„Visszautasíthatom, hogy kevés pénz lenne a magyar sportban. A számok azt mutatják, hogy nem csökkent a kormányzat ráfordítása, vagyis amit ígértünk, megtartottuk. 453 milliárd rengeteg pénz. Sohasem volt cél a bedöntése, ennyiből sok mindent meg lehet valósítani, de a rendszer nem működhet a következmények nélkül”
– mondta a sportról az ágazatot felügyelő belügyminiszter, Pósfai Gábor. A versenysportnak 76 milliárdot szánnak, és több mint 50 milliárd juthat a szövetségeknek, és a kiemelt egyesületeknek. Azt azonban kiemelte, hogy az a szokás, mely szerint az állami vállalatok (MVM és Szerencsejáték Zrt.) milliárdokkal támogatják meg az egyesületek egyes szakosztályait, megszűnik, nem feladatuk ugyanis.
A múlttal kapcsolatban Pósfai elmondta, hogy nyolc feljelentést tettek eddig, de még harmincnégy van a csőben, ahogy az átvilágítás halad előre, úgy tájékoztatnak majd ezekről.
A sportágak és a klubok képviselői csütörtökön ismerhették meg a sportvezetés stratégiai céljait, a keretösszegeket már eddig is tudták, hiszen pár napja a költségvetési tervezetben már ismertek lettek a számok. A sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila a sajtónak is megmutatta azt a prezentációt, amit előzőleg a sportvezetők is láthattak.
Úgy vezette fel, hogy 1998 óta ekkora léptékű változás nem volt a sportban, mint ami most várható. A 2011-es változtatásokat nem nevezte ilyen horderejűnek, mert szerinte sok esetben csak rálocsolták a milliárdokat a sportra, de érdemi változtatás eközben nem történt.
A stratégia hét alapelv mentén épül fel, az eredményes versenysport és az utánpótlás megtartása mellett kiemelt hangsúly kerülhet már 2027-től a szabadidősportra. Jövőre 31 milliárdot kap az Aktív Magyarország elnevezésű terület, míg 2026-ban 18 milliárdból gazdálkodhattak. A szervezet működésével, működtetésével egyébként elégedettek voltak.
A friss európai felmérések szerint a magyar lakosság 46 százaléka egyáltalán nem sportol,
ezen szeretnének rövid távon változtatni. A miniszter utalt rá, megvan a veszély, hogy több pénz jut erre a területre, mint amennyit fel tudnak használni, de ha keletkezik is puffer, akkor azzal gondosan bánnak, okultak a múlt rossz tapasztalataiból.
Konkrét összegek, hogy mennyiből gazdálkodhatnak majd jövőre a szövetségek, egyelőre nem ismertek, november végén derülnek ki. A társaságiadó-kedvezményből (tao) érkező bevételeket sávosan vezetik ki, a több elkezdett beruházás miatt, hogy azok ne maradjanak félbe.
„A sok éve húzódó taoelszámolások felgyorsulhatnak, az eddig használt papíralapról elkerülhetetlen a váltás. Még az elődöm kötött egy informatikai megállapodást, és december 15. a határideje annak, hogy áttérjünk a digitalizációra” – jelentette ki Kálnoki. 2011 óta egyébként 1821 milliárdot kapott hat sportág, a labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong, és sok év nincs még lezárva, a tao szitokszó lett.
Kitért arra is, hogy az előző kormány LA10 névre elkeresztelt programja – amely tíz érem elérését vagy az éremtáblázaton az első tízbe jutást tűzte ki a 2028-as Los Angeles-i olimpiára – inkább egy csodás álomnak nevezhető, a realitása azonban kérdéses. Az olimpiai felkészülést továbbra is támogatja a kormány. Ennek a programnak a felügyelete egyébként elkerül a Nemzeti Módszertani Sport Intézettől (NSMI) a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, mert szerintük ott van inkább a helye.
Az NSMI egyébként is jelentős profiltisztításon esik át a következő hónapokban, az akadémiák felügyelete ugyanis innen átkerül a szövetségekhez. Ez az MLSZ-en kívül érinti a kézilabdát és a kosárlabdát is. A válogatott korábbi középcsatára, Szalai Ádám pillanatnyilag az NSMI alkalmazottja, de eközben az MLSZ alelnöke, így legalább önmaga gondolatait meg tudja valósítani ellenállás nélkül. Hogy mennyire fonák helyzetet akar megszüntetni a mostani kormányzat, arra egy adalék: a Mocsai Lajos által megálmodott kézilabda akadémia, a balatonboglári NEKA egy kicsit állam volt az államban, mert a múltban akadt olyan év, amikor hasonló költségvetése volt, mint a komplett szövetségnek.
„Nem akarunk sok kis akasztói stadiont” – ezzel arra célzott a miniszter, hogy a megépült, 15 ezer milliárd forint értékű infrastruktúra fenntartására, működtetésére sokat kell majd áldozniuk a jövőben, nagy kihívás lesz a megóvásuk, és a kihasználtságuk ösztönzése. (Akasztóra a 90-es évek közepén épített stadiont a sikerei csúcsán lévő Stadler József, amely azóta mállik szét a pusztában.)
Nonszensznek gondolják, hogy a 150 milliárdból megépülő Nemzeti Atlétikai Központban maximum három verseny van egy évben 2023 óta. A legtöbb létesítményt igyekeznek megnyitni a nagy közönség előtt, ami általános óhaj.
Azt is megerősítették, hogy a megörökölt sporteseményeket megrendezik, de nagyjából mindegyiket fele áron, ahogy erre már korábbi cikkünkben utalt a miniszter. A négyesfogathajtó-világbajnokságról egyelőre még nincs döntés, erre az előző kormány nagyvonalúan 2,8 milliárdot csoportosított át.
