Megtisztítottuk a levegőt a Telex konyhájában

Miközben már mindenki tisztában van azzal, hogy a településeken milyen veszélyeket jelent a kültéri szmog, a beltéri levegő minőségével kevesebbet törődünk. Pedig életünk túlnyomó részét a négy fal között töltjük, így egészségünkre jelentős hatással van, hogy milyen a levegő minősége otthon, a munkahelyünkön, vagy épp az osztályteremben. És nem csak covidos időkben.

Lássuk, mennyire szennyezett a levegőnk

A Telex szerkesztősége a belváros egyik forgalmas pontján, az Astoriához közel van, ezért borítékolható volt, hogy a levegő minőségén lehetne mit javítani. A sok jármű és a régi nyílászárók hátrányt jelentenek a szálló por koncentrációja szempontjából, ugyanakkor az, hogy a második és harmadik emeleten vagyunk, jót jelent – az utcaszinten, vagy az alagsorban sokkal rosszabb a helyzet.

A sales csapat kölcsön kapott a Daikintól egy mérőeszközt és egy légtisztítót, ezekkel vágtunk neki a kísérletnek. Két napig csak a mérőműszer működött, az iroda több pontján vizsgáltuk a légszennyezettséget. Majd egy helyiségben úgy mértünk, hogy már a légtisztítót is működtettük.

A mérés menete pofonegyszerű: egy appot letöltve és vezeték nélkül a műszerhez csatlakozva azonnal láthatjuk telefonunkon az értékeket. Első meglepetést az iroda relatív páratartalma okozta: az ideális 40-60 százalék helyett 15-20 százalék közötti értékeket mértünk. Elsősorban az elavult fűtési rendszernek köszönhető, hogy télen ilyen rossz a helyzet, aminek pedig a szem és a nyálkahártya kiszáradása a következménye. Ez ellen párologtatóval, vagy párásítós légtisztítóval és több növénnyel tudjuk felvenni a harcot.

A szálló por koncentrációja is jóval az ajánlások fölött van. A teszt időszakában a kültéri levegő minőségét is mértük, a legrosszabb helyeken, nagy kereszteződésekben mért szálló por koncentrátum esetében 50 körüli értékeket mutatott a műszer, a forgalmas utak mellett, így az alattunk lévő Múzeum körútnál is jellemzően 30-40 körüli számokat, az irodában 15-20 körüli PM10, PM 2.5 és PM1 koncentrációt.

A levegőben lévő szemcsék esetében minél kisebb méretről van szó, annál nagyobb egészségügyi veszélyt hordozhatnak. A PM10-es méretűeket jellemzően kiszűri a légzőrendszerünk, a PM2.5-ös bejut akár a hörgőkbe is, a PM1-es pedig az érfalon keresztül akár a vérbe is. A vírusok az utóbbiaknál is kisebbek, de ők jellemzően „potyautasok”, saját méretüknél nagyobb szilárd, vagy folyékony részecskén jutnak be a szervezetünkbe, jellemzően a PM2.5 méretűekhez kapaszkodva.

A tisztaság fél egészség

A kölcsönkapott Daikin légtisztító 40-80 négyzetméteres alapterülethez optimális, ezért nem nagyobb helyiségbe (pl. a szerkesztőségi térbe) került. A konyhában találtunk neki helyet, ami egy átlagos nappali méretű helyiség, ahol adott időszakokban (főleg reggel és délben) többen is megfordulunk, de nap közben is bejárnak a kollégák telefonálni, kávét főzni, csacsogni. A mostani, Covidtól sújtott időkben ugyan többen vannak home office-ban, mint békeidőben, de a tendenciák így is láthatók.

A levegőminőség- mérőműszer adatai alapján jól látszik, hogy mikor, milyen eredménnyel ment a légtisztító. Éjjel nem működött, ebben az időszakban szép lassan romlottak az értékek a helyiségben. Annak ellenére, hogy ilyenkor üres a szerkesztőség, a rossz, régi nyílászárók rései mellett az utcáról és a folyosóról szép lassan bejutottak a különböző méretű szennyeződések a konyhába is.

Ugyanakkor a VOC érték épp ellenkezőleg viselkedik, éjjel megy vissza nullára. Nem csoda, ez a jellemzően emberi tevékenység közben keletkező szerves kipárolgások mutatója – ami takarításkor, főzéskor, vagy épp a lélegzésünk hatására emelkedik meg – esetünkben leginkább ebéd idején. A többi érték kora reggel szép lassan elkezd csökkenni a működő légtisztító hatására.

Ugyan vannak kis hullámzások, amikor többen vannak a konyhában, esetleg szellőztet valaki, de a kiugróan magas értékek eltűnnek. Látszik, hogy a berendezés magasabb fokozatba kapcsolt, amikor több szennyeződést észlelt. A jellemző értékek pedig így az ajánlásoknak megfelelően alakultak: PM1-ből és PM2.5-ből öt alatt, PM10-ből 10 alatt. Ami az értékekből közvetlenül nem látszik, de független tesztek bizonyítják: a légtisztító a vírusokat – így a SARS COV2-t – és más kórokozókat is kiszűrte a PM2.5 részecskékkel együtt – ami covidos, influenzás időkben egy munkahelyen igencsak jó pontnak számít.

A szellőztetés jó is meg rossz is – tanulságok

A belvárosi lakásirodának számos előnye van, például tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető és ebédidőben változatos a felhozatal annak, aki nem főz magának. Légszennyezettség szempontból viszont nem az igazi: az elavult fűtésrendszernek köszönhetően száraz a levegő, és a régi nyílászárók nem jók, így a fűtésnek sokat kell dolgoznia.

A kinti magas légszennyezettségből jut bentre is – csukott ablakok mellett is. Ennyi ember esetében nyilván fontos a rendszeres szellőztetés is, és nem csak vírusos időszakban (bár ilyenkor különösen). A szellőztetés ugyanakkor nem csak az oxigén és páraszintet emeli meg, hanem a szálló por mennyiségét is növeli, hiszen könnyedén bejutnak a szemcsék is a levegővel.

A belvárosi iroda – vagy éppen lakás – a legszmogosabb téli és nyári hónapokban van leginkább kitéve a légszennyezés hatásainak. Bár fűtési idényben vannak rosszabb helyek is – egyéb tekintetben idilli falvak és kedves kertvárosok levegője a vegyes tüzelésnek köszönhetően sokkal rosszabb is lehet, mint a forgalmas belvárosé.

A különböző szemcseméretű szálló por mellett a kórokozók, a pollenek és az egyéb (pl. vegyi alapú) szennyeződések is meg tudják keseríteni az ember életét. A kölcsön légtisztítóval szerzett tapasztalataink alapján hatékonyan lehet mindezeket szűrni, és akár egy középvállalkozásnyi embernek is jó levegőt biztosítani.

Ennek azonban ára is van. A viszonylag nagy alapterületű szerkesztőségben kettő, vagy több berendezésnek kellene működnie, hogy az ajánlásoknak megfelelő – tiszta és optimálisan párás – levegőnk legyen. Ez a bekerülési költségek mellett némi zajterhelést – igaz, a készülék működése alap fokozaton alig hallható – és az elektromos költségek megemelkedését is hozná magával. Bár ez utóbbi a Daikin szakértőjének számításai szerint alig észrevehető: óránként 8-15 W között fogyaszt, ha nem kapcsol Turbó üzemmódba (37 W), ami napi 20 óra üzemidővel számolva körülbelül annyi energiafogyasztást jelent, mint ha 6 percig szárítanánk a hajunkat hajszárítóval.

Akár iroda, akár lakás levegőjét szűrné az ember, ezeket érdemes mérlegelnie. Kivéve komoly allergia, érzékeny gyerek esetén – amikor nincs helye mérlegelésnek.

Hogyan lehet igazán jó levegőnk?

Sokan nem szeretik a modern irodaházak sterilitását, gyakori panasz, hogy „még az ablakot sem lehet kinyitni”. Levegőminőség szempontból azonban a jó minőségű és karbantartott gépi szellőzés a legjobb megoldás. Egy korszerű beépített rendszer tényleg tiszta levegőt varázsol még egy parázs hangulatú megbeszélés, vagy egy komolyabb munkahelyi iszogatás alatt is. Ugyanakkor tapasztalatunk szerint régebbi irodák esetében a légtisztító és az okos szellőztetés kombója is elég jó eredményt hozhat.

Home office-ban a légtisztító, vagy egy hatékonyan szűrő klíma is sokat tud javítani a levegő minőségén. Persze egy jó fekvésű otthon is megoldja a problémát – nem feltétlenül megy mindenhol a vegyes tüzelés és az avarégetés, még ha a pollenek nehezen is tarthatók távol. Thaiföld egyes szigetein például fűteni sem nagyon kell, és az év nagyobb részében a páratartalom is ideális. Bár onnan meg bejárni elég macerás.