Új korszak kezdődik kölcsönfronton
2021. július 29. – 09:56
Több szempontból is új időszámítás kezdődik a lakossági hitelezésben, ezen belül a járvány előtt meglehetősen nagy népszerűségnek örvendő személyi kölcsönöknél. Egyrészt azért, mert a járványhatás tovább enyhülésével hosszabb távon várhatóan bátrabban fogyasztanak majd a magyarok, ez pedig a hitelkeresletet is élénkítheti. Másrészt azért, mert hosszú idő után emelkedő pályára került az alapkamat. Cikkünkben utána jártunk, hogy ezek miként hatnak a piacra, illetve a hitelfelvételi kedvre.
Kattintson ide a kalkulátorhoz, hogy megnézze, Ön milyen feltételek mellett kapna kölcsönt!
Egyelőre még bizonytalan, hogy mikor kezd teljesen marginálissá válni a járványhatás a magyar gazdaságban, félő például, hogy lesz egy negyedik hullám, amelynek erejét, súlyosságát most még nehéz megmondani. Az viszont tény, hogy az idén már kezdenek javulni a gazdasági mutatók, részben persze a bázishatás miatt, vagyis azért, mert a múlt évben a pandémiás helyzetben nagyon gyenge eredmények születtek. Ahogy arról korábbi cikkeinkben már írtunk, a lakossági hitelpiac, ezen belül a személyi kölcsönöknél már élénkülés látható, cikkünkben pedig áttekintjük, hogy milyen tényezők befolyásolhatják ezt a piacot, valamint a lakáshitelezést.
Pro
A személyi kölcsönök piacának növekedését a fogyasztás bővülése, az autóvásárlási és lakásfelújítási kedv fokozódása, a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet erősödése segítheti a következő időszakban. Mindehhez viszont arra is szükség van, hogy a fizetések emelkedő pályán maradjanak. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált, legfrissebb inflációs jelentésében szereplő prognózis szerint az idén 8 százalékkal, 2022-ben 7,8 százalékkal, 2023-bban pedig 7,2 százalékkal növekedhetnek az átlagos nettó keresetek.
Ha beválik a prognózis, akkor az nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a tavalyi kedvezmények nélkül számolt 404 ezer forintos bruttó átlagfizetés az idén 436 ezer forint felett lesz éves átlagban, jövőre a 470 ezer forintot is meghaladhatja, 2023-ban pedig már meg lesz az 500 ezres szint. Ez kedvezmények nélkül, valamint az adószabályok változatlanságát feltételezve 290-332 ezer forintos nettó értéket jelentene. A nettó bérek változása mellett fontos azt is megnézni, hogy az az infláció miként befolyásolja a kereseteket.
Erre pedig a reálbérek mutatója ad választ. A reálbérek ugyanis azt mutatják meg, hogy az infláció hatásával együtt mennyivel növekednek a fizetések, ebből a szempontból pedig már árnyaltabb a kép. Mégpedig azért, mert az átlagfizetéseknél közel 8 százalékos emelkedésre számít az MNB, ám a reálbéreknél 5 százalék alatti növekedés várható. Vagyis a bérek vásárlóereje mérsékeltebben emelkedik, mint a nettó fizetések. További emelkedés prognosztizálható, ha nem is abban a tempóban, mint korábbi években. Márpedig ez pörgetheti a lakossági hitelezést, azon belül a személyi kölcsönök piacát.
Kontra
A már említett infláció másik oldalról is hatással van a lakossági hitelezésre, mégpedig a kamatok miatt. Erről mindjárt részletesebben szó lesz, előbb érdemes megnézni, hol tart az infláció. Májusban már 5,1 százalékos, júniusban pedig 5,3 százalékos volt. Ezek az értékek pedig bőven felülmúlják a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzésében szereplő 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos szintet. A Magyar Nemzeti Bank ugyan átmenetinek tartja az infláció felfutását, ez látszik abból is, hogy a fentebb már említett inflációs jelentésben 2022-ben és 2023-ban 3,1 és 3 százalékos éves átlagos inflációval számolnak a jegybanki szakértők.
Mindenesetre a jegybank pont az infláció megugrása miatt, valamint azért, hogy az inflációs várakozások a gazdaságba ne erősödjenek, tíz év után idén júniusban kamatot emelt, sőt, azóta jelezte, hogy kamatemelési ciklusba kezdett, vagyis újabb emelések várhatók. Márpedig emiatt a hitelkamatok is feljebb kúszhatnak, vagyis drágábbak lehetnek a hitelek. Persze csak abban az esetben, ha a bankok a magasabb alapkamatot érvényesítik a hitelkonstrukcióikban. Lényeges ugyanakkor, hogy a kamatkörnyezet még mindig alacsonynak mondható, ezért évtizedes távlatban még mindig viszonylag olcsónak mondhatóak a lakossági hitelek.
A jövőben hitelt felvevő háztartások számára fontos, hogy az esetleges kamatváltozásokból adódó kockázatot kiküszöbölhetik. Ma már a személyi kölcsönöknél a legtöbb konstrukció fix kamatozású, vagyis a teljes futamidőben ugyanannyi a kamat és a teljes hiteldíjmutató, ezáltal a havi törlesztőrészlet is. A lakáshiteleknél kicsit más a helyzet. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződéseknél az 5/10 éves kamatperiódusban rögzített kamatozásúak vannak fölényben. Jelenleg a legbiztonságosabb konstrukció pedig az, amelynél a teljes futamidőre rögzítve van a kamat.
A már meglévő lakáshitelek egy része változó kamatozású, amelyeknél a kamatváltozás módosíthatja a törlesztőrészletek nagyságát, kamatcsökkentés esetén alacsonyabb, kamatemelésnél pedig magasabb lehet a törlesztőrészlet. Ezeknél a hiteleknél a bankok szakértőivel történő egyeztetve érdemes lehet megfontolni a hitelcserét, vagyis olyan konstrukcióra cserélni a meglévőt, amely fix kamatozású, ezáltal változatlanok maradnak a törlesztőrészletek is.
Mivel egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kamatok pontosan merre mozognak majd a következő időszakban és a járvány miatti bizonytalanság is érezhető, a hitelfelvételben gondolkodó háztartások – amennyiben biztosan tudják vállalni a törlesztőrészletek fizetését – csak visszafogott tempóban érkezhetnek újra a piacra.
Kattintson ide a kalkulátorhoz, hogy megnézze, Ön milyen feltételek mellett kapna kölcsönt!
A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.
