Egyéni csúccsal végzett a negyedik helyen a magyar színekben induló Pavlova Mária, Sviatchenko Alexei páros a milánói olimpián. Általában a negyedik helyezetteknél kevés szomorúbb van egy olimpián, hiszen ők épp csak lemaradtak az éremről, ebben az esetben sincs másként. Az összpontszámuk: 215,26 – néggyel kevesebbet gyűjtöttek, mint a bronzérmes németek, akik megnyerték a vasárnapi rövid programot, de a kűrben hibáztak és bizonytalanok voltak. Az előnyükből gazdálkodva lehettek a harmadikok.
„Míg a verseny alatt fülig ért a szájuk, utána már letörtek és csalódottak voltak, és ez a hangulat reggelre sem változott. Mindent beleadtak, mindent megtettek, joggal bíztak abban, hogy ott lehetnek a dobogón. Az egyetlen páros volt, amelyik nem hibázott sem vasárnap, sem hétfőn, de pontozásos sportágban ez nem mindig elég.
Az elején ők is, mi is aláírtuk volna ezt a pozíciót, mégis van egy kis keserűségünk, egy kis igazságtalanságérzetünk”
– mondta a Telexnek Gulyás Erika, a hazai szövetség műkorcsolyaszakágának igazgatója.
A műkorcsolyának voltak nagy botrányai olimpián, a 2002-es reform óta átláthatóbb lett a rendszer, de már a jégtáncosok nagy visszhangot kiváltó esete és végeredménye is tükrözte, hogy nem tökéletes a rendszer. A vasárnapi rövid programban magyar pontozó is ülhetett a palánk mellett, de a sorsolás most úgy hozta, hogy a hétfő esti kűrben már nem kapott helyet a zsűriben.
A pontozók értékítéletét böngészve azt láthatjuk, hogy mind a kilencen a nagy favorit japánokat tették az első helyre, vagyis ahhoz kétség sem férhetett, hogy a vasárnapi rontásuk után is ők voltak a legjobbak.
Négy pontozó a második helyre rakta Pavlováékat, ketten harmadiknak, vagyis hatan érmes pozíciót szavaztak nekik a kűr alapján, az üzbég a negyedik, az olasz az ötödik, a grúz pedig csak a hatodik helyre tette őket. A grúz 17 ponttal látta gyengébbnek a performanszukat, mint a kínai zsűritag, ami kirívó különbség, egyetlen más páros pontszámainál sem alakult ki ilyen szignifikáns különbség. Pavlováék az orosz sajtó szerint is érmet érdemeltek volna, ők a csalás szótól sem riadtak vissza. A grúzok (Metelkina, Berulava) végül történelmet írtak, és másodikok lettek, a harmadik helyen pedig a német páros (Hase, Vologyin) végzett.
A grúz és a magyar párosban közös, hogy orosz gyökerűek. Előbbiben mindkét versenyző Moszkvában született, míg Pavlova szintén Moszkvában, Sviatchenko pedig Szentpéterváron. (A nevét azért így írjuk, mert az útlevelében így szerepel, nem magyar átírással.) Az is közös bennük, hogy még az orosz–ukrán háború előtt váltottak. Az olimpiai mezőnyben egyébként 21 olyan korcsolyázó volt, aki Oroszországban született, és később kapta meg egy másik nemzet papírjait. Elsősorban Grúzia az irány, de a magyarok mellett például Lengyelország, Ausztrália és Hollandia is érintett a honosításban.
„Magyar színekben induló orosz páros, a korrektség azt kívánja, hogy így nevezzük őket” – jelentette ki Gulyás, amikor azt kérdeztük tőle, hogy definiálná őket.
„Alexei próbálkozik inkább a magyarral. Mária még 2021-ben kapta meg a magyar útlevelet, ennek birtokában vett részt Nagy Balázzsal a januári Európa-bajnokságon. A 2022-es olimpiára nem jutottak ki, tartalékok voltak. Balázs, aki magyar–amerikai kettős állampolgár volt, Amerikában folytatta, Mária itt maradt, és kapott egy másik párt, nem küldhettük el. Alexei sérült vállal vállalta a mostani fellépést, a márciusi prágai világbajnokság után meg kell műteni” – mondta.
Az igazgatói posztot egy éve betöltő Gulyás szerint már csak azért is hasznos az ittlétük, mert a reménybeli vb-helyezésük garantálhatja újabb magyar páros(ok) indulását az Eb-n és a vb-n egyaránt, vagyis utat nyithat a feltörekvő magyaroknak. Ha a vb-n dobogósok lennének, amire van esély, mert a japánok részvétele kétséges, akkor még két magyar páros kapna indulási jogot.
A korcsolyázás nemzetközi vérkeringésében teljesen megszokott, hogy egy francia koreográfus, Benoît Richaud készíti el a koreográfiát, Pavlováék esetében is így volt. Magyar szakember nem volt a stábban.
„Stratégiai szempontból jó, hogy nálunk vannak, egy hosszabb projekt részei. A következő olimpiára is fejlődőképesek. Példamutató az alázatuk, szerethető jellemek. A márciusi vb előtt is itt lesznek, mert azok a párosok, akiket Dmitrij Szavin készít fel, valamennyi Budapestre jön. Az olimpia előtt is Budapesten voltak, de tagadhatatlan, hogy egy évben a legtöbbet Szocsiban tartózkodnak, az ottani komplexumban készülnek fel” – mondta.
A német páros e tekintetben más, mert a szintén Oroszországban született Nyikita Vologyin Berlinben edz partnerével, Minerva Haséval, és a német állampolgárságot úgy kaphatta meg, hogy vizsgán igazolta: beszéli a nyelvet. Nálunk ez nem így van, a birkózó Muszukajev Iszmail is úgy lett állampolgár, hogy csak a központi felkészülésekre érkezett Magyarországra. A birkózás esete azért speciális, mert Dagesztánban nemzeti sport, a kultúra része, roppant népszerű, remek edzőpartnerek ott vannak, itthon nincsenek. A szabadfogásban a helyet egyébként sem vette el senkitől Muszukajev. Akik nem férnek be az orosz válogatottba, szerte a világban keresik a helyüket, Muszukajevért fizetni is kellett. A műkorcsolya más.
„Nem kiugró összeg”
– ezt a választ adta Gulyás arra a kérdésünkre, hogy mennyi pénzbe került a szövetségnek az edzőtábor és a versenyeztetésük. Úgy tudjuk, hogy a klubjuk, a Ferencváros nem igazán szállt be a költségekbe, bár Kubatov Gábor klubelnök a Facebookon büszkélkedett az eredményükkel.
A páros azért lehet hálás, mert megkapták az esélyt az olimpiára. Sok a ha, de ha nincs háború, és az oroszok versenyezhetnek, előfordulhat, hogy ők csak tévén nézhették volna a versenyt, mert van kettő jobb náluk az országban. Rájuk is érvényes, hogy olimpiai eredményességi jutalmat kapnak a magyar államtól, ami 23 millió forintot tesz ki. (Ha bronzérmesek, havi életjáradékra is jogosultak 35 éves koruktól.)
Az, hogy az esetükben Magyarország tölti be a klub szerepét, a jelenlegi élsport egyik tartozéka.
A trend globális, ahogy a kínai asztaliteniszezők, a kenyai futók elárasztják a világot, úgy az orosz műkorcsolyázók, birkózók és sakkozók is. Nemcsak ezekben a sportágban figyelhető meg a tendencia, 2004-ben Iliasz Iliadisz úgy nyerte meg a görögöknek az olimpiát, hogy egy kukkot nem beszélt görögül, ennek megfelelően sajátságos lett a sajtótájékoztatója. Jarji Zvidauri néven született ugyanis Grúziában. Később egyébként beilleszkedett, még 2016-ban is kijutott olimpiára. Most Üzbegisztánban dolgozik.
Az, hogy a tévé előtt ülve vált-e ki érzelmeket az ő szereplésük a szurkolókból, a nézők közül mennyien szurkoltak nekik, nehezen modellezhető. Az biztos, hogy szurkolói szemmel szimpatikusak voltak, mindent megtettek a győzelemért, és a siker sok esetben segít a szurkolóknál az el- és befogadásban.
Mindenesetre Gulyás Erika azt mondta, hogy nem gondolkodnak további honosításokban.
