Katasztrofális szimbólum, hogy a visszatérő orosz hokiválogatott épp az ukránok helyét veheti el a vb-n

Egyre több sportág engedte vissza a világeseményekre az Ukrajna megtámadása után kitiltott orosz versenyzőket tavaly és idén – dzsúdóban, úszásban, birkózásban már világbajnokokat ünnepelhettek, és már a zászlójukat is használhatták. Mégis villámcsapásként hatott a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) pénteki ítélete, ami szerint egy csapatsportágban is véget ért a kizárás: azonnal vissza kell engedni az orosz jégkorong-válogatottakat a nagy tornákra. Azért is volt mindez váratlan, mert két héttel korábban a curlingben a CAS nem engedte az orosz csapat részvételét a vb-n.

Mivel a junior világbajnokságot még idén decemberben rendezik, már ott is játszhatnának az orosz fiatalok, ráadásul a CAS ítélete megfellebbezhetetlen, és nincs halasztó hatálya. Az oroszok természetesen hatalmas sikernek nevezték a döntést, noha az ukrajnai háború ugyanúgy áldozatokat követel, mint 2022-ben, amikor a kizárásról egyöntetűen döntött szinte az összes sportági vezérkar.

Franz Reindl, a nemzetközi hokiszövetség, az IIHF egy hónapja hivatalban lévő német elnöke azt mondta: meglehetősen meglepő volt, hogy ilyen gyorsan és átmeneti időszak nélkül, ennyire átfogóan kell eleget tenniük a határozatnak.

Az IIHF nem véletlenül hívott össze válságtanácskozást hétfőre, akkor nézik át, milyen forgatókönyvek lehetnek.

Az oroszok ukrajnai inváziója a 2022-es téli olimpia után indult, azon még az orosz válogatott játszhatott, a finnek ellen veszítették el a döntőt Pekingben. Az az év májusi vb-ről azonban már kizárták őket. A mostani döntés értelmében oda kell visszahelyezni őket, ahol versenyeztek, vagyis az A csoportba, ahol a tudásuk alapján abszolút helyük is lenne.

A 2027-es vb-t Németország rendezi májusban. Már elkészítették az órákra lebontott programot, az volt a terveikben, hogy Gelsenkirchenben, a Schalke stadionjában játszanak a Svájc elleni nyitómeccsen, telt ház, vagyis 50 ezer ember előtt. De a német szövetség elnöke, Frank Lutz a CAS döntése után már elbizonytalanodva nyilatkozott, bár kiemelte, hogy nem akar pesszimista lenni, azt is meg kell fontolniuk, hogy visszaadják a rendezés lehetőségét, noha a jegyértékesítés már javában zajlik.

A CAS egyébként a szokott módon döntött, vagyis háromfős bírói testület ült össze Giulio Palermo olasz elnök vezetésével, egy bírót delegálhattak az oroszok, egyet az IIHF. Végül arra jutottak, hogy nincsenek megfelelően alátámasztva a biztonsági aggályok, amikre az IIHF hivatkozott, és már nem jelent nagy kockázatot az oroszok szereplése. „A nemzetközi szövetség szabályozása, a sportolók részvételének állampolgárság alapján történő korlátozása nem kellően megalapozott” – állapították meg.

A német szervezők ellenben úgy érvelnek, hogy a biztonsági kockázat így sokkal nagyobb lesz, és innentől a szervezési kérdés politikai kérdéssé válik, ezért kedden vagy szerdán a kormánytisztviselőket is tájékoztatják a helyzetről.

Bojkottról egyelőre nincs hír, de az előfordulhat, hogy egyes játékosok úgy döntenek, ők nem játszanak az oroszok ellen. Az is megeshet, hogy lesznek országok (a svédek, a finnek, a csehek hagyományosan nem szimpatizálnak az oroszokkal), amik úgy döntenek, nem mérik össze az erejüket az oroszokkal. A magyar csapat egyébként Düsseldorfban játssza a meccseit, vélhetően ismét Kazahsztán ellen derül ki, hogy megőrzi-e helyét a legjobbak közt.

Ami még inkább nehezíti a helyzetet, hogy ha 16 csapatos marad az A csoportos vb, akkor az oroszok beszállása miatt a világranglistán leggyengébb helyen álló válogatottat kellene kivenni – ami épp Ukrajna, ami 16 év után jutott vissza a legjobbak közé.

„Ez katasztrofális szimbólum lenne. A helyzet komoly, várjuk, mit lép az IIHF, de már eddig is beindult a közös gondolkodás”

– nyomatékosította Lutz.

Ha viszont 17 csapattal rendezik meg a tornát, akkor tarthatatlan az eredeti lebonyolítás, mert az egyik csoportban kilenc résztvevő lesz, a másikban pedig csak nyolc. Ha esetleg az eddig szintén kizárt belaruszok is visszatérnek – ők egyébként nem voltak annyira aktívak a bíróságon, mint az oroszok –, akkor két kilences csoport jöhetne létre.

18 csapattal viszont még akár az is előfordulhat, hogy lesz egy orosz–ukrán-meccs. „Nem várhatjuk el a két nemzettől, hogy jégkorongozzanak egymás ellen, és úgy tegyenek, mintha egyébként semmi baj nem lenne. Lehetetlen, tarthatatlan helyzet” – ezek már a nürnbergi klubvezér, Stefan Ustorf szavai.

Ha még sikerülne is megállapodni a sport kérdéseiről, még mindig ott van a beutazás, és az EU-n belüli mozgás problémája. Kanada december végén élhet azzal a joggal, hogy nem ad vízumot a junior csapatnak. Mindez nem lenne példátlan, mert az orosz tornásznő, Angelina Melnyikova emiatt nem vehetett részt az októberi hollandiai világbajnokságon, noha az egyik esélyesnek számított. Egyénileg valahogy beutazhatnának a csapat bizonyos tagjai, de meglenne az esély arra, hogy így messze nem a legerősebb válogatott képviselné az oroszokat. A foci vb-n is előfordult, hogy megtagadták egy-egy játékostól a kanadai belépést.

A curlingszövetség nem is biztonsági okokra, hanem épp ilyen indokokra – az oroszok elleni meccsek esetleges bojkottjára, a házigazdák elutasítására, illetve potenciális vízumproblémákra – hivatkozott abban az ügyben, amiben a CAS úgy döntött, hogy az oroszok továbbra sem vehetnek részt a nemzetközi curlingversenyeken.

A Magyar Jégkorong Szövetség úgy foglalt állást, hogy várja „a további, részletes tájékoztatást a Nemzetközi Jégkorong Szövetségtől a döntéssel és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban, beleértve a nemzetközi események szervezését és lebonyolítását. Az MJSZ tiszteletben tartja, bármilyen döntést is hoz az IIHF, és annak megfelelően jár el. Amint hivatalos és konkrét információk állnak rendelkezésünkre, természetesen tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot.”

Az ítélet ugyanakkor precedenst teremthet, hiszen a többi sportág orosz szövetsége is megindulhat a CAS felé, hogy a hoki mintájára őket is helyezzék vissza. Magyarországot a női kézilabda duplán érinti, mert jövőre nálunk lesz a vb, és az oroszok 2021-ben még komoly játékerőt képviseltek, egy helyre joggal pályáznának nemcsak a vb-n, de még az olimpián is, vagyis növekedne a konkurencia is.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) december 6-án sorsolja ki a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőcsoportjait. Az oroszok ott voltak 2021-ben, 2024-ben viszont nem, nem játszhatnak a Nemzetek Ligájában sem, ami alapján kialakulnak a sorsolás kalapjai. A mindenkori orosz válogatott viszont van olyan erős, hogy kiharcolja az indulási jogát az angliai Eb-n, ha a fociban is feloldanák a kitiltásukat.