Szteroidlöketet adott a vírus az e-kereskedelemnek
2021. július 9. – 11:23
A 2020 elején felbukkant koronavírus egyik napról a másikra megváltoztatott mindent Magyarországon is. Elhozta a kötelező maszkviselést, otthonukba kényszerítette az embereket, átírta a munkával és tanulással kapcsolatos szabályokat, bezáratta a boltokat, de még így sem tudta eltántorítani a népeket a pénzköltéstől. Hiszen mint az a MasterCard által készített, vásárlási szokásokat kutató Fizetési Élmény Riportból kiderül, a pandémia amellett, hogy becsukott egy csomó kaput, kinyitott jó néhány másikat is. A belföldi online kiskereskedelmi forgalom ugyanis tavaly egészen döbbenetes mértékben, 45 százalékkal nőtt, három évet ugorva előre a fejlődésben. Azaz az járvány iszonyatos lökést adott az e-kereskedelemnek, ebbe az irányba terelgetve azokat is, akiknek korábban eszükbe nem jutott volna, hogy a hagyományos üzletek helyett a laptop vagy okostelefon kijelzőjén bonyolítsák a vásárlásaikat.
A nagyik ugyanúgy vásárolnak, mint a tinik!
A fiataloknál ez nem is meglepő, hiszen már generációk nőnek fel úgy, hogy készségszinten használják a kütyüket, és úgy mozognak a virtuális térben, mint tigris a dzsungelben. Viszont melléjük elkezdtek felzárkózni az idősek, hiszen például a járványidőszak alatt az ötvenes korosztályban nőtt a legnagyobbat a webshopperek aránya. Mellettük a hatvan évnél idősebbek is aktivizálták magukat, szűz területre merészkedve 83 százalékuk vett valami olyan jellegű terméket a neten, amelyet korábban más forrásból szerzett be. Szóval már szó nincs arról, hogy az e-kereskedelemben utazóknak kizárólag a negyven alattiakra kéne fókuszálniuk.
Tarol a ruha, bukott a könyv
De mit is keresnek az emberek az online boltokban? Hát, gyakorlatilag mindent, de persze itt is vannak slágercuccok. A ruha és a cipő például tarolt, hiszen az emberek negyede állította azt, hogy gyakrabban vett ilyesmit a weben keresztül, mint korábban. Nagyot mentek a műszaki cikkek is, ami valahol érthető, hiszen sokan kényszerültek arra, hogy villámgyorsan építsenek ki otthonukban egy „irodát” vagy „tantermet”. A webes élelmiszer-értékesítés is hálát rebeghet a Covidnak, ugyanis a felmérésekre adott válaszokból kiderül, hogy a népek 10 százaléka a pandémia időszakában kezdett online úton ételt-italt vásárolni. Viszont az is tény, hogy a fogyasztók fele még így is mereven ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját maga által megtapogatott, megvizslatott élelmiszert pakolja be hűtőbe vagy a spájzba. Emellett az is tény, hogy voltak olyan termékcsaládok, amelyek buktak a járvány alatt. A vesztesek tipikus képviselői például a könyvek, ugyanis ezekből lényegesen kevesebbet vásároltak, mint korábban.
Vásárlás ágyban, vécén és biciklin
A netes vásárlás egyik legnagyobb előnye, hogy szó szerint bárhonnan lebonyolítható, és honfitársaink nem is fogják vissza magukat, kihasználnak minden adandó lehetőséget a pénzköltésre. A magyarok például imádnak az ágyban heverészve venni mindenfélét, de igen gyakran ragadják meg a virtuális kosarat a tv előtt üldögélve is. Ebben biztos szerepet játszanak a reklámok is, amelyeket idén már egyébként megbízhatóbbnak, hitelesebbnek tartanak, mint korábban. Szintén nagyon népszerű a munkaidőben történő vásárolgatás, hát hiába, sokkal jobb érzés pénzt költeni úgy, hogy közben ezért még fizetnek is nekünk!
Egész sokan vannak, akik mellékhelyiségben töltött időt is kihasználják, hogy vegyenek ezt-azt. De ez még mind semmi azokhoz képest, akik gond nélkül előkapják a virtuális pénztárcát vezetés vagy biciklizés közben is! A megkérdezettek megdöbbentően nagy hányada, öt százaléka vallotta be, hogy vásárolt már veszélyesnek ítélt helyzetben. Az pedig egyenesen sokkoló, hogy ilyenkor általában nem is valamilyen fontos, létszükségletű terméket vettek, hanem az esetek túlnyomó többségében valamilyen műszaki cikket. Azért igazi Darwin-díjas produkció az autópályán száguldozva fejhallgatót venni, ebben nem lehet vita.
Egy-egy vásárlási döntést nagyban befolyásolhat maga a szituáció, amelyben a fogyasztó éppen tartózkodik. Biztos sokan megdöbbenek ezen, de játékot nem autószerelés közben vesznek az emberek, hanem akkor, mikor a gyerekeikkel vannak. Amikor a fürdőszobában tartózkodnak, akkor általában valamilyen piperecikkre ruháznak be, EB- meccs közben pedig labdáért vagy stoplisért fizetnek, őrület! Ha pedig már Ön is vásárolt szexjátékot részegen könyv helyett, nyugodjon meg, nincs egyedül!
A sárga csekket nem lehet kiirtani
A pandémia alatt egyre többen döbbentek rá, hogy a különféle elektronikus fizetési megoldások segítségével csökkenthetik a közüzemi számlák kezelésével járó kínokat. Ez persze tök logikus, hiszen amíg sokan vannak, akik szeretnek igazi boltokba járni, válogatni és vásárolgatni, addig az ilyen ügyek intézése semmilyen élvezetet nem nyújt senkinek. A felmérésből kiderült, hogy idén már a lakosság több mint harmada fizeti a számláit mobilos appon vagy online felületen keresztül. De ez egyben azt is jelenti, hogy a sárga csekkek még mindig tartják magukat, pedig hát az ember azt gondolná, hogy ha valamitől, akkor ettől szabadulna mindenki, minél gyorsabban. Az egyébként nagyon érdekes, hogy a fiatalok és az idősek ugyanolyan arányban használják ezt a módszert a számlák kiegyenlítésére, tehát még azt sem mondhatjuk, hogy az évtizedes megszokásoknak köszönhetően él és virul még mindig a sárga csekk.
Budapesten sokkal népszerűbb
A webshoppingolás és a különféle digitális pénzügyi szolgáltatások a fővárosban sokkal népszerűbbek, mint vidéken, derül ki a kutatásból. Budapesten például kétszer annyian vásárolnak a neten keresztül minden héten, mint az ország más részein, viszont lényegesen kevesebben fizetik a közüzemi számláikat a sárga csekkeken. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a Budapesten élők majdnem fele legszívesebben bankkártyát használ, míg a vidéki lakosok alig harmada preferálja ezt a módszert, azonban cserébe sokkal jobban szeretik a némiképp nehézkesebb, ám biztonságosabbnak gondolt utánvétes fizetést.
Oktatás és fejlesztés a kulcs
Az egyes módszerek elutasításának sok oka lehet, amelyek között előkelő helyet foglal el az ismeretlentől való félelem. Emiatt kiemelten fontos az oktatás, az ismeretek elmélyítése, azaz hogy a pénzügyi szereplők felhívják a figyelmet a különféle fizetési lehetőségek által kínált előnyökre. Ezt az is tökéletesen mutatja, hogy ellentétben a tradicionális pénzintézetekkel, hazánkban egyelőre meglehetősen alacsony az úgynevezett neobankok, azaz a Revolut és társai irányába táplált bizalom. Pedig ezek elméletileg nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint régi vágású rokonaik, és ráadásul egy csomó előnyt is kínálnak.
Az emberek egyébként még mindig meglehetősen gyanakvóak Magyarországon, sokan vannak például, akiknek szemében már pusztán attól bizalomgerjesztőbb lesz egy vállalat, hogy van „rendes” boltja, ahova be lehet menni nézelődni. A megkérdezettek harmada pedig már hagyott félbe azért online vásárlást, mert egyszerűen nem találta elég bizalomgerjesztőnek vagy átláthatónak a fizetési felületet. És ezzel még nem is értünk az e-kereskedők feladatainak végére: Folyamatosan keresniük kell az újdonságokat, és olyan elektronikus fizetési mixet kell összeállítaniuk, amely a saját üzleti modelljüknek, valamint a vásárlói körüknek leginkább megfelel. A végfelhasználók ugyanis finnyásak, és be kell látni, hogy egyetlen megoldással nem lehet mindenki igényét lefedni.
Itt kell megemlíteni azt is mindenképpen, hogy az úgynevezett erős ügyfél-hitelesítési folyamatokat gördülékenyebbé kell tenni. Ezek a biztonság szempontjából rendkívüli fontossággal bírnak, azonban az is igaz, hogy sok szempontból kényelmetlenséget okozhatnak a felhasználóknak. De már vannak módszerek, amelyekkel meggyorsítható, automatizálható ez az ügymenet. Ilyen például a kártyaadatok elmentése, amellyel komfortosabbá és egyszerűbbé tehető az online vásárlás.
A globális járvány váratlanul nagyot lökött ezen a szektoron, ez tény. Ám a helyzet normalizálódásával biztos számolni kell majd bizonyos fokú visszarendeződéssel, ez teljesen természetes folyamat. De ettől függetlenül nagyon úgy tűnik, hogy a szellem Magyarországon is kiszabadult a palackból, és teljesen visszatömködni oda már sohasem lehet. Az viszont már csak az online fizetési iparág szereplőin múlik, hogy mennyire tudnak élni a kínálkozó lehetőséggel. A ziccerek meg vannak, a kérdés, hogy ezekből mennyit tudnak belőni.
A cikk a Mastercard támogatásával jött létre.