Sérül a szuverenitásunk, ha adataink az USA-ban és Ázsiában vannak?

Kétirányú erők hatnak pillanatnyilag a felhő-technológiára: egyrészt óvatosabban fektetnek be a vállalatok, másrészt sok területen kényszerré vált a digitalizáció, illetve különböző digitális eszközök, munkamódszerek, felhő platformok használata. Jorzsits Árpád több mint 10 éve foglalkozik cloud-technológiával, a személyes és a Deutsche Telekom IT Solutionsnél szerzett tapasztalata alapján állítja:

„bizonyos iparágakat kiemelten megviselt a pandémia (autóipar, turisztika), viszont ha digitalizációról vagy cloud-technológiáról van szó, nemhogy csökkentek volna az invesztíciók, hanem növekedtek.

A Tesla ebben is utat mutat

Akár a remote work miatt, akár a fizikai kontaktusok minimalizálása miatt – a vállalatok mindinkább elhagyják a szervertermeket. Azok, a korábban 5-10 éves tervek, amelyeket megvalósítani akartak a cégek a digitalizáció és a cloudifikáció területén, hirtelen a felére csökkentek. A cloud iparágban globálisan éves szinten 20-30 százalékos éves növekedés tapasztalható.

Már messze nem csak a skálázhatóságból fakadó költséghatékonyság az, ami miatt a cloud a cégek számára hasznos lehet. A gyorsabb termékfejlesztési ciklusok elősegítésével komoly üzleti értéket tud teremteni a vállalat számára. Számos német autógyárral dolgozunk együtt a DT-ITS-nél, amelyek évekkel ezelőtt felismerték, hogy ha nem gyorsulnak fel, akkor a Tesla lenyomja őket, a modernebb, gyorsabb fejlesztési ciklusaival.

A felhőnek köszönhetően ugyanis a termékfejlesztésre jellemző – gyorsan próbáljunk ki új dolgokat, és ha nem működik, vessük el – körforgás jelentősen lerövidül, a fejlesztők nagyobb szabadságot kapnak, kevésbé függenek a hagyományos IT infrastruktúrától. Ezt vették észre a német nagyvállalatok és így kezdett a felhő az üzleti stratégiájuk szerves részévé válni. Onnantól már nem csak egy érdekes játszótérként tekintettek az új technológiára, de valóban elkezdték átmozgatni az alaptevékenységeiket a felhőbe, és ezt nem a költséghatékonyság generálta, hanem a gyorsaság és a rugalmasság iránti igény.”

Miért éri meg egy vállalatnak felhőbe költözni?

Egyesek számára a felhőre való átállás azt jelenti, hogy hozzáférést kapnak a legjobb vállalati szintű technológiához, az alapjául szolgáló infrastruktúra kezelésének, karbantartásának kapcsolódó költségei nélkül. Másoknál, így például a startupok esetében, a gyors méretezés és a piaci igényekre való gyorsabb reagálás képessége áll a lista élén. „Bármi is legyen az ok, minden olyan vállalkozásnak, amely úgy dönt, elindul ezen az úton, felhőalapú megvalósítási stratégiára van szüksége ahhoz, hogy sikeresen és nyereségesen működjön ebben a környezetben. A vállalat üzleti stratégiájához kapcsolódva lehet döntést hozni arról, hogy milyen felhőbe, milyen adatokat visz át egy vállalat, és az üzlet pontosan mit nyer majd ezzel” – mutat rá a felhőbe költözés első dilemmájra a Deutsche Telekom IT Solutions public cloud üzletágának vezetője.

„A DT-ITS gyakorlatilag végigkíséri az ügyfelet a felhőbe vezető úton, hiszen nem csupán adatok migrációjáról van szó, hanem arról, hogy az adott ügyfél informatikája hogyan működik a leghatékonyabban. Többféle út létezik, hisz vannak hibrid megoldások, több-felhős scenariók – mindig az adott vállalat érdekeit szem előtt tartva kell megtervezni ezt az utazást, lépésről lépésre. A DT-ITS-nél büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon nálunk vannak a legnagyobb létszámban cloud szakemberek, akik az összes piacvezető cloud platformon otthonosan mozognak, így magabiztosan tudnak tanácsot adni a felhőstratégia megtervezésében. ”

Cloud, mint geopolitikai kérdés

„Jelenleg három nagy amerikai felhőszolgáltató van a piacon, a Google, az Amazon és a Microsoft, amelyek lefedik a globális cloud-piac 60 százalékát. Ugye ezek a cégek a világ legnagyobb vállalatai is, amelyek, hogy, hogy nem, az árbevételük tetemes részét a felhő üzletükből nyerik” – vázolta az adatszuverenitás európai kihívásának alapját Jorzsits Árpád.

Ezek a nagy felhőszolgáltatók természetesen szeretnék magukhoz láncolni az ügyfeleket és „kizárólagosságot kérni”, amivel nincs baj, de a cégek különböző igényeinek kielégítésére egyedi stratégiákra van szükség, lehetőleg független tanácsadókkal, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatva a nagy szolgáltatóknak. A vendor lock-in (szállítótól való függés) problémát jelenthet a felhőben is, mert a platformok nem egyformák, van amelyik mesterséges intelligencia szolgáltatásban erősebb, van amelyik hálózati stabilitásban jobb. A legtöbb nagy cég emiatt több publikus felhőszolgálatóval is kapcsolatban áll, valamint belső cloudot is üzemeltet.

A másik kérdéskör, amely egyidős a felhő-technológiával, a biztonság kérdésköre. „Ma már az AI-algoritmusokon alapuló biztonsági megoldások segítségével a helyzet sokkal jobb, mint korábban. Bejött azonban néhány új aspektus, amelyek főként geopolitikai szempontból teszik izgalmassá a biztonság kérdését.

Az amerikai szövetségi törvény, a Cloud Act és az európai GDPR kapcsán is felmerült, hogy mennyire jó Európának, ha az adataink egyre inkább amerikai vagy ázsiai szervereken tárolódnak. A Trump regnálása alatt hozott 2018-as Cloud Act (Clarifying Lawful Overseas Use of Data Act) rendelkezik arról, hogy az amerikai kormányzati szervek minden amerikai tulajdonú vállalat adataihoz hozzáférhetnek, függetlenül attól, hogy ez az adat hol található a világon.

Ez azért fontos, mert az utóbbi 10 év tapasztalata és a piac alakulása arra enged következtetni, hogy ha volt is valamifajta háború a tekintetben, hogy mely cégek is fogják uralni ezt a piacot, mára ez eldőlt. Ezek nagyobb részben amerikai, kisebb részben ázsiai nagyvállalatok, és Európának gyakorlatilag nem lett olyan cloud terméke, amely igazán meghatározó lenne globális szinten.”

Az amerikai szövetségi törvénnyel a legnagyobb baj, hogy nem EU-konform, ezért alakult ki a német-francia tengely mentén a GaiaX-projekt, amely azt a célt tűzte ki, hogy Európának legyen szabályozása és technikai megoldása arra, hogy az adatait biztonságban tudja tárolni. „Ez igen komoly geopolitikai kérdéssé nőtte ki magát, és úgy tűnik, a probléma az elkövetkező években is velünk marad. A GaiaX nyílt szabványokon alapuló páneurópai felhőszolgáltatás-hálózat kiépítését célozza, amely valós alternatívája a globális, de alapvetően amerikai központú szolgáltatóknak.” – figyelmeztet Jorzsits.

1 milliárd eurós adatcenter és digitális kompetencia

Európában nem beszélhetünk digitális önrendelkezésről, ez pedig az európai gazdaság jövőbeli cselekvőképességét, valamint innovációs és versenyképességét veszélyezteti. Éppen ezért fontosak az olyan európai platformok, mint amilyen az Open Telekom Cloud (OTC) is, ami mára már az öreg kontinens legnagyobb OpenStack alapú felhőszolgáltatása lett. Az OTC négy adatközpontja közül kettő Németországban, kettő pedig Hollandiában épült fel – az itt tárolt adatok kezelése teljesen EU-konform, a platform üzemeltetése pedig a DT-ITS magyarországi szakemberei által történik.

De felismerték az amerikai szolgáltatók is az adatszuverenitás fontosságát Európában, így a Google a Cloud Act-et kijátszva, a T-Systemsszel közös partnerségben új szuverén adatcentert épít a Svájc-Ausztria-Németország régióban, egymilliárd eurót invesztálva a térségbe. A felhőpiac meghatározó szereplői és új irányai Európában 2021-ben, a Gaia-X, a Sovereign Cloud és Google-T-Systems partnerség.

Ahhoz, hogy az európai felhő infrastruktúra megvalósulhasson, digitális kompetenciákat kell létrehozni. Ebben a DT-ITS igyekszik élen járni, főleg közösségépítéssel.

„Több mint 1500 embert mozgatunk meg itthon a meetup.com-on elérhető szakmai közösségeinkkel (Hungarian Azure User Group, AWS Budapest CoP), és ezeken keresztül ingyenes eseményeket, konferenciákat szervezünk, mint például a Google-lel közös DevFest, ahol a magyarországi IT szakemberek, illetve a felhő iránt érdeklődő cégek ismerkedhetnek a technológiával.

A közösségek számunkra fontosak, mert úgy látjuk, a tudásban elmaradás van világszinten és itthon is, jelenleg az igény a cloud technológiához értő emberekre jóval nagyobb, mint a kínálat.

Így hiába vagyunk a legnagyobbak itthon, ez a terület az IT-n belül olyan gyorsan fejlődik, hogy gyakorlatilag folyamatos nálunk az emberfelvétel.”