A felcsúti akadémia csak tavaly nyolcmilliárd forintot pumpálhatott határon túli fociakadémiákba
A kormány kedden közzétette, hogy a társasági adóból 2015 óta mennyi pénz került a sportba, azon belül is a hat látványcsapatsportágba. A labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a vízilabda és a jégkorong vezetői nem panaszkodhattak az elmúlt egy évtizedben, mert összesen 1407 milliárd forintot kaptak különböző fejlesztésekre. Ezek egy részére feltétlenül szükség volt, hogy a gyerekek ne roskadozó öltözőben készüljenek, hogy a szülők jó érzéssel engedjék el őket sportolni.
A tortából a legnagyobb szelet értelemszerűen a legnépszerűbb sportágé, a focié volt. A táblázatból kiviláglik, hogy a legutóbbi, 2025/26-os szezonban a sportágért az egész országban felelős Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kevesebbet kapott ebből a pénzből, mint a felcsúti akadémia. A tíz év alatt a negyedik legtöbb forrást az akadémia kapta, amire egyébként úgy reagáltak, hogy megtévesztőek az adatok, és hergelésre alkalmasak.
A felcsútiak 15,44 milliárdhoz juthattak hozzá az előző szezonban, majdnem 10 milliárd forinttal több járt nekik, mint egy idénnyel korábban. Ennek egyik oka, hogy az Orbán Viktor által 2007-ben alapított akadémia nemcsak kaphat taót, hanem tovább is adhat. Nemcsak az országhatáron belül, hanem azon kívülre is.
A Belügyminisztérium sportért felelős államtitkársága kérdésünkre megerősítette, hogy valóban van ilyen jogkörük a felcsútiaknak, ahogy a másik nyolc kiemelt akadémiának is.
„A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a jóváhagyott sportfejlesztési programjában jogosult tíz határon túli sportszervezetnek, meghatározott céllal továbbadni az állami támogatást”
– válaszolták.
Az államtitkárságtól megtudtuk azt is, hogy 7,9 milliárd forintot adhat a határon túlra a felcsúti akadémia, vagyis a teljes taotámogatásának közel felét. „Az érintett támogatások 2026. szeptember 30-án benyújtott elszámolásának ellenőrzése még nem kezdődött meg” – írták, ezért arról, hogy pontosan mely akadémiáknak jutott ebből a keretből, nincs tudomásuk.
Az elszámolások egyébként papíralapúak, ami nem gyorsítja az ügymenetet, ezért vannak tíz évvel ezelőtti lezáratlan támogatások is. Az államtitkárságon, tartozzon az bármelyik minisztériumhoz is, állandó létszámhiány volt az ellenőrzési részlegen, az MLSZ-ben többen foglalkoztak az elszámolásokkal, mint a támogatást folyósító államnál.
A felcsútiakkal a csíkszeredai, a topolyai, a dunaszerdahelyi és révkomáromi, a lendvai intézmény kooperált már évekre visszamenően is. Kiemelt akadémia a Kisvárda is, ők is ilyen módon támogatják az Ukrajnában működő intézményüket, illetve a szatmári, romániai oldalon lévő területek futballjának fejlődését is elősegíthetik.
Az eredeti elv az volt, hogy ezeket a területeket integrálva csak gazdagodhat a magyar futball, és még egyszer ne vesszen el Selymes Tiborhoz hasonlítható játékos, aki negyvenhatszor játszott a magyar helyett a román válogatottban – hogy a leghíresebb erdélyi játékost, a BEK-győztes Bölöni Lászlót már ne is említsük.
A nagyívű terv aztán a valóságban úgy működött, hogy a csíki akadémia vezetőjének a fiát a román válogatottba hívták meg, a magyarok nem igazán foglalkoztak ezekkel a területekkel. A felnőtt válogatott nem profitált eddig a határon túlra adott gáláns és bőkezű támogatással. A jelenleg a Fradiban futballozó Marius Corbu csángó vidéken nőtt fel, aztán Felcsútra került, beszéli a magyar nyelvet, mégis inkább a román válogatottat választotta, és már be is mutatkozott az ottani válogatottban. Bénes László Győrben volt, de a határ szlovák oldalán született, és végül a szlovák válogatottal szerepelt az Európa-bajnokságon.
A taotámogatásokat az új kormány kivezeti januártól, a sportot 453 milliárddal fogja támogatni, a korábbi összeg nem változik. A sportért felelős államtitkárság november elején fogja közzétenni, hogy egyes szövetségek milyen támogatásra számíthatnak.
