2022. augusztus 4. – 15:00
frissítve
Meglehetősen zűrös időszakon van túl a Sziget, hiszen 2019-ben tartották meg utoljára, a rá következő két évet pedig elvitte a Covid. Idén visszatér a fesztivál olyan fellépőkkel, mint az Arctic Monkeys, Justin Bieber, Dua Lipa vagy a Tame Impala, azonban a szokásos hét helyett csak hatnapos lesz a fesztivál. Ráadásul a Szigetet egy olyan időszakban tartják meg, amikor számtalan lokális és globális probléma nehezíti a szervezést: a forint zuhanása, az újabb Covid-hullámok, az energiaárak eszelős növekedése, a munkaerőhiány, a légiközlekedés kiszámíthatatlansága, az orosz–ukrán háborúról nem is beszélve.
Az After Podcastben Kádár Tamás főszervező és Csiszár Virág nemzetközi booking manager beszéltek az elmúlt évek nehézségeiről, az idei Sziget újdonságairól és arról, hogyan sikerült a fesztiválokon viszonylag ritkán fellépő Justin Biebert leszerződtetni.
Az egyik érdekes következménye a pandémiás időszaknak, hogy az idei fesztiválszezonban jellemzően kevesebb elővételes jegy fogyott, miközben az utolsó pillanatos jegyvásárlások kiugróak voltak. Ez a Sziget dolgát is megnehezíti, hiszen az elővételes jegyek alapján jobban lehet előre kalkulálni, most viszont ez nehezebb, mint a korábbi években. Azt viszont már most lehet látni, hogy szerdai és a pénteki napokra óriási az érdeklődés, hiszen előbbin Dua Lipa lép fel, utóbbin pedig Justin Bieber. Nem véletlen, hogy már napokkal ezelőtt elfogyott az összes VIP-jegy ezekre a dátumokra. Azt viszont Csiszár elmondta, hogy az előző évekhez képest nincsenek akkora különbségek jegyeladásokban különböző napok között.
Justin Bieber lekötése különösen nagy húzás a Sziget részéről, és nemcsak azért, mert idén kifejezetten erős headlinerekben a fesztivál. A kanadai énekes ritkán lép fel fesztiválokon, ráadásul 2023-ban Budapesten koncertezik az Arénában, de a szervezőknek az utolsó pillanatban sikerült elcsípni, amikor kiderült, hogy az idei nyáron még belefér neki pár helyszín. És már az a veszély is elmúlt, hogy lemondja a fellépést az arcbénulása miatt. Bieber egyébként egy olyan napon fog fellépni, amikor előtte a belga Stromae játszik a nagyszínpadon. Rá azért emlékezhetnek sokan, mert 2014-ben elképesztő tömegjelenetek alakultak ki a szigetes koncertjén az akkori A38 sátornál, annyian próbáltak bejutni a fellépésére.
A Sziget azon kevés európai nagy fesztiválok közé tartozik, ami nem csatlakozott az orosz kulturális bojkotthoz, tehát a fellépők között lesznek oroszok is, mint például az a Nina Kraviz techno DJ, akit a holland kiadója pár hónapja azért rúgott ki, mert szerintük nem állt ki eléggé az orosz háború és Vlagyimir Putyin politikája ellen.
Azok az orosz fellépők, akik a háború kitörése előtt le lettek szerződtetve a Szigetre, biztosan nem a putyini háborús propaganda képviselői
– érvel Kádár amellett, hogy a Sziget miért nem állt be a sorba az orosz előadók bojkottjával kapcsolatban. De a háború nem csak a fellépőkre van kihatással, Kádár azt is megemlíti, hogy a színpadtechnikához elengedhetetlen alumíniumeszközök nagy részét abban az ukrajnai Azovsztal gyárban gyártják, ami az egyik központi helyszíne volt a háborúnak. Ezért a cégek nehezebben tudják beszerezni és drágábban is adják bérbe az ilyesmit. A Sziget egyébként különböző ukrán szervezetekkel is együttműködik idén, sőt, lesz külön program is, és Kádár szerint tudomásul vették és elfogadták, hogy lesznek orosz fellépők is.
A munkaerőhiány komoly problémát okoz az iparágban, hiszen a Covid óta számos zeneipari háttérember hagyta el a szakmát, és nehéz őket visszacsábítani vagy újakat találni a helyükre. A Szigetnek ezzel nincs problémája, de például a takarítószemélyzet, egészségügyi személyzet vagy a biztonságiak összeszervezése idén sokkal nehezebb, mint korábban, és nem a magasabb fizetések, hanem az emberhiány miatt.
Ha a vendéglátóktól a biztonsági őrökig minden dolgozót egyben számolunk, akkor idén több mint 10 ezer ember dolgozik a Szigeten.
A pandémiás időszak előtti években azt lehetett tapasztalni, hogy folyamatosan nőttek a fellépési díjak, a headlinerek minden évben egyre drágábban jöttek el, azonban Csiszár szerint a Covid megakasztotta ezt a folyamatot.
Belátta mindenki, hogy a visszatérő évben nem fog az működni papíron, ami 2020-ban működött volna. Ezért sokaknál sikerült egy kicsit nyomottabb árat kiharcolni
– meséli, viszont hozzáteszi, hogy a 2023-as év sokkal jobban aggasztja, mert komolyabb emelést terveznek sokan, mint korábban, amikor évente emeltek mindig egy kicsit. Ezt a helyzetet súlyosbítja a forint helyzete is, Kádár meg is jegyzi, hogy 2020-ban egy euró 325 forint körül volt, most pedig 400, ami kitermelhetetlen árkülönbséget jelent. Annyi a szerencséjük, hogy a jegyeladások nagy része euróban történik a Szigetnél a sok külföldi vendég miatt.
Az adás többi részében többek között szóba kerül még, hogy
- felújították a K-hídat,
- idén a Szigeten kívül lesz a taxidroszt,
- átrendezték a színpadokat, és lesz külön helyszíne a hiphopnak,
- miért olyan kevés a rapper idén a nagyszínpadon,
- melyik előadónak lesz a leglátványosabb dekorációja a színpadon,
- milyen a munkakapcsolat a fővárosi vezetéssel, és mit várnak el Karácsonyék a Szigettől,
- egyre kevesebben kérnek a Sziget kívánságlistáját klasszikus rockzenekarokat, mint például a Green Day vagy a Red Hot Chili Peppers.
(Disclaimer: Az After Sajó Dáviddal című podcast a Universal Music Group és Sajó Dávid telexes újságíró műsora, de a Telextől függetlenül készül. A további adások elérhetők YouTube-on, Spotifyon és iTuneson is.)