Nincs drágább egy építkezésnél, ez nem újdonság. Ha az idei árakat nézzük, a becslések azt mutatják, hogy bruttó legalább 500 ezer Ft/nm ár alatt bele se érdemes kezdeni a kivitelezésbe. Egy ilyen borsos költségvetésbe már nem férnek bele a hibák, a rosszul megválasztott alapanyagok vagy technológiák, ahogy a félmegoldások se. Megkérdeztük a Wienerberger szakértőit és egy vagány kőművest, szerintük hogyan lehet jó házat építeni manapság.
Ember legyen a talpán, aki laikusként el tud navigálni az épületenergetikai követelmények, födémek és falazatok, vagy a naponta változó árak tengerében. Pedig egy ház átépítése, különösen egy új ház kivitelezése óriási feladat; rengeteg fontos döntést kell meghozni, a pontos igényfelmérés és tervezés elengedhetetlen. Ezek hiányában pedig erős idegrendszert igényel, ha előállnak a buktatók.
Felmerül a kérdés: mi számít ma jó háznak? Koránt sem elméleti a felvetés, a jó ház energiahatékony, fenntartható és egyben időtálló is. A közeljövőben, 2022 júniusától a minimum követelmény lesz az is, hogy minimum 25%-ban megújuló energiát használjon és megkapja a (BB) közel nulla energiaigényt alátámasztó tanúsítványt. Az pedig mindenki saját igénye, hogy jó legyen az új otthonában élni és költséghatékony lakni.
„Ez az 50-es fal olyan erős, mint az Egri vár”
Fóton építkezik Benk László egy egészen különleges felállásban: ő maga az építtető, a kivitelező és a kőműves is -hiszen szakmabeli. A saját házát építi a fiával, természetesen téglából, ahogy annakidején az apjával építették az előző házat. A vöröstégla Lászlónak így az otthonosságot jelképezi, nem is gondolkodott másban.
„Nem irigylem, azt, aki majd le akarja bontani” – teszi hozzá.
Amikor elkezdte tervezni a házat, egy nagytömegű, erős falat képzelt el, ami számára a Monarchia-korabeli ideált testesíti meg. A falazathoz az 50 cm vastag Porotherm Rapid rendszert választotta, ami „bizalomgerjesztő” – ahogy fogalmazott, „a jótállása 100 év”. További előnye, hogy az 50-es téglát nem kell szigetelni, így elkerüli a hőhidak kialakulását és szép, egyenletes falat húzhat fel belőle.
László a Dryfix ragasztóhabos technológiát választotta, ami az úgynevezett síkcsiszolt falazóelemekhez készül. Mivel az elemek nagyon pontosak, a falazáshoz nem kell habarcs, csak kis mennyiségű ragasztóhab. „Az első sort nagyon pontosan kell lerakni, nem lehet megkerülni a lézeres vízszintezőt. Viszont utána egy hét alatt elkészültünk a fiammal ketten. Az 50-es tégla elég széles volt ahhoz is, hogy falról rakjuk, nem kellett hozzá állvány. Mire végeztünk a sorral, megszáradt és végigsétálhattunk rajta.”
Ez volt a kiindulópont, amihez az épület többi szerkezetét kellett optimálisan méreteznie. Szintén Porotherm födémrendszert választott, a tetőn ívelt vágású Tondach tetőcserepek lesznek. Masszív alapozást készített C20-as betonalapra, hogy elbírja ezt a hatalmas tömeget. Amikor teljesen kész lesz a ház, így valószínűleg több zombi apokalipszist is túlélhet a robosztus konstrukcióban.
Gyenge pontja lehetne az épületnek a nyílászáró. László úgy oldotta meg a kérdést, hogy az elérhető legkorszerűbb, úgynevezett XSP anyaggal és külső-belső ragasztásos technológiával építette be, valamint szigetelte az ablakokat és ajtókat.
Ami előny, az természetesen valahol hátrány is, hiszen az extrém vastag falazat elvesz az alapterületből. László számára ez elfogadható veszteség – a földszintes házban 177 négyzetméter áll rendelkezésére, „ebből most 140 nettó lesz” – jegyezte meg – „bőven van hely”. Természetesen a belső- és válaszfalak már kisebb, 25-ös és 10-es téglákból épültek.
Izgalmas pontja a háznak a tető, melyet eleve olyan dőlésszöggel tervezett meg, hogy a napelemeknek ideális legyen. A házat ugyanis egy 16kW-os kandalló és kiegészítő elektromos fűtés melegíti fel, részben megújuló energiával. „Gáz egyáltalán nem lesz” – teszi hozzá.
Lászlónak jól jött, hogy volt egy extra segítsége a ház rendszereinek megtervezéséhez és építéséhez. Ez a Mesterház program, amivel részben mentorként, részben asszisztensként támogatja az építkezőket a Wienerberger. „Komoly szakmai segítséget jelentett a program. Mérnökeik pontos idomszámításokat végeztek és többször ellenőrizték az építkezést; hogy kerültek be a falvégek, csomópontok, sarkok vagy az áthidalók. Nagyobb biztonságban éreztem magam, hiszen nincs hibátlan ember.”
Évente 2000 tervrajzot néznek át
Mivel jövő évtől csak közel zéró épületek fognak megfelelni BB energetikai szabványnak, nagyon komplexen át kell gondolni az építkezés részleteit. Minél kompaktabb az épület, minél kevesebb a tagolás, annál jobb az ház fajlagos hőveszteség tényezője. Rengeteg most a kérdés és sok esetben a bizonytalanság ebben a témakörben az építkezők részéről.
„A legoptimálisabb a félgömb héj lenne” – mondja Horváth András alkalmazástechnikai csoportvezető és okleveles építészmérnök, aki a két éve zajló Mesterház programban szakértőként járja az építkezéseket. – „Bár nem valószínű, hogy iglukkal vagy jurtákkal építenék tele az országot, mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy ami egyszerűbb, kompaktabb forma az kevésbé hőhibás.”
A tervezésnél érdemes arra is figyelni, hogy mennyi és milyen irányú napsütést kap az épület, mekkora nyílászárókat kell tervezni. Feltétlenül számoljunk azzal, hogy milyen gépészeti rendszer fogja ellátni például a fűtés-hűtést. Minél pontosabb a tervezés, annál könnyebb kiszámolni a ház alapanyagmennyiségét.
„Ez az időszak most kifejezetten arról szól, hogy pontosabb méretezéssel gyorsabb, költséghatékonyabb lesz az építkezés. A Mesterház programban évente több ezer tervrajzot nézünk át és számoljuk ki az anyagszükségleteit, jövőre is legalább ennyit kapunk majd. A beruházók 30-40 házat is felhúznak azonos terv alapján, kereskedők is hívnak minket, hogy pontos árajánlatot tudjanak adni, de a magánépíttetők tervei alkotják a program legjavát.”
„A legtöbb kérdés mostanában a napi szinten változó árakkal kapcsolatos. Jellemzően dilemma, hogy szigorodnak az energiafelhasználási körülmények, mit kell választaniuk, hogy beleessenek a kategóriába. Milyen szigetelésbe, födémbe érdemes gondolkodniuk. De sok megkeresésünk van az érvényes városképpel kapcsolatban is, hogy milyen cserepet választhatnak.” – tudtuk meg Kranauer Rolandtól, aki a Mesterház programban résztvevőkkel tartja a kapcsolatot.
„Az építkezési trendek is eszerint alakulnak” – osztotta meg velünk Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője. – „Érdemes kiemelni a fenntarthatósághoz kapcsolódó szempontokat, a hőszigetelőképességet a falazatok kapcsán. Vannak erre előírások, de az építtetők egyébként is a takarékos megoldásokat választanák. Másik szempont, hogy minél gyorsabban lehessen haladni a kivitelezéssel, például a Rapid technológiával akár kétszer gyorsabban lehet haladni, mint a hagyományos habarcsos falazással.
A látszó termékek esetében, melyek az épület esztétikáját adják: színekben, formákban is nagy változás van. A 90-es években népszerű mediterrán tető most visszaszorult, a minimál dizájn, egyszerűség, antracit szín vette át a helyét, a tető, mint dizájnelem is megjelenik. Erre példa, hogy idén a Porsche Design Stúdióval együtt terveztünk egy tetőt, ami Red Dot-díjat és számos más dizájn díjat nyert. A funkció mellett az esztétikum is trend.”
Tévhitek, amik jobban kötnek, mint a habarcs
Számos tévhit övezi a házépítést, szinte mindenkinek megvan a saját hitvallása a „tuti” módszerekről. Az egyik ilyen erős városi legenda például, hogy a tégla a teljes költségvetés 20-30 százaléka, és azon sokat lehet spórolni.
„Valójában csak 3-7 százaléka a költségeknek – árulja el Nagy Zsolt István – „Viszont ez egy olyan része a háznak, amit később már nem lehet kicserélni, mint a megunt burkolatot. Sőt, bizonyos esetekben, például a térburkolásnál, a térkő sem tesz ki többet, mint a költségek 30 százalékát. A maradék 70 százalékot a kiegészítő munkálatok, a szakemberek bére alkotja.”
„Mindig érdemes összköltségben gondolkodni” – figyelmeztet a szakember. „Ha a kiadásokat szeretnénk csökkenteni, akkor se az alapanyagon spóroljunk, ami meghatározza a ház minőségét és állékonyságát, és egyébként sem a legmeghatározóbb költség. Máshol kell kompromisszumot kötni.” Nagy Zsolt István azt javasolja, hogy az elhúzódó építkezések, sokasodó kiadások megelőzése érdekében nagyon pontos és teljeskörű tervet kell készíttetni szakértők segítségével, mert minden változtatás menet közben – akár az építőanyagokra, akár az alaprajzra vonatkozik – felesleges kockázatot és plusz költséget jelent.
A másik tévhit, hogy a téglára szigetelés kell. Nem mindig kell.
Korábban a hőszigetelés tipikusan úgy nézett ki, hogy 30 cm vastag téglafalra külső szigetelést vittek fel. Mivel a szigetelőanyag és a munkabér is jelentősen emelkedett, inkább 44 cm vastag téglát érdemes vásárolni, ami önmagában is képes ellátni a hőszigetelés feladatát.
Abszolút rossz következtetés eredménye az is, ha a ház egyik jellemzőjét eltúlozzák – például a jobb energiahatékonyság érdekében. Tipikusan ilyen eset, amikor több plusz szigeteléssel látják el a falakat. „Ha az adott épületnél 15 cm az optimális vastagság, akkor a 20 cm nem fog fajlagos megtakarítást hozni” – magyarázza Horváth András, aki szakértőként látott már csúnya dolgokat.
„Az optimum elérése érdekében inkább a ház más részeit, például a nyílászárót érdemes fejleszteni, kisebbre vagy például kétrétegű helyett háromrétegűre cserélni” – tanácsolja.
„Körülbelül 100 házat néztünk meg eddig a programban, ahol lementek az ellenőrzések – meséli Horváth András –, ez 200-220 ellenőrzést jelent évente, aminek 2-5%-ára jellemző, hogy esztétikai problémákkal rendelkezik és még ennél is kevesebb, ahol bontás nélkül nem javítható hibákat észlelünk.”
A cikk megjelenését a Wienerberger támogatta.
