Hétéves kötélhúzás után befektetési szerződést kötött az EU és Kína. Brüsszel és a németek szerint az európai érdeket védik, de emberi jogi aktivisták, európai Kína-szakértők és Amerika sem örül a paktumnak.

Az elfogadott kegyelmi kérelmek arányát tekintve Donald Trump a legkőszívűbb amerikai elnök. Ám saját politikai szövetségeseit sorra menti meg a börtöntől, és a hírek szerint családjának is előzetes amnesztiát adna.

A liberálisként megválasztott Emmanuel Macron francia elnököt manapság egyesek illiberális muszlimellenességgel, rendőrállam építésével is vádolják. Ha ennél összetettebb is a helyzet, Macron a jelek szerint stratégiai okokból tolódik jobbra a 2022-es választásra.

Sok mindenről megállapodtak, de a brit gazdaság legfontosabb szektora kimaradt. A negatív gazdasági hatásokat pedig így sem kerülik el a britek: a cégek máris átmeneti időszakot kérnek, annyi a kérdőjel egy héttel az új kereskedelmi szabályok életbe lépése előtt.

Az utolsó pillanatig húzódtak a tárgyalások, de egy héttel az átmeneti időszak vége előtt, karácsonykor bejelentették a megállapodást, ami a kereskedelem mellett például biztonságpolitikáról is szól. A halakról az utolsó makréláig még délelőtt is egyezkedtek.

A koronavírus egykori epicentrumában, a kínai Vuhanban ma tele vannak a diszkók és a sétálóutcák, és nyoma sincs a fél évvel ezelőtti járványnak. Bár sokan a kínai diktatúra erejét vagy az ázsiai kultúrát látják ennek háttérben, a kínai járványkezelés látszólagos sikere ennél sokkal összetettebb.

A lengyelek nem faroltak ki a magyar kormány mögül az uniós jogállamisági mechanizmus körüli vitában, de a varsói kormánykoalícióban vitákat szült a kérdés. Ha nincs kompromisszum, az Európai Bizottság belengette, hogy a maradék 25 tagállammal kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, de ez sem ilyen egyszerű.

Trump vesztett, de a trumpizmus domináns erő maradhat majd az amerikai jobboldalon, miközben a választási tűzszünet végével a demokratáknál is újrakezdődhet az ideológiai harc az újbaloldal és a régi motorosok között.

A koronavírus-járvány kezelésének megtervezéséhez már hétfőn szakértői stáb alakul. Biden sok évtizedes tapasztalatára építve készül pártokon átívelő alkukra, de a demokrata elnök számos terve, főként a gazdasági intézkedések nagyban múlhatnak a szenátusi republikánusokon. A külpolitikában viszont biztosan komoly szemléletváltás jön.

Sok álhír keringett arról, hogy miért tudott magas feldolgozottságnál fordítani a demokrata jelölt kulcsfontosságú államokban, de a megoldás valójában prózai logisztikai okokkal magyarázható. Biden 279 elektort már biztosan szerzett, de a vége akár kényelmes demokrata győzelem is lehet a még hátralévő államokkal.

Trump a kubaiaknak és a járványkezelést elutasítóknak köszönhetően megint legyőzte a felméréseket, de Biden a levélszavazatokkal még megfordíthatja a rozsdaövezetet. A kiélezett helyzet miatt akár még napokig késhet a végeredmény.

Az utóbbi hónapok-hetek társadalmi feszültségei és a feltüzelt hangulat miatt egyesek szerint nem kizárható az erőszak sem az amerikai választások után. A végeredmény kihirdetését mindenesetre utcai harcok nélkül is ádáz jogi csaták kísérhetik, a végén pedig egyik félnek muszáj lesz visszavonulót fújnia.

Válság, etnikai feszültségek, koronavírus, kultúrharc, egészségügy, fegyvertartás – kismillió, a társadalmat megosztó kérdés befolyásolhatja a szavazás kimenetelét, ám a jelek szerint idén a pártszimpátia és Trump és Biden személye is felülírhatja a konkrét ügyek megítélését.

Egyre többen emlegetik azt az ókori gyökerű elméletet, miszerint az USA és Kína nehezen kerülheti el a háborút. Még többen vannak azonban, akik szerint nem antik szövegek rejtik a politika alaptörvényeit, a 21. századi világ ennél bonyolultabb. Milyen szempontok játszanak szerepet a hatalmi versengésben, és vajon a jóslat önbeteljesítővé válása az igazi veszély?

Az idei választáson a szokásosnál is több a bizonytalan tényező, de Biden komoly előnnyel vágott neki az utolsó két hétnek, miközben Trump a sorra tartott nagygyűlésekkel próbált mozgósítani a csütörtöki elnökjelölti vita előtt. Közben az előzetes szavazáson már 47 millióan vettek részt, sokan rekordrészvételt várnak az amerikai elnökválasztáson.