmód egyre fontosabb szerepet játszik.
Ez egy olyan globális attitűd, amely már a magyarországi vállalkozásokra is jellemző. Legalábbis az derült ki a Mastercard által felkért Kantar Hoffmann által készített kutatásból, hiszen az elemzés szerint a magyarországi mikro- és kisvállalkozások mintegy négyötöde fontosnak tartja a fenntartható vállalati működést. Ráadásul úgy, hogy a fő motiváció nem is a brandépítés, nem a társadalmi elvárás, hanem a belső meggyőződés. Tehát azért használnak például energiatakarékos izzót, vezetik be az elektronikus számlázást vagy a digitális fizetési megoldásokat, mert tudják, hogy azzal is erőforrásokat lehet megtakarítani, vagy azok elpazarlását lehet mérsékelni.
A pénz nagy úr
A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a zöld szemléletmód tekintetében még messze nem értünk az út végére. Ennek tökéletes bizonyítéka, hogy sok olyan válaszadó akadt, aki tisztában volt azzal, hogy mit is kellene csinálnia ahhoz, hogy még inkább óvja a környezetét, azonban ezt mégsem teszi meg. Erre egy tipikus példa a faültetés, amelyről rengetegen tudják, hogy látványos, sokat számít, viszonylag egyszerűen lebonyolítható, de mégis ennél lényegesen kevesebb cég vezetése határoz úgy, hogy most akkor földbe helyeznének vállalati keretek között néhány csemetét. De ugyanez mondható el a zöld civilek számára biztosított támogatásokról, amely mértéke lehetne a jelenleginél lényegesen nagyobb.
Egyelőre (még) ott tartunk, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások főként azokat a fenntarthatósági megoldásokat alkalmazzák, amelyek gazdasági hasznot is hajtanak, illetve könnyen elérhetők és megvalósíthatók. Ez világosan kiderül abból, hogy amikor azokról a napi szinten használt tevékenységekről kérdezték a kutatásban résztvevőket, amikkel a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, a kisvállalkozások 93 százaléka említette a digitális fizetések lehetővé tételét, 90 százalék az elektronikus számlázást, ill. több mint 74 százalékuk a netes jelenléttel (pl. webshop üzemeltetéssel) is csökkenti a biológiai lábnyomát. Ezek pedig tipikusan olyan eszközök, amelyek amellett, hogy környezetbarát megoldásnak számítanak, üzletileg is hasznosak.
Szorosan ide tartozik, hogy a válaszadók szerint sokszor az is visszatartó erőt jelent, hogy a zöldebb működéshez egyszerűen nem kapnak elég segítséget. Tehát hiányzik a külső támogatás (akár a kormányzat, akár a különböző szakmai szervezetek részéről), és egyszerűen nem tudják előteremteni a környezettudatosabb működéshez vagy tevékenységhez szükséges forrásokat. Emellett azt sem lehet elhallgatni, hogy a gyakran módosuló, nehezen követhető, tehát egyáltalán nem vállalkozásbarát szabályozás sem segíti a cégeket abban, hogy nagyobb mértékben támogassák a zöld szervezeteket vagy környezettudatosabb technológiákat, módszereket vezessenek be. Ez utóbbira tökéletes példa lehet a szélenergiával kapcsolatos makacs korlátozás, amelyet éppen mostanában készülnek feloldani. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy ezen a területen is markánsan megmutatkoznak a méretbeli különbségek. Azaz általánosan jellemző, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy erőforrásokat fordít valamilyen kifejezetten fenntarthatósági célú beruházásra, vagy pályázik ezzel kapcsolatos támogatásokra.
Támogatás a nagyoktól
Az is előfordul, hogy a kisebb magyar vállalkozások zöld törekvéseit a hatalmas multinacionális gigászok is masszívan támogatják. A Mastercard a KKV-k számára biztosított üzleti megoldások mellett egy kommunikációs kampánnyal is szeretné megtolni a fenntarthatósági törekvéseket. Így született meg a ZöldZóna project, amelynek célja, hogy inspirálja azon, még nem „zöld” vállalkozókat, akik kíváncsiak és nyitottak a különféle környezettudatos megoldásokra, illetve hogy ily módon is elismerjék azon magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek már konkrét lépésekkel is elindultak ebbe az irányba.
Inspiráló példák
A ZöldZóna project során azt is fontosnak tartják, hogy pozitív példákat is mutassanak. Ennek keretein belül öt olyan magyar mikrovállalkozó mesél, illetve avatja be az érdeklődőket a saját „zöld” praktikáiba, akik az üzleti működésük során már most kiemelkedő hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra. Emellett a fizetéstechnológiai cég által létrehozott Készpénzmentes Zóna Facebook oldalon nagyszabású játékot indítanak, ahol szuper ajándékokat sorsolnak ki, valamint különféle interakcióra buzdító aktivitásokkal és felhívásokkal is találkozhatnak az oda látogatók. Létrehoztak egy weboldalt is, ahol a Humusz Szövetség szakmai segítségével számtalan hasznos és egyszerűen megvalósítható tippel, valamint a Mastercard kutatásának bemutatásával is segítik a szemléletváltást, valamint a kis- és mikrovállalkozások fenntarthatóbb működését.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta
