Januártól egyre többször lehet otthon hagyni a pénztárcákat

2020. december 21. – 09:44

frissítve

Januártól egyre többször lehet otthon hagyni a pénztárcákat

Másolás

Vágólapra másolva

Túlzás nélkül elmondható, hogy teljesen új világ jön az elektronikus fizetésekben 2021 januárjától: még több üzletben és szolgáltatónál lesz mód a készpénzmentes fizetésre. Az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek ugyanis kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása. Ez körülbelül 40-60 ezer új elfogadóhelyet jelent, ahol eddig csak készpénzzel tudták a vásárlók kiegyenlíteni a számlát. Az OTP több megoldással is segíti azokat a vállalkozásokat, akiknek lépniük kell.

A koronavírus-járvány az élet számos területén, így a pénzügyek intézésében is változást hozott. Egyre nagyobb szerephez jutottak a járvány szempontjából is kedvezőbb megoldást jelentő készpénzmentes fizetések, az online vásárlások. A kártyás vásárlásoknak kedvezett az, hogy a pandémia miatt az érintéses kártyás fizetéseknél a PIN-kód nélküli értékhatárt is megemelték 15 ezer forintra.

Mit mondanak a számok?

A kártyás vásárlások száma és összege egyébként a koronavírustól függetlenül évek óta emelkedik, a jegybank adatai szerint 2020 első kilenc hónapjában a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal majdnem 780 millió alkalommal vásároltak összesen 6 379 milliárd forint értékben, ez pedig éves szinten 5, illetve 16 százalékos emelkedést jelent. Ennek adott egy lökést a járványhelyzet: felfutott az online vásárlások forgalma is, ahol általában gyakori a bankkártyás fizetés. Az OTP Bank saját adataiból az is látszik, hogy a kijárási korlátozások időszakában a kártyabirtokosok ugyan ritkábban, de nagyobb értékben vásároltak.

A pandémiától teljesen függetlenül tesznek Magyarországon – ahogyan szerte a világon – lépéseket a készpénzhasználat és az állomány visszaszorítására. Ugyanis itthon a digitális megoldások népszerűségének növekedése ellenére még mindig sokan ragaszkodnak a készpénzhez. A forgalomban lévő készpénz mennyisége még mindig magas, a hivatalos jegybanki adatok szerint például az idén 7 ezer milliárd forintos szintre hízott, ami történelmi rekordot jelent. GDP-arányosan pedig körülbelül több mint 14 százalékos arányt képvisel, ez nemzetközi összehasonlításban is magas szint. Fontos azért, hogy a készpénzállomány „mérete” nem csak a mindennapi készpénzhasználatból adódik.

A készpénzbe vetett bizalmat mutatja azt is, hogy az OTP Öngondoskodási Indexe szerint például évről évre nő a megtakarításaikat – részben vagy egészben – készpénzben tartók tábora. A részben készpénzben spórolók tábora 2018-ban 41, 2019-ben 45, idén pedig 47 százalékos volt. Akik pedig kizárólag készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalékos volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk azzal az indokkal tartja otthon a pénzt, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá.

Januártól még könnyebb lesz

A megtakarítások mellett persze sokan még mindig a készpénzt választják a vásárlások alkalmával is. Ennek az egyik oka az, hogy még mindig vannak olyan kereskedők és szolgáltatók, ahol nem lehet elektronikusan fizetni, azaz nem érdemes otthonról készpénz nélkül elindulni, hiszen nem lehet biztos abban a vásárló, hogy fizethet-e bankkártyával, illetve okoseszközzel, vagy például az elektronikus fizetés lehetősége csak bizonyos összeghatár felett biztosított.

2021. január elsejétől azonban új világ jön: az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek, szolgáltatóknak ugyanis kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása. Az átállás 40-60 ezer kereskedőt, szolgáltatót érint januártól. Azaz ennyivel nő azoknak a vállalkozásoknak a száma, ahol nem kerülhet nehéz helyzetbe az a vásárló, akinél nincsen készpénz. Ez azt is jelenti, hogy akkor sem utasíthatja el az elektronikus fizetést a kereskedő, ha valaki mondjuk egy zsemlét vagy egy szelet csokit szeretne kártyával venni. Lényegében tehát akármilyen alacsony összeget ki lehet majd fizetni elektronikus úton.

Az elektronikus fizetés lehetősége természetesen nem csak a bankkártyás fizetést jelenti, ma már okoseszközökkel – például olyan mobilfizetési megoldásokkal, mint az Simple by OTP vagy az Apple Pay – de például azonnali átutalással is ki lehet egyenlíteni a számlát.

Terminálkörkép

A kártyás fizetések egyébként elsősorban a vidéki kisvárosokban ütköznek nehézségekbe egy márciusi jegybanki tanulmány alapján. Az elfogadói hálózat a kisebb településeken kevésbé fejlett, és itt a vásárlók kártyabirtoklási aránya is alacsonyabb. A régiókat nézve pedig a POS-hálózat esetében Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl, a kártyabirtoklásnál pedig az alföldi megyék mutatnak kedvezőtlenebb képet.

Jegybanki statisztikák szerint 2020 harmadik negyedévében több mint 192 ezer POS-terminál üzemelt a különböző elfogadóhelyeken, ebből pedig nagyjából 180 ezer érintéses fizetést is lehetővé tett. A terminálok száma egyébként lendületesen emelkedik: 2015 harmadik negyedévéhez képest 94 százalékkal nőtt a számuk, kvázi kétszer annyi van belőlük, mint öt évvel ezelőtt. Éves szinten pedig 11 százalékkal gyarapodott a számuk.

Miből választhatnak a kereskedők?

A cikk elején már volt róla szó, hogy az elektronikus fizetés lehetősége nem csupán a kártyás fizetéseket jelenti, hanem a különböző okoseszközökkel vagy akár azonnali átutalással történő fizetéseket is. Ahogyan a készpénzmentes fizetés esetében a leggyakrabban a bankkártya jut az emberek eszébe, úgy a bankkártyás fizetések végrehajtását segítő eszközök esetében is még mindig a POS-terminál a legismertebb, de nem az egyetlen megoldás. Az OTP Csoport több megoldással készült, a kereskedők ennek köszönhetően több út közül is választhatnak, ha a januári indulásra szeretnének felkészülni.

Az OTP Csoport szakértői az évi 30 millió forint alatti árbevétellel rendelkező társaságoknak az OTP Mobil által fejlesztett új megoldást, a SimpleBusiness applikációt javasolják. Ebben az esetben nincs szükség POS-terminál telepítésére, a kereskedőnek mindössze egy okostelefonos alkalmazást kell letöltenie. Tehát csak egy mobiltelefonra és aktív internetkapcsolatra van szükség, az applikációt pedig személyes fizetés és online vásárlás esetében is lehet használni. Ráadásul így a többféle elektronikus fizetési lehetőség közül is választhatnak a vásárlók, az applikáció ugyanis lehetővé teszi a bankkártyás mellett az azonnali fizetés lehetőségét is QR-kóddal vagy linkes fizetéssel.

A nagyobb, évi 30 millió forint fölötti árbevételt bonyolító, és – függetlenül bevételüktől – SZÉP-, egészségpénztári- vagy cafeteriakártya elfogadásra jogosult tevékenységet végző vállalkozások számára az OTP a POS-terminálokat javasolja. A terminálok mágnescsíkos, chipes, érintésmentes és mobilfizetési lehetőséget is biztosítanak. Az érintett kereskedőknek a jogszabály-változás miatt gyorsan kell lépniük. Az OTP Bank a kereskedők kérésére már futárral is kiszállíttathatja a POS-terminálokat, így a vállalkozók a korábbinál még gyorsabban juthatnak hozzá az elektronikus fizetési megoldáshoz.

Fontos tudni azonban, hogy a januári változások természetesen nem a készpénz teljes eltűnését jelentik, mindössze arról van szó, hogy egyre több alkalommal nyílik lehetőség kényelmesen és gyorsan, készpénz nélkül is fizetni.

Mindent a terminálokról!

Az OTP Csoport szakértői összegyűjtötték, hogy mit kell tudni a terminálok üzemeltetéséről, költségeiről.

Mennyibe kerül a POS-terminál?

Az OTP Banknál a terminál díja három költséget tartalmaz: a bankközi díjat, a rendszerdíjat, és a kereskedői díjat. Ezek közül az első kettőt a kártyatársaságok határozzák meg, a harmadikat pedig a hitelintézet.

De mégis mekkora összeggel számolhat a kereskedő?

Nézzünk egy egyszerű példát: Ha valaki egy kisboltban egy OTP-s POS-terminálon 1000 forintért vásárol az OTP Bank által kibocsátott Mastercard betéti kártyájával, a kereskedőnek ezek a költségei:

  • A bankközi díj 0 forint, mivel a kártyát kibocsátó és elfogadó pénzintézet megegyezik.
  • Általában rendszerdíj két tételből áll tranzakciónként, egy fix díjból és egy változóból. A fix díj ebben az esetben 5 forint, a változó költség pedig a forgalom 0,1333%-a, tehát 1,333 forint.
  • A kereskedői díj mértéke 1 %, ami esetünkben 10 forint.
  • A tételeket összeadva (0 + 5 + 1,333 + 10) 16,33 forintot kapunk, ami az ezer forint 1,63%-a.

Az ezer forintos példánál maradva, ha nem ugyanaz a pénzintézet bocsátotta ki a vevő bankkártyáját, mint amely a bolt elfogadó partnere, de mindkét bank magyarországi, a költségek a következőképp alakulnak.

  • A bankközi díj mértéke jelenleg a betéti kártyák esetében 0,2%, vagyis 2 forint
  • A rendszerdíj ilyenkor is két tételből áll. E példában tranzakcióként 8 forint, valamint a forgalom 0,1%-a (ezer forint értékű vásárlásnál 1 forint).
  • A kereskedői díj mértéke az elfogadó banktól függően e példában 1 %, vagyis kereken 10 forint.
  • A tételeket összeadva (2 + 8 + 1 + 10) 21 forintot kapunk, ami az ezer forint 2,1%-a.

Magának a terminálnak is van általában bérleti díja, azonban ebben is vannak pénzintézetenként különbségek. Ha egy kereskedő asztali terminált választ, akkor jobban jár, ha a készüléket vezetékes internethez lehet csatlakoztatni, így ugyanis nem kell kommunikációs költséggel számolni. A GPRS kommunikációval rendelkező, hordozható terminálok – amelyekben SIM-kártya van – költsége szintén a kereskedőt terheli, illetve szóba jöhetnek még telepítési, karbantartási és oktatási kiadások, ezek azonban elfogadónként eltérhetnek.

Mi a helyzet az egységes tarifákkal?

A bankok egy része egységes, minden tranzakcióra vonatkozó tarifát tüntet fel az ajánlatában. Ebben az esetben a kereskedő minden tranzakció után egységes, a megállapodott százalékot (például a tranzakció 1,95 százalékát) fizeti, függetlenül a kártya kibocsátójától és elfogadójától. Ennek az előnye, hogy egyszerűbben átláthatóak a költségek, viszont elképzelhető, hogy a kereskedő nagyobb költséggel számolhat, mintha a részletekre bontott árazást választaná.

Mire kell figyelni a terminál igénylése előtt?

A fenti példából következik, hogy érdemes a POS-terminál igénylése előtt ellenőrizni, hogy az adott pénzintézet mekkora piaci részesedéssel rendelkezik kártyakibocsátóként, illetve elfogadóként. Az OTP Csoport szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a kereskedő mérsékelheti a költségeit, ha a kártyát kibocsátó és az elfogadó pénzintézet megegyezik, így ugyanis nincs bankközi díj.

(Ez a cikk egy fizetett promóció, úgynevezett támogatott tartalom, megrendelője az OTP Bank.)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!