Hazai eredmények is vannak a ritka betegségek gyógyításában

Ritka betegségeknek nevezik azokat a kórképeket, melyek 10 ezer főből maximum 5 embernél jelentkeznek. Durva becslés szerint világszinten minden tizenötödik ember lehet érintett valamilyen ritka betegségben. A teljes betegszám globálisan körülbelül 400 millió főre tehető, akik közül 30 millió Európában, míg 25 millió az Egyesült Államokban élhet.

Mik azok a ritka betegségek?

Jelenleg körülbelül 6-7 ezerre becsüli az orvostudomány a ritka betegségek számát, ezek között több is van, ami súlyos krónikus vagy akár életveszélyes állapotot eredményezhet. A betegségek számának becslése attól is függ, hogy a kórismeret mennyire részletes, mert ismert betegség változatai is lehetnek ritkák az egyedi tünetek ismeretében. Több ritka betegség jár nagy fájdalommal vagy valamilyen fogyatékossággal (például mozgáskorlátozottsággal, vaksággal), és egyszerre több szervet is érinthetnek.

Léteznek olyan kórképek, melyeket jelenleg nem lehet időben felismerni, illetve tüneteik összetéveszthetők már meglévő gyógyíthatatlan betegségekkel. Ilyen például a Creutzfeldt–Jakob-szindróma. Ebben a megbetegedésben szenvedőket rendszerint Alzheimer-kórral diagnosztizálják, miközben a betegséget prion fertőzés okozza. (A „prion” kifejezést először az emlősöknél előforduló számos neurodegeneratív betegségért felelős rejtélyes fertőző ágens leírására használták. Maga a szó a „fehérjeszerű ” („proteinaceous”) szóból származik, amely arra a kezdetben eretnek hipotézisre utal, hogy az efféle betegségeket okozó fertőző ágens csakis fehérjéből áll, örökítőanyag nélkül). A szellemi leépülés feltételezhetően az agyszövetben keletkező üreges lyukak miatt következik be.

A ritka betegségek körülbelül 70-80 százalékát genetikai eredetűként, 20-30 százalékát pedig fertőzésből eredőként, allergiás válaszként vagy környezeti hatásként azonosítják. Szintén ide sorolható néhány autoimmun- és rákbetegség. Míg több betegség jelei már gyermekkorban, esetleg születéskor jól felismerhetők – például a Rett-szindróma vagy a proximalis gerinc eredetű izomsorvadás –, a ritka betegségek több mint fele felnőttkorban jelentkezik, mint a Crohn-betegség, a kaposi szarkóma, a Huntington-kór, vagy a pajzsmirigy rák.

Globális összefogás és nagyobb eredmények

Angol nyelvterületen árva betegségnek nevezik ezeket a ritka kórképeket, mert a világszinten néhány ezer főt is alig érintő betegségekre akár több milliárd dollárnyi kutatási és fejlesztési összeget csak kevesen áldoznak az iparági szereplők közül.

A kutatók és a ritka betegségek érdekvédelmi szervezetei is arra a következtetésre jutottak, hogy a ritka betegségek esetében a hálózatkutatás módszereivel és globális finanszírozással kell haladni, valamint szakértői hálózatokat kell létrehozni, hiszen a páciensek jelentősen szétszóródhatnak nem csak országok, de akár kontinensek között is. Fontos az is, hogy egy ma még nem létező ritka betegségek osztályozási rendszert is fel lehessen állítani, ami megkönnyítené a diagnosztizálást, mivel sok esetben a betegségek felismerése a legnagyobb kihívás.

Az EU-ban már több mint két évtizede megkezdték ezeknek a törekvéseknek a megalapozását. A lépések egyrészt arra irányulnak, hogy a ritka betegségben szenvedők és családtagjaik ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak a betegségük marginális helyzete miatt, a betegek hozzájussanak a már meglévő terápiákhoz, valamint jogi úton és anyagi források biztosításával ösztönzik az ezirányú kutatásokat. Bár a ritka betegségek egyenként alacsony betegszámmal jelentkeznek, de sokezer ilyen betegségről van szó, összességében több tízmillió (30 millió) embert érintenek az EU területén és körülbelül 800 ezret Magyarországon.

Az EU 2000-ben kiadott, Ajánlás a ritka betegségek területén megvalósítandó fellépésről című ösztönző támogatási programja a gyógyszergyárakat célozta meg, megjelenése után öt évvel 300-nál is több új gyógyszer jelent meg a piacon.

Az Európa Tanács 2009-ben fogadta el a ritka betegségekkel kapcsolatos irányelvét, ami dióhéjban arról szól, hogy az Unió pénzbeli támogatást biztosít betegképviseleti szervezetek (Magyarországon ez a RIROSZ) számára, ösztönzi a kutatókat és a gyógyszeripari vállalatokat a ritkán előforduló kórképek terápiáinak, gyógyszereinek kifejlesztésére.

2011-ben az EU referenciahálózatot hozott létre, hogy elősegítse a specializált kezeléseket és a ritka betegségekkel kapcsolatos információk megosztását. Például az egyes országokban regisztereket hoznak létre 1-1 betegségre, ahová az orvosok felviszik az adatokat, így világszerte látható, hogy egyes kezelések hogyan teljesítenek. Az orvosok mellett sokat segítenek a visszajelzésben a családtagok vagy a gondozók is, akik folyamatosan képesek tájékoztatást adni a beteg napi állapotáról.

2020-ban megalakult a Horizont 2020 kutatási program, amelyen keresztül ritka betegségekkel összefüggő tudományos projekteket is finanszíroznak.

A két évtizede zajló erőfeszítések hozadéka, hogy évről-évre több gyógyszert állítanak elő és egyre több sikeres kutatás zárul le. Az EU-ban engedélyezett gyógyszerek mintegy 20 százaléka ma már a ritka betegségekre koncentrál.

Az elmúlt két évtized során 2016 volt a legkimagaslóbb év, amikor 206 ritka betegségekkel kapcsolatos új készítménnyel álltak elő a gyógyszergyárak.

Miért annyira nehéz a ritka betegségek gyógyítása?

Mióta előtérbe kerültek a ritka betegségek gyógyítását célzó kutatások, több száz gyógyszert és terápiát hagytak jóvá az EU-ban és az Egyesült Államokban. Ezek száma azonban az ismert ritka betegségek csekély százalékát érinti, hiszen nem csak a kutatásokat, a betegségek diagnosztizálását, és az egyes esetek rendszerezését is nehezíti a nagyon alacsony esetszám valamint a várhatóan rövid élettartam. A betegek körülbelül 26 százaléka még 5 éves kora előtt meghal, 37 százalékuk esetében pedig korai elhalálozásra lehet számítani.

A progéria például egy nagyon ritka genetikai betegség, ami a sejtek fokozott öregedésével jár. Az előfordulása nagyon ritka, az ismert esetekből kiindulva 8 millióból 1 gyermek születik ezzel a betegséggel. Jelenleg 100 progériás beteget tartanak számon, akik gyógymód nélkül maximum 13 évet fognak csak megélni.

Sokszor hosszú évek telnek el a betegség megjelenése és annak felismerése között, hiszen az ismert ritka betegségeknek is nagyon kevés szakértője van, vagy bonyolult a tüneteket beazonosítani, egy betegséghez kötni.

Ilyen például a narkolepszia, amit több speciális vizsgálattal tudnak csak diagnosztizálni; végeznek többek között gerinccsapolást az alacsony agyi fehérjeszám megállapítására, késleltetett és poliszomnogram alvásteszteket. Jelenleg nem ismertek sem a kiváltó okok, sem a megjelenés tünetei.

Általánosan is elmondható, hogy sok ritka betegség oka, patológiája, sőt, egyáltalán a lefolyása sem ismert teljes bizonyossággal. Az ilyen jellegű betegségek jelentős százalékban gyógyíthatatlanok, azonban a tudomány számos olyan gyógyszert, illetve terápiát már képes volt felfedezni, ami vagy a tünetek csökkentését, az életminőség javulását idézheti elő vagy meg tudja hosszabbítani a várható élettartamot.

Ugyanakkor mindössze a betegségek 5 százalékára létezik megfelelő terápia. Néhány esetben, bár van sikeres terápia, a betegek mégsem jutnak hozzá, hisz az adott országban nincs erre vonatkozó információ, nem beszerezhető a gyógyszer, vagy nagyon költséges – és ezért többnyire nem finanszírozza a társadalombiztosítás. Jó példa erre Magyarországon a közelmúltban két SMA-ban, azaz gerincvelői izomsorvadásban szenvedő két kisfiú esete, akik közösségi finanszírozás révén jutottak hozzá a megfelelő gyógyszerhez. 2021 tavasza óta ez a készítmény már egyedi méltányosság alapján elérhető Magyarországon.

Léteznek új terápiák, de sajnos nem minden ritka betegségre lesznek

A ritka betegségek döntő többsége genetikai eredetű. Előfordulhat, hogy nem egy, hanem akár több gén is érintett a kórkép kialakulásában, és ebben az esetben csökkenhet az esély a gyógymód megtalálására. Bonyolítja a kutatók helyzetét, hogy számos az olyan ritka betegség, melyekre nincsenek még szűrőmódszerek, ezért ezeket a betegeket megtalálni is kihívás, a gyógyszervizsgálatokat szinte lehetetlen elvégezni. A genetikai eredetű betegségek kutatása és a gyógyszerfejlesztés az általános (egyes források szerint átlagosan 2,5 milliárd dolláros) költségeken felül is drágább, mert a kutatás lehetőségeit korlátozza az alacsony esetszám, hosszabb folyamatot jelent eljutni az engedélyezési fázisig, a megtérülése pedig hosszasabb.

A kis betegszám miatt a kísérleti fázisban lévő gyógyszerek tesztelése hatalmas kihívást jelent. Bár ugyanazok a klinikai vizsgálati fázisok, mint az egyéb gyógyszerek esetében, de sokkal hosszabb ideig tarthat a tesztelési folyamat és annak kivitelezése nehezebb. Nagyobb összefogást igényel, hiszen több országban, földrészen kell lefolytatni azokat.

Az utóbbi évek kutatásai több területet is lefednek. Ilyen például a Hemofilia A és B vagyis az alvadási faktor hiánya miatt kialakuló vérzékenység, a növekedésihormon-hiány és túlzott termelődése, az Akromegália, vagy a felnőtt korban jelentkező Transztiretin amiloidózis.

Hazai eredmények is vannak

Magyar kutatók például áttörést értek el a Pseudoxanthoma elasticum (PXE), egy ritka meszesedési betegség megértésében, mely serdülőkori vakságot és keringési rendellenességet okoz. A Semmelweis Egyetem kutatói pedig egy ritka örökletes génbetegséget azonosítottak, amit a MSTO1 gén hibája miatt alakul ki.

Jelentős áttörések is történtek az utóbbi években a ritka betegségekkel kapcsolatban, több sikeres terápia is megszületett. 2017-ben az örökölt vakságot okozó speciális génhibára (RPE65) az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) jóváhagyta a készítményt.

A spinális izomatrófia (SMA/Spinal Muscular Atrophy) egy súlyos gyermekkori izomsorvadás, melynek egyetlen terápiája egy tavaly engedélyezett készítmény. A kezelést idén egy kislány kapta meg a Semmelweis Egyetem kórházában.

A génterápián túl is léteznek sikeres megoldások, ilyen például két enzimhiányos betegség kezelése. A fiatal fiúknál jelentkező Fabry-betegséget – melyet Johannes Fabry orvos írt le először a kilencvenes évek végén – zsírlebontásban szerepet játszó enzim okozza. Ez egy öröklődő genetikai betegség, amit 2001 óta infúziós terápiával tudnak gyógyítani, Magyarországon 50-100 főt érint.

A Pompe-kór egy olyan genetikai rendellenesség, amely során a szervezet sejtjeiben felhalmozódik a glikogén nevű összetett cukor. A betegség, a szervezetben az összetett cukrokat lebontó savas alfa-glükozidáz (GAA) nevű enzim hiányából fakad. A glikogén felhalmozódása a különböző szervekben és szövetekben, de különösképp a vázizomzatban jelentkezik, és ezek lebomlását okozza, így súlyos izomgyengeséget okoz. . Emellett jellemző erre a betegségre több szerv érintettsége, jelentkezhetnek lép és máj, valamint szívproblémák. Több életszakaszban is kialakulhat, akár csecsemő-, serdülő- és felnőttkorban is. Ha időben kiderül a rendellenesség, akkor enzimpótlással gyógyítható. 400 ezer születésből 1 esetben fordul elő.

A világ nagy gyógyszergyáraiban és számos kutatóintézetben, így hazánkban is több fejlesztés, betegség-azonosítás zajlik. Magyarországon a klinikai vizsgálatokról bővebben az mkvt.hu és a klivi.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.