B12: egy vitamin, amit ideje komolyan vennünk

Amennyiben híján vagyunk belőle, akkor vérképzési zavarok, bizonyos típusú vérszegénység, idegrendszeri betegségek (pl. a gerincvelő megbetegedése), alakulhatnak ki, de a kimerültség, vagy akár az idősebb korban gyakrabban előforduló szellemi teljesítményt érintő tünetek is jelentkezhetnek. A kialakult hiánynak pedig többféle oka is lehet. Nem mindegy például, hogyan étkezünk.

A húsmentes étrenden élőknek például saját jól felfogott érdekük tisztában lenni azzal, hogy a B12, más néven a kobalamin több szempontból is szükséges ahhoz, hogy a szervezetünk egészségesen működjön. Többek között hozzájárul a vörösvérsejt képzéshez, a fehérjeszintézishez, a nukleinsavak felépítéséhez, a sejtanyagcseréhez, valamint a központi idegrendszer működéséhez. B12-t ugyan a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok is előállítanak, viszont csak csekély mennyiségben, és azt is a bélrendszernek abban a szakaszában, ahonnan a vitamin nem tud felszívódni. Ezzel szemben a táplálékkal bejutott B12 a vékonybélben szívódik fel, és első sorban állati eredetű ételek tartalmazzák.

Fontos beviteli források a tejtermékek és a tojás, de a legtöbb B12-vitaminhoz húsok, halak, és főképp a máj fogyasztása révén lehet hozzájutni – ha megfelelő a felszívódása. Vagyis az összes olyan étel, amit egy vegán nem eszik, és egy vegetáriánus is csak részben fogyaszt. (A tejtermékeket, tojást, esetleg halakat fogyasztó vegetáriánusok könnyebben jutnak természetes módon B12-vitaminhoz).

További rossz hír a csak zöldségeken és gyümölcsön élőknek, hogy tévesek azok az információk, amelyek szerint a B12-vitamin-szükségletet lehet fedezni például csírákból, algákból, barnarizsből vagy szójából, sörélesztőből. Az ezekben található B12 emberi szervezet számára ugyanis nem hasznosítható.

Ez okozza a hiányát:

A B12-vitaminhiány tehát a nem megfelelően bevitt mennyiség miatt alakul ki, vagy abból, ha felszívódási zavar áll fenn, esetleg fokozott felhasználódás – ezt például okozhatja bélférgesség – vagy fokozott igény (terhesség, dohányzás, szoptatás) miatt.

A szakirodalom szerint megfelelő táplálkozás mellett 2000-5000 mikrogrammnyi raktározódik el a bevitt B12-ből, és ez több éven keresztül is biztosíthatja a B12 ellátást. A magyar hatóság ajánlása szerint felnőtteknek a napi javasolt bevitel 2,5 µg/nap, állapotos és terhes nők esetében viszont emelkedik az ajánlott mennyiség. Akiknek a normális szint alá csökken a B12-vitamin értékük, azoknál nagy valószínűséggel hamarosan megjelennek a hiánybetegség tünetei, mint például a fáradékonyság, vérszegénység, vagy idegrendszeri panaszok, például feledékenység.

Vajon te a veszélyeztetett csoportba tartozol?

A B12-vitaminhiány esetében fontos megemlíteni, hogy nemcsak a vegánok tartoznak a veszélyeztetett csoportba, hanem az idősebbek, és azok is, akiknek B12-vitamin felszívódási zavara van. Felszívódása ugyanis egy igen összetett folyamat, és nagymértékben függ az emésztőrendszer működésétől. A gyomor-nyálkahártyában termelődik, például az intrinsic faktor (IF) nevű fehérje, ami ahhoz szükséges, hogy a B12-vitamin felszívódjon a vékonybél csípőbél szakaszából. Bizonyos kórfolyamatok hatására azonban vészesen lecsökkenhet, vagy megszűnhet az intrinsic faktor nevű fehérje termelése, ami miatt a B12-vitamin nem tud részben vagy egyáltalán felszívódni. Ezt a működési zavart többek között okozhatja a gyomorcsonkolás, vagy az elsődleges sorvadásos gyomornyálkahártya-gyulladás is. Rizikófaktort jelenthet továbbá a gyomorhurut, Crohn-betegség, Cöliákia, vagy étel-kobalamin felszívódási zavar, és a különböző gyomorsav szabályozó készítmények, illetve bizonyos antidiabetikumok is akadályozhatják a B12-vitamin felszívódását.

Jó, de hogyan pótoljuk?

Amennyiben tünetekkel is járó hiányállapot lép fel a szervezetben, érdemes ezt mielőbb megszüntetni, amihez a felszívódás sajátosságai miatt nagy dózis szükséges, hogy hatékony lehessen az orális terápia. A B12-vitamint korábban izomba adott injekcióval, klinikai körülmények között lehetett csak pótolni.

Sokáig az orvosok – szinte csak – ezt a módszert alkalmazták, mert a korábbi ismeretek szerint csak így voltak elkerülhetőek a felszívódás zavarából adódó problémák.

Azonban az orvostudomány mai állása szerint a B12-vitamin hiánya esetén a pótlására alkalmas a megfelelő hatóanyag tartalmú, szájon át szedhető készítmény is.

Amennyiben a vitaminhiányos beteg állapota vagy eredményei nem zárják ki a szájon át alkalmazható pótlást, akkor, nagy dózisú – például 1000 mikrogrammos – készítménynek is lehet hatékony az alkalmazása. A megfelelő hatóanyag tartalmú tabletta lehet egyenértékű az injekciós kezeléssel, bevétele és adagolása pedig egyszerű, naponta egyetlen tabletta is elég a hiány pótlásához. A szájon át szedhető készítmények alkalmazásához pedig nincs szükség az injekció beadásához előírt körülmények biztosítására. A túladagolástól nem kell tartani, hiszen bizonyos mennyiségű B12-t a máj képes tárolni, a felesleg pedig a vizelettel kiürül. Ennek ellenére a túlfogyasztás, mint minden másból, így a B12-ből sem ajánlott.

A cikk a Wörwag Pharma Kft. támogatásával készült.